KRESZ elméleti tanfolyam-összefoglaló

 

1. A Közút

A forgalom előtt nyitva álló közútból rangszerint három féle van, a különbséget az út adminisztratív besorolása (a közútkezelő), műszaki jellemzői (szélesség, terhelhetőség), felismerését a rajta használt kilométerkő, ill. jelölő tábla színe teszi lehetővé:

1.Országút. Közútkezelő a CNADNR-Román autópálya és országút igazgatóság. Jelzése – piros kilométerkő és/vagy az alábbi tábla (táblák):

                                                                                    

Nemzetközi (Európai) út     

 

Autópálya

 

Országút

 
 

 

 


Megjegyzendő, hogy adminisztratív szempontból ide tartoznak a gyorsforgalmi (expressz) utak, a nemzetközi (európai) utak és az autópályák is.

Fontos megjegyezni! A gyorsforgalmi utakon, a nemzetközi utakon , és az autópályákon tilos a megállás! (tehát az várakozás is). Kötelező a tompított fény használata nappal is az előbb említett utakon, de csak azokon!

2. Megyei út. Közútkezelő az illető megyei tanács. Jelzése – kék kilométerkő és az alábbi tábla:

              

3. Községi út. Közútkezelő az illető helyi tanács. Jelzése – sárga kilométerkő és az alábbi tábla:

               

Az út szerkezeti elemei:

1.       metszetben:

                          

Az útnak két iránya van, kivételt képeznek az egyirányú utcák, ahol csak egy irányban történik a közlekedés az úttest teljes szélességében. Ha az úttest annyira széles, hogy több sor autó egyidőbeni közlekedését is megengedi, akkor ezt fel lehet osztani  sávokra (ha vannak útburkolati jelzések), vagy sorokra (ha hiányoznak a útburkolati jelzések). A sáv szélessége rendszerint legalább 3,5 m.

                

2. hosszirányban

                        

Útkereszteződések    

A. Az irányítás módja szerint lehetnek:

1. Nemirányított útkereszteződések- jobboldali elsőbbséget kell adni

2. Irányított útkereszteződések, amelyeket irányíthatnak:

– a. Táblával                                          

- b. Jelzőlámpával                                               

- c. Rendőrrel

B. Szerkezeti forma szerint

1. Hagyományos útkereszteződések (körforgalom nélkül)

2. Körforgalmas útkereszteződések-baloldali elsőbbséget kell adni-annak van elsőbbsége, aki már bent van a körforgalomban (lásd a rajzon)

A körforgalmas útkereszteződést irányítottnak kell tekinteni!

                      

 

Ha egy útkereszteződésben több féle irányító jelzés van, akkor a következő sorrendben kell figyelembe venni azokat:

a) a rendőr jelzései;

b) megkülönböztető fényjelzések és/vagy hangjelzések(különleges járművek, rendőrség, tüzoltó- vagy mentőautók)

c) időleges jelzés, mely megváltoztatja a forgalom normális (megszokott) módját;

d) fényjelzések (jelzőlámpák, szemaforok);

e) táblák;

f) útburkolati jelzések;

g) forgalmi szabályok.

2. Jelzési eszközök

 

2.1. Közúti jelzőtáblák

 

A jelzőtábla érvényes, függetlenül attól, hogy az út melyik felére szerelik. Ha egy táblát csak egy sáv fölé szerelnek, akkor csak arra érvényes.

 

A táblák osztályozása

 

2.1.1. Figyelmeztető (veszélyt jelző) táblák

2.1.2 Szabályzó táblák
            a) elsőbbséget szabályzó táblák

            b) tiltó táblák
            c) kötelező táblák

2.1.3. Tájékoztató és informáló táblák

            a) tájékoztató táblák

            b) informáló táblák

            c) turisztikai vonatkozású táblák

            d) kiegészítő táblák

            e) kilómetrikus(km) és hektómetrikus(100 m) jelzők

2.1.4. Munkálatokat jelző eszközök

            a) ideiglenes táblák

            b) mellékeszközök

 

A továbbiakban csak azokat a jelzőtáblákat mutatjuk be, amelyekhez szükséges magyarázatokat fűzni. Az ősszes jelzőtáblát megtalálja a könyvben.

2.1.1. Figyelmeztető táblák (Veszélyt jelző táblák)   

            Háromszögű alak, piros szegély, fehér alap, fekete színű szimbólum jellemzi. A figyelmeztető táblák jelentése a tábla által jelzett veszélyes hely vagy rész elején lép érvénybe és utána meg is szűnik. A veszélyes hely elé szerelik, helységeken belül 50m-re, helységen kívül 100-200 m-re, gyorsforgalmiutakon és autópályákon 500-1000 m-re. Ha a terepviszonyok nagyobb távolságot feltételeznek, akkor a “A távolság a tábla és a veszélyes hely kezdete között” kiegészítő táblát alkalmazzák.

            Gyorsforgalmiutakon és autópályákon kötelező a “A távolság a tábla és a veszélyes hely kezdete között” kiegészítő használata. Amennyiben a tábla hatálya hosszabb, mint 1000 m, akkor a “A tábla hatósugara (hatálya)” kiegészítőt használják. Jó tudni, hogy nem kell minden figyelmeztető táblánál lassítani, csak egyeseknél (lásd lennebb).

            A törvény értelmében helységben 30 km/h-ra kell lassítani, helységen kívül 50 km/h-ra, (az alábbiakban rövidítve 30/50-re). Van egy pár eset, amikor lassítani kell, de a törvény nem pontosítja, mennyire. Ezeket a sebességre vonatkozó fejezetben megtalálja.

            A veszélyes helyeket jelző táblákat kiegészítő táblák kísérhetik, amelyek pontosítják hatályukat.                                                         

 

Például:

b. A tábla hatósugara(hatálya)

 

 

a. A távolság a tábla és a veszélyes hely kezdete között

 
                        

                        

Gyalogátjáró előjelzése - ott helyezik el, ahol a gyalogátjáró megjelenése meglepheti a vezetőt - ennél a táblánál a gyalogosnak még nincs elsőbbsége!

 
Sajátos esetek

1.                                      

2. Útkereszteződéseknél

Körforgalom

Annak van elsőbbsége, aki a körforgalomban már benne van. Baloldali elsőbbség.

 

Azonos rangú utak kereszteződése.

Általában jobboldali elsőbbség használatos.

 

Útkereszteződés alárendelt úttal.

Annak van elsőbbsége, aki a táblával találkozik; a jelzőtábla azt is jelezheti, hogy az alárendelt út melyik irányból torkollik az elsőbbséggel rendelkező útba

 
                                                                                                       

 

                                                                                                                                                  

 

 

 

 

 

3. Vasúti átjáróknál (az 1,2 tábla szokványos átjárót jelől, ahol menetrendszerinti járatok közlekednek, a 3. tábla ipari átjárót jelől, ahol csak alkalomadtán tolatnak szerelvényeket, olyankor vasúti jelzőőr van jelen)

                                                                                                                 

2. Sorompó nélküli átjáró. Kötelező megállni, nem szabad meghaladni a Sz. András keresztet!

 

3. Ipari vágány. Nem kell lassítani vagy megállni. Betartani a vasúti jelzőőr jelzéseit!

 

1. Sorompóval ellátott vasúti átjáró (sorompó, félsorompó, fénysorompó)

Kötelező lassítani, de nincs meghatározva mennyire!

 
                        

4. Egyéb figyelmeztető táblák

 

 

                                                                                                               

 

 

 


   

 

                                                                       

Villamos vágány! (nem megálló). A villamosnak általában elsőbbsége lesz.

 

Veszélyes kanyar. Az elsőből egy van, a másodikból több egymás után. Kötelező a lassítás! (30/50-re)

 

Baleset. Kötelező a lassítás! (30/50-re)

 

Terelő bólyák

 
                        

 

 

 

 

Vasúti átjárónál használt kiegészítő panók. Minden csík 50m-t jelent.(150, 100, 50 m). Az 50 m-es tábla és vasút között minden manőver tilos! (előzés, megállás, várakozás, megfordulás)

 

Dupla Szt. András kereszt (két sínpár). Az autót a kereszt mellett kell megállítani! Nem szabad meghaladni!

 
                                                                                                        

Szt. András kereszt (egy sínpár). Az autót a kereszt mellett kell megállítani! Nem szabad meghaladni!

 
                           

 

 

 

 

 

Példák a vasúti átkelőhely jelzéseire:

                                    

 

2.1.2. Szabályozó táblák, melyek lehetnek:

a. Elsőbbséget szabályozó táblák      

Nincs közös mértani formájuk

                      

                 1             2               3               4               5               6                                                                                                            

Elsőbbséget veszít, aki a 1,2,4,5 számú táblával találkozik.

Elsőbbségük van azoknak, akik a 3 és 6-os számú táblával találkoznak.

    

  Kiegészítő tábla

 
                                                           

 

Ha a főút iránya megváltozik az útkereszteződésben, minden elsőbbséget jelző tábla alá mely az útkereszteződésben áll kiegészítő táblákat helyeznek el (lásd fent), hogy meghatározzák a főút irányát.

                                                          

1. Jobboldali elsőbbségadás két mellékút között

 

2. A „Főút vége ” tábla alkalmazása

 
 

 


Az elsőbbséget jelző táblákról elmondhatjuk (abban az értelemben, hogy meghatározzák az út fő- vagy mellék jellegét):

1. Azok a járművezetők, akik a „Főút” táblával találkoznak  főúton vannak és elsőbbséget élveznek. Két főút találkozásánál jobboldali elsőbbség alkalmazandó.

2. Azok a járművezetők, akik az „Elsőbbségadás kötelező” vagy „Állj! Elsőbbségadás kötelező” táblákkal találkoznak, mellékúton vannak és elsőbbséget veszítenek. Két mellékút találkozásánál jobboldali elsőbbség alkalmazandó! A két táblának azonos jelentése van, éspedig elsőbbséget veszítünk, csak az eljárás különbözik. Következésképp az „Elsőbbségadás kötelező” nem élvez elsőbbséget a „Állj. Elsőbbségadás kötelező”-vel szemben, csak ha jobbról jön! (lásd a 1-es ábrát)                             

Hová szerelnek „Elsőbbség adás kötelező” és hová „Állj. Elsőbbségadás kötelező” táblát?

                                     

 


                                     

                                                                                                    

 

Útszűkületnél

                                                 

                                     1.                                                                        2.

 

Figyelem!

1. Ha  „A szembejövő forgalom elsőbbsége” tábla alatt egy melléktáblát találunk(2-es ábra), nem kell elsőbbséget adnunk, csak ha egy, a melléktábla által ábrázolt, járművet vezetünk (itt, pl., ha személygépkocsit vezetünk, nem kell elsőbbséget adnunk a szemből közlekedőnek)!

2. „A szembejövő forgalom elsőbbsége”, illetve az „Elsőbbség a szembejövő forgalommal szemben” táblák megőrzik jelentésüket, bárhogyan szerelik is azokat !

 

                                          

Amennyiben az útviszonyok nem teszik lehetővé két szembeközlekedő jármű egyidejű közlekedését és valamelyiknek tolatnia kellene, akkor:

1. A pótkocsi nélküli kell tolasson a pótkocsissal szemben

2. A teherszállító a személyszállítóval szemben

3. A könnyű a nehézzel szemben

 

b. Tiltó (korlátozó) táblák

Kör alak, piros szegély, fehér alap, fekete szimbólum jellemzi. Hatósugaruk (hatályuk) a táblánál kezdődik. Más rendelkezés hiányában, az első útkereszteződésig tart. Ha a helységet jelző tábla alá vannak szerelve, akkor az egész úthosszra érvényesek, azon esetek kivételével, ahol más rendelkezések vannak érvényben.

Sajátos esetek

1.Behajtani tilos mindkét irányból. (Csak gyalogos forgalom zajlik, adott esetben a környéken lakók vagy a célforgalom behajthatnak, ha ilyen jellegű kiegészítő tábla kiséri)

2. Behajtani tilos. Az egyirányú utcák tiltott végére szerelik.

3. Tilos a gépjárművek közlekedése, az oldalkocsi nélküli motorkerékpárok kivételével. Az ábra ellenére a tábla minden gépjárműre vonatkozik (pl. az autóbuszokra, vagy tehergápkocsikra is, nem csak a személygékocsikra), kivéve az oldalkocsi nélküli motorkerékpárokat. Közlekedhetnek a gyalogosok, kerékpárosok, állat és kézi vontatású szekerek, oldalkocsi nélküli motorkerékpárok, segédmotoros kerékpárok.

4.  Sebesség korlátozás. A legnagyobb sebességet jelenti, amivel közlekedni szabad.

5.  Gépjárműveket előzni tilos (az oldalkocsi nélküli motorkerékpárok kivételével). Előzhetőek a kerékpárosok, állat és kézi vontatású szekerek, oldalkocsi nélküli motorkerékpárok, segédmotoros kerékpárok

6.  Tehergépkocsival előzni tilos. A tábla csak a tehergépkocsik számára tiltja az előzést.  Ezek számára előzhetőek a kerékpárosok, állat és kézi vontatású szekerek, de már az oldalkocsi nélküli motorkerékpárok nem! Figyelem! Mindkettő (5, 6) esetében és érvényességi övezetében tilos a megállás!

7.   Megállni tilos

8.    Várakozni tilos. Meg szabad állni, de csak 5 percnél rövidebb időre.

9.    Korlátozott várakozási övezet. A táblát egy melléktábla fogja kísérni, amelyen pontosítják azt az időintervallumot, amikor a várakozás tilos.

10.Váltakozó várakozás. Nem várakozhatunk páros, ill. páratlan napokon. Megállhatunk, de nem többet 5 percnél.

11. Minden tiltás vége (Mozgó járművekre vonatkozó tilalmak vége). A név ne tévesszen meg senkit! A tábla csak az alábbi három (3) tiltást szabadítja fel, abban az esetben, ha egyidejűleg legalább kettő van érvényben:

                                                                           

               Az előzést                            A sebességkorlátozást                            A hangjelzést

Nem szabadítja fel a megállás vagy az várakozás tiltását sem !

Ha a három fenti tiltásból csak az egyik van érvényben, annak saját felszabadító táblája van.

A tiltó táblák hatósugara (hatálya)

Ha a „Mozgó járművekre vonatkozó tilalmak vége” tábla által felszabadított három típusú tábla egyike

 

A Korlátolt időtartamú várakozás tábla hatálya

 

Általában, bármilyen tiltó tábla hatálya, egyéb rendelkezés hiányában, az első útkereszteződésig tart

 
                             

 

 

Ha a megállni, várakozni, ill. parkolni tilos táblákat ilyen melléktáblák kísérik, a hatósugár a kezdetét, ill. a tiltás végét jelző táblák között érvényes

 

A tömeget, ill. a méretet korlátozó táblák csak az illető helyen érvényesek

 
                                                           

                                           

 

Megjegyzés: Nem mutatjuk be az összes tiltó táblát, a tömeget, ill. a méretet korlátozó táblák nem igényelnek különösebb magyarázatot.              

c. Kötelező táblák (utasítást adó jelzőtáblák)     

Kerek alak, kék alap, fehér szimbólum jellemzi. Általában egy irány betartására köteleznek, de utasíthatnak egyébre is.

Jellegzetes esetek

        Kötelező előre                                                                Egyirányú utca

A „Kötelező előre” tábla nem engedélyezi a jobbra vagy balra fordulást és a megfordulást, amely tilos, ha az útkereszteződésben tilos a balra fordulás. Nem összetévesztendő az „ Egyiranyú utca” táblával, ami  négyzet alakú és a szemléltetés kedvéért itt fel van tüntetve. Az utóbbi megengedi a bekanyarodást jobbra, vagy balra, de tiltja a megfordulást.

 

 

Kötelező jobbra. Arra kötelez hogy a tábla előtti első utcán betérjünk jobbra.

 

Kötelező jobbra. Arra kötelez hogy a tábla utáni első utcán betérjünk jobbra.

 

 

 
 

 


                                                                                                    

„Kötelező legkisebb sebesség” A legkisebb sebességet jelenti, amivel az illető helyen közlekedhetünk. Általában többsávos út esetén, tájékoztató táblákon, a gyorsabb sávra helyezik, ezáltal a lassúbb járművek a külső sávra szorulnak.

 
                                                                                                                 

2.1.3. Tájékoztató és informáló táblák

Négzet vagy téglalap alak, kék alap, fehér vagy más színű szimbólum jellemzi

Példa:

a)Az informáló táblák általános információkkal szolgálnak az illető helyről:

           

Egyesek kötelességeket, vagy ellenkezőleg, tiltásokat rónak ki a vezetőre, közvetett módon:

                                                                                           

Villamos megálló. Megállni a villamos háta mögött ha nincs járdasziget. Tilos megállni (25 m) és megfordulni.

 
Text Box: Egyirányú utca. Tilos megfordulni.
(de szabad tolatni!)

Gyalogátjáró. Sebességet csökkenteni. Minden manőver tilos (megállás 25 m). Az átkelő gyalogosok elsőbbséget élveznek.

 

Busz (Troli) megálló. Tilos megállni (25 m) és megfordulni.

 

 

 

 

 

 


b)A tájékoztató táblák rendszerint bizonyos helységek irányát és távolságát adják meg

       stb.

c) turisztikai vonatkozású táblák

                  stb.

 

d) kiegészítő táblák

A táblákat melléktáblák kísérhetik, amelyek pontosítják, kiegészítik, avagy korlátozzák ezek jelentését.   

               stb.

Pl: A  melléktábla azt a járműkategóriát jelöli, amelyre vonatkozik a jelzőtábla, ami alá szerelik.

 
   

e) kilómetrikus(km) és hektómetrikus(100 m) jelzők

 

        

 

 

 

2.1.4.  Munkálatokat jelző eszközök:

 

a) ideiglenes táblák –jelentésük azonos a megfelelő állandó táblákkal és ezeknek megfelelően betartandók, a hátterük sárga ás csak a munkálatok befejezéséig használatosak 

                                    stb.

b) mellékeszközök.

            stb.

2.2. Útburkolati jelzések

Az útburkolati jelzés lehet:

a) hosszanti, amely lehet:

1. menetirányt elkülönítő;

2. azonos menetirányban sávokat elkülönítő;

b) úttest meghatározó;

c) keresztirányú, amely lehet:

1. megállító;

2. elsőbbség adási;

3. gyalogos átkelő;

4. biciklis átjáró;

d) különféle, amely lehet:

1. megvezető;

2. tiltott övezet;

3. várakozástiltó;

4. busz, troli, taxi megálló;

5. parkoló;

6. nyilak, feliratok;

e) oldalsó :

1. hidakon, alul-felüljárókon, támaszfalakon;

2. korlátokon;

3. út menti fákon, oszlopokon;

4. szegélyeken.

A folytonos egyszeri vagy dupla vonal (záróvonal) megtiltja az áthaladást rajta.

A szaggatott egyszeri vagy dupla vonal (terelővonal) megengedi a rajta való áthaladást, ha a manőver megkívánja azt.

A vegyes folytonos és szaggatott vonalból álló hosszanti jelzés a vezetőhöz legközelebb eső vonal jelentésével bír. Az előzést végrehajtó visszatérhet a helyére.

 

A keretes vagy keretnélküli satírozott felületek tiltott övezetet jelölnek.

 

A várakozást tiltó útburkolati jel

 

Az „Állj. Elsőbbségadás kötelező” vagy az „Elsőbbségadás kötelező” burkolati jelzések csak akkor érvényesek, ha tábla is kíséri őket!

 

                          

Besorolási (preszelekciós) övezet, sávokkal és nyilakkal.

 

Szaggatott (terelő) és folytonos (záró), szimpla és dupla, illetve vegyes vonal.

 

Jelzések hidakon, aluljárókon

 
                           

 

A parkolókban található jelzések arra köteleznek, hogy csak az általuk meghatározott módon parkoljunk. Csak a parkoló tábla által megjelölt helyen, módon és időben parkoljunk!

 
 


                  

A folytonos vonal vagy vonalak által jelölt sávokon található nyilak arra köteleznek, hogy csak az általuk meghatározott irányba közlekedjünk. A cikk-cakkólt vonal , amelyet BUS vagy TAXI felírat kisér ezen járművek megálló helyeit jelöli.

                    

 
 

 

 

 

 


2.3. Fényjelzések (jelzőlámpák)

1. A zöld fény megengedi az áthaladást.                                                                   

2. A piros fény tiltja az áthaladást. Piros fénynél a járművet meg kell állítani a jelzővonalnál vagy a gyalogátjáró előtt, ezek hiányában a jelzőlámpa mellett. Ha a jelzőlámpa az út felett vagy az útkereszteződés túloldalán található és nincs jelzővonal vagy gyalogátjáró, a járművet az utca sarka előtt kell megállítani.

3. Amikor a piros fény a sárga fénnyel egyszerre jelenik meg, zöld fény fog következni.

4. Ha a sárga fény a zöld után következik, a járművezető nem haladhatja meg a (2) bekezdésnél megjelölt helyeket, kivéve azt az esetet, ha már nem tudna biztonságosan megállni.

5. A megszakított (villogó) sárga fénynél a járművezető továbbhajthat, ha lassít, betartva az illető helyre vonatkozó forgalmi szabályokat.

6. Tilos behajtani egy útkereszteződésbe, még akkor is ha ezt egyébként a jelzőlámpa vagy az elsőbbséget szabályzó táblák megengednék, ha  az így keletkezett torlódás megakadályozná a többi jármű közlekedését.

7. Ha a jelzőlámpát egy vagy több, villogó zöld, jobbra mutató, fekete nyilat ábrázoló lámpa is kíséri, ezek megengedik a jobbra haladást, bármilyen színű is legyen abban a pillanatban a jelzőlámpa.

8. Ha a jelzőlámpa alatt nyilak találhatók, akkor ezek az illető sáv forgalmát szabályozzák.

9. A gyalogos és kerékpáros jelzőlámpáknak két lámpatestük van és csak a gyalogosoknak, ill. a kerékpárosoknak szólnak.

 

2.4. A rendőr jelzései

A rendőr jelzései:

                                         

     a)                                  b)                                        c)                           d)                           e)         

a) függőlegesen felemelt kar- Figyelem, megállni! Szemből, hátulról, oldalról, mindenki köteles megállni, kivétel az, aki már nem tudna biztonságosan megállni. A jelzés nem érinti azokat, akik már az útkereszeződésben vannak;

b) vízszintesen nyújtott kar, karok- Megállni. Azoknak szól, akik irányát a rendőr karja (karjai) metszik. Miután jelzett, a rendőr leengedheti a karjait, a jelzés érvényes marad;

c) piros fény vagy fényvisszaverő pálca lengetése éjjel - Megállni;

d) függőleges karlengetés, tenyér a föld fele- Lassítás;

e) élénk karforgatás – Gyorsítás

A rendőr intheti, hogy előtte, vagy a háta mögött haladjunk el. A rendőr jelei kiemelt fontosságúak, ezért betartandók minden más jelzéssel szemben. A menetoszlopot kísérő, autóban ülő rendőr intése megállásra kötelez. A rendőr füttyöt is használhat. A rendőr autóból vagy motorról is inthet.

2.5. A különleges fényjelzések (megkülönböztető vagy figyelmeztető jelzéseket használó járművek). Ezek lehetnek:

a) a piros villogófény, melyet csak a tűzoltók, és a rendőrség használhat-Kötelező azonnal megállni az úttesten kívül vagy, ha ez nem lehetséges, az úttest jobboldalán!

b) a kék villogófény, amelyet a rendőrség, csendőrség, határőrség, mentő, polgárvédelem, a hadsereg és a saját ellenőrző és kísérő járművei, a Román Hírszerző Szolgálat és az Őrző és Védő Szolgálat, az Igazságügyi Minisztérium – Fegyházak Igazgatósága, a Közügyi Minisztérium és az Országos Korrupcióelleni Ügyészség ügyészei használhatnak, amikor küldetésben vagy sürgősségi helyzetben vannak; Kötelező elsőbbséget adni!

c) a sárga villogófény, amelyet a nagy méretű vagy tömegű járművek vagy az ezeket kísérők, a veszélyes anyagokat szállítók, az út karbantartását végző járművek, az utat tisztító járművek, havat eltakarító vagy vontató járművek, mezőgazdasági eszközök és vontatók (traktorok) használhatnak. Ilyenkor fokozni kell a figyelmet!

            Ha megkülönböztető vagy figyelmeztető jelzéseket használó járművek közelednek, melyek működtetik a villogófényeket, hangjelzéssel társítva, a többi jármű vezetői kötelesek a fentiek szerint eljárni. Útkereszteződésekben a piros vagy kék megkülönböztető fényeket és hangjelzést használó járművek általános elsőbbséget élveznek. Amennyiben útkereszteződésben két ilyen jármű találkozik, mindig annak van elsőbbsége, amelyik jobbról közlekedik.

3. Általános forgalmi szabályok

 

3.1. A járművezetők jelzései

A járművezetők fény, hang vagy karjelzéseket használnak, minden olyan alkalommal, amikor ez szükséges egy közvetlen veszély elhárításához.

1. A hangjelzés (hang, avagy akusztikus jelzés)

1.1. Minden olyan esetben kötelező hangjelzést adni, amikor egy közvetlen veszély elhárításához szükséges.

1.2. Tilos hangjelzést adni, ha közelebb vagyunk, mint 25 m, azoktól, akiknek a hangjelzés szól, vagy ha a „Dudálni tilos” tábla hatósugarán belül vagyunk (kivétel az 1.1. pont és a küldetésben levő különleges járművek)

2. A fények(fény, avagy optikus jelzés)

2.1. A járművezetők kötelesek a következő módon használni a jármű világító berendezését:

a)a helyzetjelző lámpákat, ha helységen kívül, az úttesten megállnak, szürkülettől hajnalig, vagy nappal, ha hevesen esőzik, bőségesen havazik, vagy sűrű köd van, vagy bármilyen, kilátást csökkentő körülmények között;

b) tompított vagy távolsági fényszórót, helységen kívül vagy belül, a közút megvilágításának megfelelően

c) tompított fényt és ködlámpákat, ha köd van

d)tompított fényt, a felvonulást vagy menetoszlopot kísérők, szervezett csoportokat szállítók, aki vontat vagy aki veszélyes árút szállít, a motorkerékpárosok és a segédmotoros kerékpárosok nappal is

e)tompított fényt, ha bőségesen esik vagy havazik, vagy más kilátást csökkentő körülmények adódnak

f) tolató lámpát, ha háttal mennek;

g)irányjelzőt, ha irányt változtatnak, induláskor is.

2.2. Ha két jármű egymással szembe közlekedik, a vezetők kötelesek, a sebesség csökkentésével egyidejűleg, a távolsági fényszórót tompítottra váltani, legalább 200 méterről. Ha hátulról közelítenek meg egy másik járművet, kötelesek 100 m-ről a távolsági fényszórót tompítottra váltani.

2.3. A fények váltása az olyan útkereszteződésekben használatos, amelyekben az irányítás nem rendőrrel vagy jelzőlámpával történik, vagy olyan körülmények között, amelyek csökkentik a kilátást.

2.4 Éjjel, vagy olyan körülmények között, amelyek csökkentik a kilátást , a gépjárművek vagy pótkocsik csak akkor közlekedhetnek, ha baloldalt elől legalább egy tompított, hátul legalább egy helyzetjelző működik.

2.5 Alagútban kötelező a tompított fény használata.

2.6 Ott, ahol szabad, a jármű csak akkor állhat vagy várakozhat fények használata nélkül, ha:

a) az út ki van világítva, a kilátás nagyobb, mint 50 m;

b) úttesten kívül, szilárd padkán;

c) helységen belül, úttest szélén, pótoldalkocsi nélküli motorkerékpárok és saját áramforrás nélküli segédmotoros kerékpárok esetében

2.7 A gépjárművezetők kötelesek az irányváltást, az előzést, a megállást és indulást jelezni

Az irányváltási, sávváltási, be-kiállási, megfordulási szándékot, az előzést és a megállást az irányjelzőlámpák segítségével jelzik, helységen belül legkevesebb 50, helységen kívül legalább 100 méterrel a manőver végrehajtása előtt. A jelzést a manőver végrehajtásáig működtetni kell, annak befejeztével meg kell állítani.

A sebesség csökkentést vagy megállást a féklámpa jelzi.

 2.8 A kétkerekű járművek, az állat és kézi vontatású szekerek vezetői karjaik(jobb vagy bal) vízszintes állásával jelzik az irányváltási, illetve előzési szándékukat, legalább 25 méterrel azelőtt. A járművek megállását a kar függőleges síkban való billentésével jelzik.

2.9 A vészjelzőt a következő helyzetekben használjuk:

            a. Ha a jármű működésképtelen és nem lehet az úttestről eltávolítani (ilyen körülmények között a háromszöget is kell használni!).

            b. Bármilyen esetben, amikor az úton mozgásképtelen, vagy nagyon lassan mozgó jármű önmagában veszélyt jelent a forgalomra nézve.

            c. amikor a járművet vontatják

            d. Amikor a saját sávon torlódik a forgalom (addig kell használni, ameddig a hátunk mögé megérkezik a következő jármű).

2.10. A háromszögeket (2 db) a jármű mögé és elé állítják, ugyanarra a sávra, legalább 30 méterre, úgy hogy látható legyen a közeledő vezetők számára. Helységeken belül, sűrű forgalomban, a háromszögeket kisebb távolságra, vagy a járműre is fel lehet állítani, úgy hogy látható legyen a közeledő vezetők számára.

3.2. Az úttest használata és helyezkedés menetközben

1. Ha az út irányként legtöbb két sávos és egy harmadikon a villamos közlekedik, a járművezetők használhatják a villamos sávját, ha szabadon hagyják amikor ez közeledik. A közszállítást végző járműveket a nekik kijelölt sávon vezetik, ha létezik ilyen. Ezt a sávot igénybe vehetik a megkülönböztető vagy figyelmeztető jelzéseket használó járművek is, amikor küldetésben vannak.

2. Ha az út irányonként két vagy többsávos, a járműveket a padka, vagy a szegély melletti sávon vezetik. A többi sávot akkor lehet használni, egymás után, jobbról balra, ha az addig használt sáv foglalt, azzal a kikötéssel, hogy vissza kell térni mihamarabb az első sávra, amikor az lehetséges.

3. A nehéz, lassú, vagy túlméretes járművek, vagy a lassan közlekedők a jobboldali sávon közlekednek, ha ezek számára nincsen kijelölve egy külön sáv.

 4. Ha az irány legalább három sávos és két jármű azonos irányba halad, de külön sávon és mindkettő a kettőjük közötti sávra akar állni, a jobboldali sávon közlekedő köteles ezt megengedni a belső sávon közlekedőnek.

 5. Ha egy többsávos úton egy sáv véget ér, a járművezető a baloldali sávra való áttéréskor köteles elengedni az azon a sávon közlekedőket.

6. Ha az útkereszteződésben útburkolati jelzések vannak, a járművezetők legalább 50 méterrel az útkereszteződés előtt kötelesek elfoglalni a kívánt iránynak megfelelő sávot és a táblák és a jelzések utasításait követni. A besorolás  a kívánt iránynak megfelelő sáv elfoglalását jelenti, 50 méterrel az irányváltás előtt, helységen kívül és belül egyaránt, az útkereszteződés típusától függetlenül!

 7. Az útburkolati jelzések nélküli útkereszteződésekben, a következő helyeket kell elfoglalni, legalább 50 méterrel az irányváltás előtt:

            a) a jobboldali sort azok, akik jobbra térnek;

            b) a baloldali sort azok, akik balra térnek;

            c) bármelyik sort ( a helyzetnek megfelelően) azok, akik előre mennek.

8. Ha egy egyirányú utca végében balra térünk, teljesen kiállunk a baloldali járdaszegély mellé!

9. Ha az útkereszteződésben villamosok is közlekednek és a jobboldali sín és a járdaszegély között nincs elég hely a két sávra való besoroláshoz, akkor mindenki egy sávra áll, szabadon hagyva a villamos pályáját.

10. Ha a villamos egy járdasziget nélküli megállóban van, kötelező a megállás a villamos háta mögött, az érkezés sorrendjében. Csak akkor indulhatunk, ha a villamos ajtói becsukódtak.

11. Ha az útkereszteződésben két, egymással szemben levő jármű balra akar kitérni, akkor ezt megtehetik egyidejűleg, balról megkerülve az útkereszteződés központját, anélkül hogy pályájuk találkozna.

12.  Az autóbuszöblös megállókhoz közeledve, ahol egy busz vagy trolibusz jelzi a kiállási szándékát, az öböl melletti sávon közlekedő  vezetőnek kötelező a lassítás, és ha szükséges, a megállás, hogy lehetővé tegye ezáltal az előbb említett járművek kiállását az öbölből.

13. Tilos behajtani az útkereszteződésbe, ha fennáll az útkereszteződés eltorlaszolásának veszélye, még akkor is, ha ezt a fényjelzés vagy tábla megengedi. 

3.3. Közlekedés az autópályán

(1)A gyorsítósávon közlekedők elsőbbséget kell adjanak az első sávon közlekedőknek, semmiképp nem zavarva ezeket

(2)A pályáról leszállók kötelesek idejében jelezni és a lassító(leszálló)sávra állni

(3)A közszállítást vagy áruszállítást végző járművek a jobboldali sávon közlekednek, kivéve amikor  előznek, vagy az érvényben levő jelzés máskép nem rendelkezik

(4)Tilos a a leállósávon való közlekedés vagy önkéntes megállás, kivéve az indokolt eseteket, vagy megkülönböztető vagy figyelmeztető jelzéseket használó járműveket

(5) Tilos az autópályán a gyalogosok, állatok, állat vagy kézvontatású járművek, biciklik vagy segédmotoros kerékpárok közlekedése, a túlsúlyos és túlméretes járművek közlekedése, ha nem rendelkeznek erre külön engedélyjel, a mezőgazdasági vontatók (traktorok) és más mezőgazdasági eszközök és olyan járművek közlekedése, amelyek különböző okok miatt nem haladhatják meg az 50 km/h sebességet. Tilos az autópályán a vezetés tanítása, a prototípusok probálása, a tüntetések, sport rendezvények szervezése, vagy a felvonulások, gyászmenetek szervezése.

A hazai gyakorlattal szemben, külföldön tilos az autópályán vontatni egy másik autót az első kijáraton túl, vagy így behajtani az autópályára. Ugyancsak tilos előzni autópályán jobb oldalról.

3.4. A vontatás

(1) Vontatni a következő előírások betartásával lehet:

a) A vontatott, illetve vontató járművek vezetői ezeknek megfelelő gépjárművezetői jogosítvánnyal kell hogy rendelkezzenek;

b) A vontató jármű ne vontasson az önsúlyánál nehezebb járművet, kivéve, ha az előbbit rendeltetésszerűen vontatásra szánták;

c) A vontatást egy 4 métert meg nem haladó hosszúságú fém vontatórúddal végzik. Ha a vontatott jármű fékberendezése működőképes, a fém vontatórúd helyett engedélyezett vontatókötél segítségével is lehet vontatni, amelynek hossza 3-5 m. 

d) A vontatott jármű vezetője köteles utánozni az őt vontató vezető jelzéseit. A vontatott jármű kell működtesse a vészjelzőit. Ha a villamos berendezés hibás, a jármű csak nappal és jó kilátást biztosító körülmények között vontatható, ha hátul  egy „Jelzés nélkül ” feliratot és „Egyéb veszélyek ” táblát helyeznek el. 

(2) Amennyiben az vontatott jármű első felét felfüggesztik, a járműben nem tartózkodhat senki.

(3) Tilos vontatni két kerekű járműveket(oldalkocsist sem), olyat, aminek a kormányberendezése nem működik, vagy ami nincs forgalomba bejegyezve vagy ha az út csúszós. Tilos két vagy több jármű egyidejű vontatása, a szekerek, kéziszekerek vagy mezőgazdasági eszközök vontatása.

(4) Olyan járművet, aminek a kormányberendezése nem működik, csak akkor vontatható, ha az első felét felfüggesztik. 

(5) Különleges esetekben a vezető tolhat vagy vontathat a saját járművével egy másik járművet hogy annak motorját beindítsa vagy elmozdítsa azt, ha nem veszélyezteti a forgalom biztonságát. 

3.5. A közúton végrehajtható manőverek (előzés, meg-állás, várakozás, megfordulás, tolatás)

 

Veszélyes helyek a közúton

A veszélyes helyek megismerése azért fontos, mert azokban általában tilos az említett manővereket végrehajtani, leegyszerűsítve így az illető manőverek tilalmainak megtanulását.

-A- Olyan helyek, ahol pályánk metszi mások pályáját:

            1. útkereszteződés

            2. vasúti átjárok

            3. gyalogátkelőhelyek

-B- Helyek, ahol nincs biztosítva, vagy kevés a kilátás:

            4. veszélyes vagy kilátást korlátozó útkanyarulatok

            5. bukkanó (dombtető)

-C- A pályánk mentén felsorakozó veszélyes helyek;

            6. közszállítást végző eszközök (busz, trolibusz, villamos) megállói

            7. útszűkület

            8. hidak, alagutak, alul, illetve felüljárók

 

3.5.1. Az előzés

Meghatározás

Előzésnek minősül, ha egy jármű egy másik jármű vagy akadály elé kerül, ami azonos menetirányban közlekedik, ha irányt változtat és kimozdul abból a sorból vagy sávból, ahol azelőtt volt. Ha egy sávon gyorsabban közlekednek, mint egy másik sávon, nem minősül előzésnek. A jelenlegi törvények értelmében, tilos a hármas előzés (amikor egy már eleve előzésben lévő járművet előznek).

Az előzést végrehajtó járművezető kötelességei:

a) bizonyosodjon meg arról, az illető helyen az előzés nem tilos, hogy az előtte vagy mögötte közlekedő nem jelez-e már előzési szándékot és hogy az előzés végrehajtása nem zavarja, vagy veszélyezteti a szembejövők biztonságát;

b) jelezze az előzési szándékát;

c) előzés közben tartson egy biztonságos oldaltávolságot a megelőzött járművel szemben;

d) térjen vissza a helyére, miután jelzett, a kikerült jármű és mások zavarása nélkül.

A megelőzött járművezető kötelességei:

a) ne növelje a sebességet;(Figyelem! Nem kell lassítson!!!)

b) húzódjon a lehető legjobban az út jobb széle fele.

Az előzést rendszerint balról hajtják végre. Kivételek:

2. A villamost rendszerint jobbról előzik

 

1. Jobbról előzik azt a járművet, amelyik jelzi a balrakanyarodási szándékát, kiállt az úttengely mellé és jobboldalt, mellette, van elég hely az előzés végrehajtására

 
                                                           

A villamost rendszerint jobbról előzik, kivéve amikor:

2. A jobboldali sín és a szegély között nincs elég hely az előzés végrehajtására

 

1. Az utca egyirányú, ilyenkor mindkét oldalról lehet előzni

 
                                         

Tilos előzni: (11 esetben)( 9 hely és 2 helyzet)

Helyek

1. az “Előzni tilos” tábla érvényességi övezetében;

2. a nemirányított útkereszteződésekben;

3. vasúti átjáróknál és ezek előtt 50 méteren belül;

4. kijelölt gyalogátkelőhelyen;

5. útkanyarulatokban és más helyeken, ahol a kilátás kisebb, mint 50 m;

6. bukkanókban, ha a kilátás kisebb, mint 50 m;

7. villamos megállókban, ha a villamos meg van állva és nincs járdasziget;

8. alul ás felüljárókon, hidakon ás azok alatt, alagutakban. Ez a tilalom nem vonatkozik kétkerekű motorkerékpárnak, segédmotoros kerékpárnak és kerékpárnak, valamint állati erővel vont járműnek és kézikocsinak az előzésére, ha a kilátás nagyobb, mint 20 m és az út szélessége nagyobb, mint 7 m;

9. olyan helyeken, ahol várakozó járműoszlop alakult ki és az előzés végrehajtásához át kell térni a menetirányokat elválasztó vonalon.

Helyzetek

10. ha az előzés végrehajtásához átlépik a menetirányokat elválasztó egyes vagy dupla záróvonalat;

11. ha szemből egy másik jármű közeledik és ennek vezetője kitérő manővereket kell eszközöljön az ütközés elkerülésére;

Tilos a hivatalos menetoszlop előzése. Azon járművek vezetői, akik egy elsőbbséget élvező menetoszlophoz közelednek, megelőzhetik ezeket, ha ilyen utasítást kapnak a menetoszlop vezetőtől. Tilos az ilyen menetoszlopokhoz csatlakozni vagy beékelődni.   

Figyelem! Az előzés soha nem kötelező!

3.5.2.  Megállás

Megállásnak minősül a legfeljebb 5 percig történő egy helyben tartózkodás.

Várakozásnak minősül a több mint 5 percig történő egy helyben tartózkodás.

Mindkettő az úttesten értendő! A magyarországi KRESZ nem tesz különbséget a várakozás és a parkolás között, mindkettőt egyszerűen várakozásnak nevezi, a román KRESZ viszont megkülönbözteti ezt a két fogalmat, legyen hát erre tekintettel.

Nem minősül megállásnak:

    a) ha a jármű  személyek ki-beszállása idejére áll, ha ezáltal nem zavarják a forgalmat;

    b) ha a 3,5 tonnánál könnyebb jármű ki-berakodás idejére áll, kereskedelmi egységek élelmiszer ellátása közben

Mindkettő(megállás, várakozás) az úttesten értelmezendő!

Parkolásnak minősül az a várakozás, amely erre a célra kialakított vagy kijelölt, megfelelően jelzett helyeken történik. A parkoló helyeken, ameddig nyitva állnak a közforgalom előtt, kötelező a forgalmi szabályok betartása.

Tehát: A megállás és a várakozás közötti különbséget az idő, a várakozás és a parkolás közötti különbséget a hely teszi meg!

A megállás és a várakozás kétféle lehet: önkéntes (amikor szabad akaratunkból következik be, így esetenként tilos) és forgalmi okból szükséges (amikor akaratunktól függetlenül szükséges, mint ilyen, bármikor megengedett)

(1) Helységekben, az önkéntesen megálló vagy várakozó járműveket csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad megállítani, ha egyéb jelzések ezt másképp nem rendelik el. A megállást irányjelzéssel jelezni kell. Kétkerekű motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral és kerékpárral egymás mellett két sorban is meg szabad állni.

(2) Egyirányú forgalmi úton az úttest bal szélén - ha közúti jelzésből más nem következik - akkor szabad megállni, ha a jármű mellett az úttest jobb széléig mérve legalább egy sávszélességű hely marad.

(3 Helységen kívül járművel - a lehetőséghez képest - az úttesten kívül kell megállni vagy várakozni, az út tengelyével párhuzamosan.

(4) Ott ahol a megállást a járdán is engedélyezik, legalább 1 m-es helyet kell a gyalogosok számára biztosítani az úttal ellentétes oldalon.

Tilos az önkéntes megállás: (15 eset)

1. a „Megállni tilos” tábla érvényességi övezetében

2. körforgalmú útkereszteződésben, útkereszteződésben vagy besorolási övezetben, ahol záróvonalak vannak, ezek hiányában az úttestek széleinek metszéspontjától számított 25 méter távolságon belül;

3. kijelölt gyalogátkelőhelyen, valamint a gyalogátkelőhelytől számított legkevesebb 25 méteren belül

4. vasúti átjáróban és attól számított 50 méteres távolságon belül, előtte ás utána;

5. vasúti, illetőleg villamos pályán és ezekhez olyan közel, hogy a jármű a vasúti jármű, illetőleg a villamos közlekedését akadályozza;

6. be nem látható útkanyarulatban, vagy más olyan helyen, ahol a kilátás kisebb, mint 50 m;

7. ahol a jármű fényjelző készülék vagy jelzőtábla jelzésének az észlelését akadályozza;

8. legkevesebb 25 méteren belül a közszállítást biztosító járművek megállóitól;

9. hídon, aluljáróban, felüljáróban, alagútban;

10. olyan helyeken, ahol ki van téve az „Útszűkület” , „Elsőbbség a szembejövő forgalommal szemben” , „A szembejövő forgalom elsőbbsége” tábla ;

11. egy másik jármű mellett, ha ezáltal két ellentétes irányból közlekedő jármű közlekedését zavarná, vagy a záróvonal mellett, ha az azonos irányból közlekedők emiatt a záróvonal átlépésére kényszerülnének

12. olyan útszakaszokon, ahol érvényes az „Előzni tilos" tábla;

13. a kerékpár és gyalogos sávokon és utakon, vagy más járműveknek fenntartott sávokon;

14. autópályán, gyorsforgalmi utakon és nemzetközi utakon (E).

15. olyan helyeken, ahol tilos az előzés

A megállás kötelező a forgalmi rendőr jelzésein kívül, a következő személyek jelzéseinél:

a) határrendész;

b) katonai forgalomirányító;

c) vasúti jelzőőr a vasútátjárónál;

d) a közúton munkálatokat végző személyzet;

e) a kisrendőr az iskolák melletti gyalogos átkelőknél;

      f) vakok, ha felemelik a fehér botot.

Ugyanakkor, a vezető köteles megállni, ha piros megkülönböztető vagy figyelmeztető jelzéseket használó járművek közelednek, ha balesetet szenved, ha “ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező”, „Sz. András kereszt „ táblával találkozik, vagy ha a sorompó vagy félsorompó le van engedve vagy leereszkedőben van, vagy ha a vasúti  piros fényjelzés működik.

3.5.3. Várakozás

Tilos a várakozás: (6 eset)

1. minden olyan esetben, amikor tilos a megállás;

2. a „Várakozni tilos” tábla érvényességi övezetében és az ilyen jelentésű útburkolati jelzés övezetében;

3. olyan helyeken, ahol érvényes a „Korlátozott várakozási övezet” tábla, a megjelölt időn belül, vagy a „Váltakozó várakozás” tábla érvényességi övezetében, a megfelelő napokon

4. az olyan közutakon, amelyek szélessége kisebb, mint 6 m;

5. ahol a jármű az út menti ingatlanra való behajtást akadályozhatja;

6. hágón és lejtőn;

Tilos a járdán a megállás és a várakozás. Az illetékes hatóság engedélyezheti a járdán a megállást és a várakozást, részben vagy teljes terjedelemben, az útburkolati jel figyelembevételével, vagy ha az hiányzik, ha a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1 méter szabadon marad, az úttesttel ellentétes irányban. Ha hágón vagy lejtőn várakozik, a vezető köteles a kormányt teljesen betörni jobbra vagy balra.

Tilos éjszaka a közutakon a pótkocsik, traktorok, mezőgazdasági, erdészeti vagy építőipari gépek, kézi vagy állat vontatta szekerek, kerékpárok, segédmotoros kerékpárok, várakozása.

3.5.4. Megfordulás és hátramenet

 Ahhoz, hogy a járművet meg lehessen fordítani, az egyik menetirányból a másikba, tolatással (akárhány lehet, az út szélességének megfelelően), vagy kanyarodással(ha az út annyira széles), a vezetőnek kötelessége jelezni és megbizonyosodni hogy szemből, hátulról vagy oldalról nem közlekedik más jármű. Figyelem!!!  A megforduláshoz nem kötelező megállni!!!

 Tilos megfordulni: (5 eset)

1. a „Megfordulni tilos” tábla érvényességi övezetében;

2. minden olyan esetben, amikor tilos a megállás, kivéve útkereszteződésben, körforgalmú útkereszteződésben, vagy besorolási övezetben, ahol záróvonalak vannak, ezek hiányában az úttestek széleinek metszéspontjától számított 25 méter távolságon belül.

3. olyan útkereszteződésekben, ahol tilos balra fordulni, vagy tolatni is kellene a megforduláshoz

4. ha az út szilárdsága nem szavatolt;

5. egyirányú forgalmú úton

Tilos a hátramenet: (3 eset)

1. minden olyan esetben, amikor tilos a megfordulás

2. nagyobb távon, mint 50 m;

3. tilos garázsból, udvarból, a közút közvetlen szomszédságából hátramenettel kijönni.

Ha a hátrafele való kilátás nincsen biztosítva, a hátramenet csak akkor engedélyezett, ha a vezetőt egy másik, a járművön kívül levő személy irányítja.

4. Sebesség és követési távolság

1. Helységekben a legnagyobb megengedett sebesség 50 km/h.

2. Helységekben, egyes útszakaszokon, a szakhatóság, a Rendőrség jóváhagyásával, ennél nagyobb sebességet is engedélyezhet, de nem nagyobbat, mint 80 km/h.

3. Helységekben, egyes útszakaszokon, a szakhatóság, a Rendőrség jóváhagyásával, ennél kisebb sebességet is engedélyezhet de nem kevesebbet, mint 30 km/h.

4. Helységen kívül, a legnagyobb megengedett sebességek:

            a) autópályán, 130 km/h;

            b) gyorsforgalmi, vagy nemzetközi (E) utakon, 100 km/h;

            c) más utakon, 90 km/h.

5.  Helységen kívül, a legnagyobb megengedett sebességek, a gépjármű kategóriájának megfelelően:

            a) 130 km/h autópályán, 100 km/h gyorsforgalmi, vagy nemzetközi (E) utakon és 90 km/h más utakon, az A és B kategóriához tartozó gépjárművek számára;

            b) 110 km/ autópályán, 90 km/h gyorsforgalmi, vagy nemzetközi (E) utakon és 80 km/h más utakon, a C, D és D1 kategóriához tartozó gépjárművek számára;

            c) 90 km/h autópályán, 80 km/h gyorsforgalmi, vagy nemzetközi (E) utakon és 70 km/h más utakon, a B1 és C1 kategóriához tartozó gépjárművek számára;

            d) 45 km/h, a mezőgazdasági vontatók (traktorok) és segédmotoros kerékpárok

6. Tilos a járművezetőnek lassabban közlekedni, mint a kötelező legkisebb sebesség, a jármű sebességét hirtelen fékezéssel csökkenteni vagy azt hirtelen megállítani nyomós ok nélkül.

7. Helységen kívül, a pótkocsit vontató járművek 10 km/h –val lassabban közlekedhetnek, mint az amúgy megengedett legnagyobb sebesség.

8. Helységen kívül a kezdő vezetők vagy a vezetni tanulók 20 km/h-val lassabban közlekedhetnek, mint az amúgy megengedett legnagyobb sebesség.

9. Járművel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött - ennek hirtelen fékezése esetében is - meg lehessen állni.

10. Helységen kívül, az út gondozója gyalogosátkelő helyek és megállók előtt, legalább 100 m-re, sebességkorlátozó intézkedéseket kell foganatosítson.

11. A túlsúlyos, túlméretes vagy veszélyes árut szállító járművek helységben legtöbb 40 km/h, helységen kívül legtöbb 70 km/h cebességgel közlekedhetnek.

A sebességtöbblet nem feltétlen a törvény által megengedett legnagyobb sebességhez mérve értendő, hanem inkább az útviszonyokhoz!

Az  A és B kategóriák meghatározása:

a) A kategória: kétkerekű motorkerékpár, oldalkocsis motorkerékpár;

b) B kategória:

1. 3500 kg-nál könnyebb össztömegű, illetve a vezető helyét bele nem számolva, legfeljebb 8 ülőhellyel rendelkező gépkocsi;

2. egy B kategóriás gépkocsi és egy hozzácsatolt 750 kg-ot meg nem haladó össztömegű pótkocsi (könnyű pótkocsi), ez esetben a járműegyüttes súlya meghaladhatja a 3500 kilogramot;

3. B kategóriás vontató gépkocsi és pótkocsi járműszerelvény, amelynek összsúlya nem haladja meg a 3.500 kg-ot és a pótkocsi összsúlya kisebb, mint a vontató gépkocsi önsúlya; (750 kg-nál nehezebb pótkocsi esete)

Megjegyzés! B kategóriás jogosítvánnyal lehet traktort vezetni a közutakon!

Az alábbi esetekben a vezető köteles lassítani, helységen belül 30 km/h-ra, helységen kívül 50 km/h-ra: 10 eset)

1) nemirányított útkereszteződésekben;

2) veszélyes és be nem látható útkanyarulatban, ha a kilátás kevesebb, mint 50 m;

3) mozgó vagy várakozó gyalogosok zárt csoportja mellett való elhaladáskor, ha az út menetirányként egy sávos ;

4) állatok mellet való elhaladáskor;

5) ónos esővel, hóval, latyakkal borított úttest esetében vagy macskakővel burkolt nedves útfelületen;

6) megfelelően kijelzett egyenetlen úttest esetén;

7) a”Gyermekek" tábla övezetében, 7,00-22,00 óra között, vagy a "Baleset" tábla övezetében

8) a kijelölt gyalogátkelőhelyeken, ha az út menetirányként egy sávos és a gyalogosok át akarnak kelni az úttesten

9) bekanyarodáskor;

10) köd, heves esőzés vagy bőséges havazás esetén, amikor a kilátás kevesebb, mint 100 m

Lassítani kell még a lenti esetekben (de nincs meghatározva mennyire):

1. sorompós (félsorompós, fénysorompós) szokványos vasúti átjárónál (biztosítás jobbról-balról)

2. megszakított sárgán működő szemafornál vagy lámpánál (betartva az ott érvényes forgalmi szabályokat)

3. a rendőr (határrendész, közúti munkálatokat vezető, katonai forgalom irányító,vasúti jelzőőr) lassító jelzésénél

4. egyidejűleg a hosszú/rövid fényváltásal

5. Közlekedés lakó-pihenő, ill. gyalogos övezetben

(5.1.) A lakó-pihenő övezetben a gyalogosok az úttestet teljes szélességében használhatják, a gyerekek játszhatnak. A megengedett legnagyobb sebesség 20 km/h, járművel várakozni, parkolni csak az erre kijelölt területen szabad. Tilos a gyalogos forgalmat zavarni, szükség esetén azonnal meg kell állni. Az övezetből kitérő vezető elsőbbséget kell adjon minden járműnek, amely keresztezi útját.

(5.2.) A gyalogos övezetben jármű csak akkor közlekedhet, ha a vezető ott lakik, vagy ha kommunális feladatot teljesít, ha ez a  feladata ellátása érdekében elkerülhetetlen. Tilos a gyalogos forgalmat zavarni, szükség esetén azonnal meg kell állni.  A megengedett legnagyobb sebesség 5 km/h.

6. Elsőbbség

            Elsőbbséget akkor kell szabályozni, ha az adott helyen, egyidejűleg legalább két, egymás pályáját metsző, jármű találkozik. Az elsőbbség az elhaladási sorrend megállapítását jelenti, végső soron pedig azt, hogy nem zavarni azt, akinek a szabályok értelmében, az elsőbbség kijár. Nem zavarni pedig annyit jelent, hogy az, akinek az elsőbbség kijár, ne kelljen lassítson vagy kitérjen .

Elsőbbséget adni nem jelenti feltétlen azt, hogy meg kell állni! Elsőbbséget lassítással, vagy ellenkezőleg, gyorsítással is lehet adni, a helyzetnek megfelelően!

Jobboldali elsőbbséget a következő helyzetekben adnak:

1. nemirányított útkereszteződésekben

2. egyenrangú utak kereszteződése (főutak között, illetve mellékutak között), irányított útkereszteződések esetében. Ilyen esetekben az elsőbbséget az illető jelzőmódszer és a jobboldali elsőbbség szabályozza.

A villamos, nemirányított útkereszteződésben, bárhonnan jön, ha nem kanzarodik balra és általában a megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművek általános elsőbbséget élveznek. A villamos elsőbbséget veszít ha balra kanyarodik irányítatlan útkereszteződésben.

                                                             

     1. A villamosok elsőbbséget élveznek                                            2. Az 1-es jármű elsőbbséget élvez

            A járművezető köteles elsőbbséget adni a villamosból le-felszálló utasoknak, ha ezek az úttesten vannak, egy járdasziget nélküli villamosmegálló közelében.

            A lakó-pihenő, ill. gyalogos övezetből kitérők kötelesek elsőbbséget adni az úton közlekedőknek. 

            A járművezető köteles elsőbbséget adni a saját menetirányában, átkelésben levő gyalogosoknak, a kijelölt gyalogátkelőhelyeken, vagy ha zöld a gyalogos jelzőlámpa.         Szabályosnak minősül, ha gyalogos átkelőhely hiányában, a gyalogosok az utca sarkánál kelnek át az úttesten, ilyenkor viszont nem élveznek elsőbbséget. A gyalogost terhelik teljesen a szabálytalan átkelésből származó következmények.

Elsőbbséget veszít (10 eset)

 

1. egy alacsonyabb rangú útról érkező jármű, a magasabb rangú úton közlekedőkkel szemben, nemirányított útkereszteződésekben is;

2. nemirányított útkereszteződésben a jármű, a tőle jobbról érkező járművekkel szemben;

A 2-es jármű elsőbbséget élvez

 
            

3. az a jármű, amelyik az „ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező” vagy az „Elsőbbségadás kötelező” táblával találkozik;

                      

4. az a jármű, amelyik útszűkületben az „A szembejövő forgalom elsőbbsége táblával találkozik;

                                                                    

5. körforgalmas útkereszteződés esetében az, aki behajt, avval szemben, aki balról érkezik;

                                      

6. az a jármű, amelyik helyből indul, vagy amelyik garázsból, udvarból hajtana ki, azokkal szemben, akik az úton közlekednek, bármilyen irányból. Kivételt képeznek azok a  közszállítást biztosító járművek amelyek autóbuszöblös megállókból indulnak; egy ilyen helyhez közeledő, a autóbuszöböl melletti sávon közlekedő vezető kötelessége a lassítás és ha a helyzet megköveteli, a megállás, hogy lehetővé tegye a közszállítást biztosító járművek indulását.

7. az a jármű, amelyik lejtőre , avval szemben, amelyik hágóra közlekedik, ha az utóbbi egy álló akadályt előz (ilyenkor ez nem számít előzésnek)                                                     

8. a balra kanyarodó jármű a szembe közlekedővel szemben, akkor is ha a forgalmat jelzőlámpák irányítják; ha egy jármű jobbra vagy balra kanyarodik a szemafor zöld jelzésénél, elsőbbséget kell adjon a vele egyidejűleg zöld jelzésnél átkelő gyalogosoknak.

                                                         

9. nemirányított útkereszteződésben a balra kanyarodó villamos, ha egyéb szabályzás ezt másképp nem írja élő;

A mellékelt ábrán:

-a T1 villamos elsőbbséget élvez az 1-es járművel szemben

-a T2 elsőbbséget ad az 1-es járműnek és a T1 villamosnak

 

10. a jobbra vagy balra kanyarodó jármű, ha a pályája keresztez egy kerékpársávot.

                                                      

Ha a vezető útvonalát akadály vagy más jármű torlaszolja, és szükséges az ellenkező irányra való áttérés, a vezető köteles lassítani vagy megállni, elsőbbséget adva a szemből közlekedő járműveknek.

 

Az elsőbbséget szabályzó melléktáblák használata

Ha a főút az útkereszteződésben nem egyenesen halad, az elsőbbséget a táblák és a jobboldali elsőbbség alapján állapítják meg.

                                                   

Elsőként a 4-es jármű halad el, mert főúton van és nem ad jobboldali elsőbbséget

 
1.

Másodikként a 3-as jármű halad el, mert főúton van, de jobboldali elsőbbséget kell adnia a 4-es járműnek.

 

 
2.

Harmadikként a 2-es jármű halad el, mert mellékúton van és nem kell jobboldali elsőbbséget adnia, csak a főútnak ad elsőbbséget

 
3.

Utolsóként az 1-es jármű halad el, mert mellékúton van és jobboldali elsőbbséget kell adnia a 2-es járműnek és a főútnak. Egyszóval mindenkinek elsőbbséget kell adnia

 

 
4.

 

7. Forgalomból való kivonás

A forgalomból való kivonást az a hatóság eszközöli, amely a bejegyzést vagy beiktatást végezte, a következő esetekben:

a) a tulaj kérésére, ha bizonyítja, hogy megfelelő raktározási lehetőségei vannak;

b) ha a jármű lopottnak nyilváníttatik;

c) ha a járművet lebontják

d) az országból való végleges kivitelkór

8. A gépkocsivezető kötelességei és tilalmai

A gépkocsivezető köteles:

1. Megállni, ha a következők jeleznek:

            1.1. a közforgalmat irányító rendőrök

            1.2. az államhatár övezetében tevékenykedő határrendész

            1.3. a vasúti átjáróknál álló jelzőőr;

            1.4. az útjavítását végző dolgozó, amikor az utat javítják;

            1.5. a katonai menetoszlopok vezetői, vagy a szervezett gyalogoscsoportok (zártcsoportok) vezetői

            1.6. a kisrendőrök, az iskolák közelében levő gyalogátjáróknál.

            1.7. a vakok, amikor a fehér botot felemelik, az utca átkelésekor

Ha a rendőr megállítja, a vezető köteles a kocsiban maradni, mindkét kezét a kormányon tartani, az utasok nem nyithatják ki az ajtókat !

2. Közölni a gépjárművezetői jogosítvány elvesztését, ellopását vagy tönkretételét azzal a szakhatósággal, amelyik azt kiadta, legkésőbb 48 órán belül, ahogy ezt észrevette

3. Kötelező a Rendőrség értesítése azok számára is, akik a közúton akadályokat, vagy bármilyen, a forgalom biztonságára és akadálymentességére nézve, veszélyes helyzetet, útcsuszamlásokat, stb. észlelnek. Ha egy személy egy halottakkal, vagy sebesültekkel járó baleset részese, vagy tudomást szerez egy ilyen balesetről, vagy ha a baleset egy veszélyes árút szállító gépkocsit érint, köteles azonnal értesíteni a Rendőrséget, az egységes 112-es hívószámon és a legközelebbi korházba szállítani a sebesülteket, kivéve azt az esetet, ha evvel súlyosbítaná az egészségi állapotukat.

4. A vezetők és az utasok kötelesek becsatolni a biztonsági övet, ha az illető ülőhely gyárilag rendelkezik vele, helységen kívül és belül. Ha a gépkocsi rendelkezik úgy biztonsági övvel ellátott, mint ezek nélküli ülőhelyekkel, az övvel ellátott helyeket kell előnyben részesíteni. A 12 évet be nem töltött, 150 cm-nél alacsonyabb gyermekek a súlyuknak és magasságuknak megfelelő öveket kell használjanak, a 3 év alattiak csakis biztonsági gyermekülésben szállíthatók. Nem kell a biztonsági övet használják:

            4.1. a mentesítő orvosi bizonyítvánnyal rendelkezők

            4.2. a hátramenetben közlekedő gépkocsi vezetőjének;

            4.3. a láthatóan terhes nők;

            4.4  a taxi gépkocsi vezetőjének, ha taxi üzemmódban utast szállít;

            4.5. a járművezetés oktatása során az oktatónak.

5. A motorkerékpár és a segédmotoros kerékpár vezetői és utasaik kötelesek engedélyezett bukósisakot viselni a közúti forgalomban.

6. A 7 éven aluli gyermekek, ha ölben tartják őket és a 14 év alattiak csak a motorkerékpár oldalkocsijában szállíthatók.

7. A gépkocsi-, motorkerékpár- és villamosvezetőknek tilos a mobiltelefon használata vezetés közben, kivételt képeznek az olyan készülékek, melyek fel vannak szerelve kihangosító berendezéssel (hands free).

8. Ha elhagyja a járművet a gépkocsivezető le kell állítsa az autó motorját, a kapcsolókart alacsony vagy parkoló fokozatba kell tegye, működésbe kell hoznia a segédfékberendezést(kéziféket) .

9. Az a vezető, amelyik hágón vagy lejtőn várakozik, az előbb említett kötelességeken kívül, köteles a kormányt a járdaszegély vagy valami más akadály fele kanyarítania.

10. Az a vezető, amelyik részese egy olyan balesetnek, amelynek következményeként egy vagy több személy meghalt vagy megsérült, vagy egy olyan balesetnek, amely következményei szerint bűncselekmény, köteles:

            10.1. megállni, értesíteni a rendőrséget, ne módosítsa, és ne semmisítse a baleset nyomait, és ne hagyja el a baleset színhelyét;

            10.2. ne változtassa a járművek és balesetből származó tárgyak helyzetét, csak annyira, amennyire szükséges a baleset következményei súlyosbításának elkerülése;

            10.3. ha nem lehet más járművet használni, szállítsa a sebesülteket a legközelebbi korházba és utána tárjen vissza a baleset színhelyére. A vezetőnek a korházban igazolnia kell a személyazonosságát, és közölnie kell a kocsija rendszámát;

            10.4. ne fogyasszon alkoholt, kábítószert vagy azonos hatású gyógyszereket a baleset után egészen a biológiai minták vételéig vagy a lehelet vizsgálatig.

11. Azok a vezetők, amelyek részesei egy olyan balesetnek, amelynek következményeként csak anyagi károk keletkeztek, és amelyek nem bűncselekmények, kötelesek:

            11.1. azonnal távolítsak el az úttestről a járműveket, ha ez nem lehetséges és a járművek mozgásképtelenek, minél jobban lehúzni ezeket az út jobb szélére és jelezni a jelenlétüket az úton;

            11.2. jelentkezzenek 24 órán belül a területileg illetékes rendőrségen; kivételezettek az  előbbi előírás alól:

       (a) azon járművek vezetői, amelyek megkötnek egy békés baleset megállapodásos egyezményt, a törvény feltételei között

       (b) az a járművezető, akinek csak a saját járműve sérült és rendelkezik fakultatív biztosítással (CASCO)

            11.3. kérjék a területileg illetékes rendőrségen a javításhoz szükséges engedélyt;

            11.4. ne közlekedjenek többet, mint 30 napot a sérült járművel ;

12. Legyen nála a személyazonosságija, a vezetői jogosítvány, a forgalmi engedély vagy beiktatási igazolás és ha szükséges, a szakmai bizonylat és más, törvény által előírt okmány.

13. Csak azokon az útszakaszokon közlekedjen, ahol ezt engedélyezik, és ne haladja meg a szakhatóság által engedélyezett legnagyobb tömegeket.

14. Ellenőrizze a fények működését, a fűtő-szellőző berendezést, tartsa mindig tisztán az ablakokat és szélvédőket és a jármű vagy pótkocsi rendszámtábláit.

15. Rendelkezzen elsősegély készlettel, 2 db. fényvisszaverő háromszöggel és engedélyezett tűzoltó készülékkel.

16. Állítsa meg az alagutakban, aluljárókban elromlott és mozgásképtelen gépkocsi motorját.

17. Ha kezdő (kevesebb, mint egy év tapasztalattal rendelkeznek), viselje a megkülönböztető jelet az első és hátsó szélvédőn. 

18. Engedélyezze a jármű műszaki állapotának és a szállított javak vizsgálatát, a tőrvényes előírásoknak megfelelően.

19. Jelentkezzen az időszakos (vagy ha a Rendőrség küldi) orvosi vizsgálatra.

Tilos a gépkocsi vagy villamos vezető számára:

1. Gépkocsit vagy villamost vezetni miután a jogosítványt helyettesítő bizonyítvány érvényessége lejárt, vagy ha ez nem jogosít vezetésre

2. Részeg személyeket szállítson a motorkerékpáron vagy a teherszállító gépkocsi utas, illetve rakterében

3. Személyeket szállítson az önürítő tehergépkocsi ládájában, a tartálykocsi tetején, az alvázon, a rakomány tetején, a kocsi oldalán, vagy álló személyeket a tehergépkocsi rakterében, lépcsőn vagy pótkocsin, azzal a pótkocsi kivételével, amely rendeltetésszerűen személyszállításra szolgál.

4. 12 éven aluli gyermekek szállítása az első ülésen, még akkor sem, ha ezeket felnőttek ölben tartják. Tilos az első ülésen utazóknak állatot tartani az ölükben. 

5. Több személyt szállítson a gépkocsin, mint amennyi meg van engedve (a forgalmi vagy bejegyzési engedélyben)

6. Az ajtókat kinyitni menetközben, vagy nyitott ajtókkal elindulni

7. Olyan tevékenységet folytasson, amely veszélyesen elvonná a figyelmét a vezetéstől vagy a hangosító berendezést olyan hangerővel hallgatni, ami a saját és mások biztonságát veszélyeztetné

8. Behajtania szilárd útburkolatú utakra sáros kerekekkel vagy karosszériával, ami később az úttestre rakodna, vagy olyan járművel, amiből veszélyes anyagok, szerek vagy termékek szivárognak, amelyek veszélyeztetik a forgalom biztonságát

9. A szélvédőre vagy a többi ablakra reklámanyagokat, feliratokat, tartozékokat ragasztani, amelyek korlátozzák a vezető vagy az utasok kilátását, úgy kintről, mint bentről

10. Fóliát vagy más tartozékot ragasztani a szélvédőre vagy a többi ablakra, amelyek korlátozzák, vagy elhomályosítják a kilátást menet közben, úgy kintről, mint bentről, vagy csökkentse a fényszóró vagy jelzőlámpák hatásfokát, vagy megakadályozza a rendszámtábla leolvasását

11. Fóliát vagy más tartozékot ragasztani a fényszórókra, jelzőlámpákra vagy a rendszámtáblára csökkentve ezek hatásfokát, vagy megakadályozzák a rendszámtábla leolvasását

12. Olyan tárgyak szállítása, a járműben vagy azon, amelyek a rakománnyal együtt meghaladják a jármű szélességét vagy hosszát

13. Elengednie menetközben a kormánykereket, kormányt vagy irányítókart, kikapcsolni a motort vagy üresbe tenni a váltókart

14. Túlkapásszerűen használja a hangjelzőt.

15. Hólánc vagy más engedélyezett csúszásgátló berendezés nélkül közlekednie a Szállításügyi Minisztérium által kijelölt útszakaszokon és időszakokban, ha az út havas, jeges vagy ónos eső hullott rá és a jármű össztömege meghaladja a 3,5 tonnát

16. Olyan gumiabroncsokkal közlekednie, amelyek mérete nem egyezik a forgalmi engedélyben előírtakkal, vagy amelyek oldala ki van vágva vagy el van szakadva vagy a kopásszintjük meghaladja a törvényes értékeket.

17. Olyan járművel közlekednie, amelynek károsanyag kibocsátási szintje meghaladja a törvény által megengedett értékeket, vagy amelynek álló vagy mozgásbeli zajszintje meghaladja a törvényes értékeket

18. Olyan járművel közlekednie, amelynek rendszámtáblái károsodtak vagy nem a szabványnak megfelelők (visszatartják a rendszámtáblát!)

19. Közerkölcsöt sértő tettek vagy cselekedetek végrehajtása, káromkodni, sértő vagy káromló kifejezéseket használni, tettlegességgel fenyegetőzni, amelyek közfelháborodást váltanak ki vagy más méltósága, vagy becsülete rovására mennek

20. Tilos a gépkocsivezetőknek és az utasoknak megállás vagy várakozás közben kinyitni vagy nyitva tartani a jármű ajtóit vagy kiszállni anélkül, hogy megbizonyosodnának, nem jelentenek-e veszélyt a forgalomban közlekedők számára.

21. Tilos a balesetben sérült járművel 30 napnál tovább járni

22. Tilos tárgyakat, anyagokat, szereket kidobni a járművekből az útra

Megengedett a radarérzékelő használata, de tilos olyan berendezést használni, ami zavarná a radar működését.

A járműtulajdonos kötelességei

A járműtulajdonos kötelességei:

1. közölje a Rendőrséggel azon személyek kilétét, akik vezették a járművet

2. közölje a jármű forgalmijának elvesztését, ellopását vagy tönkretételét azzal a szakhatósággal, amelyik azt kiadta, legkésőbb 48 órán belül, ahogy ezt észrevette

3. azonnal tegye le a kiadó szakhatóságnál a forgalmi engedély eredeti példányát, ha a másodpéldány kiadása után ezt visszaszerezte

Tilos a járműre olyan riasztó berendezést szerelni, amely beindul, ha a közvetlen közelben elhalad egy másik jármű. A riasztás nem lehet hosszabb egy percnél, és nem lehet erősebb a törvény által megengedettnél.