S Z A B Á L Y Z A T

a közúti forgalomról szóló 195/2002. számú sürgősségi kormányrendelet alkalmazására

 

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

 

1. cikkely - A közúti forgalom résztvevői kötelesek betartani a forgalmi szabályokat és a közúti jelzőeszközök jelentését, valamint e szabályzat többi rendelkezését.

2. cikkely - E szabályzat értelmében az alábbi fogalmak és kifejezések jelentése a következő:

1. lejtés (pályaesés) - valamely út egységes szakaszának a vízszintes síkhoz viszonyított dőlése;

2.  az  út  használhatósága - az úttest megfelelő műszaki állapota, amely magába foglalja az illető útszakaszra sajátos szabályozások szerinti állandó járhatóságát, az akadályok hiányát, valamint a forgalom biztonságát és gördülékenységét biztosító forgalmi létesítmények és jelzőeszközök jelenlétét;

3. (dísz)menet - valamely szertartás keretében a közúton felvonuló személyek csoportja;

4. szervezett csoport  - egy vezető irányítása alatt a közúton felvonuló vagy várakozó két vagy több személy amelyek rendelkeznek a közútkezelő által  - a közúti rendőrség véleményezésével  - kibocsátott engedéllyel;

5.  a  vezetői  jogosítvány,  a  forgalmi  engedély  vagy  a  nyilvántartási  bizonyítvány,  illetve  ezek helyettesítő  tanúsítványának  visszatartása - a  közúti  rendőrség  által  elrendelt  műszaki-adminisztratív intézkedés,  mely  a  dokumentumnak  valamely  személy  birtokából  való  elvételét  és  ezen  intézkedés alkalmazását kiváltó ügy megoldásáig a közúti rendőrség székhelyén való megőrzését foglalja magába;

6.  a  vezetői  jogosítvány  visszavonása - a birtokosát  egészségügyileg alkalmatlannak nyilvánító törvényszéki-orvostani igazolás alapján a közúti rendőrség által elrendelt műszaki-adminisztratív intézkedés, amely a dokumentum visszatartását és a gépjármű vagy villamos vezetési jogának megtiltását foglalja magába;

7.  a forgalmi engedély visszavonása  - a közúti rendőrség által elrendelt műszaki-adminisztratív intézkedés, amely a dokumentum visszatartását és az illető jármű közutakon való működésbe helyezési jogának megtiltását foglalja magába;

8.  a  rendszámtáblák  visszavonása - a közúti  rendőrség  által  elrendelt  műszaki-adminisztratív intézkedés, amely a rendszámtáblák járműről való leszerelését és ezen intézkedés alkalmazását kiváltó indokok megszűnéséig a közúti rendőrség székhelyén való megőrzését foglalja magába;

9.  a  közúti  rendőrszolgálat  vezetője - valamely  megyei  rendőr-felügyelőség  vagy  Bukarest Municípium Rendőrségi Vezérigazgatósága keretében működő Közúti Rendőrbrigád kötelékeiben a közúti rendőrszolgálat vezetője tisztség feladatkörét ellátó közúti rendőrtiszt;

10. sürgősség - válsághelyzet vagy potenciális vészhelyzet, amely negatív hatású események bekövetkezésének megelőzése, emberi életek vagy bizonyos javak épségének mentése, illetve a környezetre gyakorolt hatás csökkentése érdekében azonnali kiszállást igényel.

3. cikkely-(1)A közút kezelője biztosítani köteles annak használhatóságát.

(2)  A közúti forgalom biztonságos körülmények közötti lebonyolítása céljából a közútkezelő forgalmi létesítményeket kell létrehozzon annak érdekében, hogy a közúti forgalom résztvevőit rábírja a közúti jelzőeszközök jelentésének betartására.

(3) A közútkezelő köteles a helységekbe való bejáratnál és kijáratnál megfelelő jelzőtáblákat elhelyezni.

(4)  A  magán használatú, közforgalomnak nyitott út tulajdonosa  vagy  kezelője  köteles  a  bejáratnál szabályozó  táblákat  és  kiegészítő  táblákat  szerelni,  amelyeknek  tartalmazniuk  kell  a  járművek  és gyalogosok engedélyezett belépésének időintervallumát.

(5) A közforgalom előtt zárt út bejáratánál ennek tulajdonosa vagy kezelője köteles látható helyen „Behajtani tilos” jelentésű  jelzőtáblát  elhelyezni, továbbá egy kiegészítő  táblát is a „Közforgalom előtt zárt út” felirattal.

4. cikkely - (1) A közutak lezárása vagy a jármű-, illetve gyalo-gosforgalom korlátozása kizárólag a forgalom  intenzitásának  korlátozására,  valamely  útszakasz  védelmére  vagy  munkálatok  végrehajtására rendelhető el, a törvény előírásainak megfelelően.

(2) Amennyiben valamilyen forgalmi esemény vagy természeti jelenség veszélyezteti a közúti forgalom biztonságát,  a  közúti  rendőrség  vagy  a  közútkezelő,  a  közúti  rendőrség  véleményezésével,  ideiglenes forgalmi korlátozásokat rendelhet el, értesítve a közúti forgalom résztvevőit a tiltásról, ennek időtartamáról és az igénybe vehető terelőútról.

5. cikkely - (1) A közútkezelő köteles intézkedéseket foganatosítani a közút kialakításából, állapotából vagy nem megfelelő műszaki ellátottságából adódó közúti események hatásainak azonnali elhárítására.

(2) Valamely közúti esemény bekövetkezése esetében a közútkezelő köteles ezt felszabadítani, az úttesten található akadályokat eltávolítani, és az utat eredeti állapotába visszaállítani.

6.  cikkely -(1) A menetrend szerinti helyi tömegközlekedés útvonalait,  a taxi rendszerű szállítás kivételével, a helyi közigazgatás állapítja meg.

(2) A helyi tömegközlekedési eszközök megállóit, a taxi rendszerű szállítás klienseinek várakozó helyeit is ideértve, a helyi közigazgatás állapítja meg, a közúti rendőrség véleményezésével.

(3) A tömegközlekedési eszközök helységeken kívüli megállói számára a közútkezelő köteles kitérőket (öblöket) létesíteni.

(4)  A közútkezelő köteles a tömegközlekedési eszközök kitérő öblökkel nem rendelkező megállóit „Autóbusz-, trolibuszmegálló” jelentésű útburkolati jelekkel elhatárolni.

(5)  A 7 méternél  szélesebb  utak  fokozott  balesetveszélyű  szakaszain  a  közútkezelő  köteles  a gyalogátjárókat  keresztező  irányelválasztó  övezetben  megfelelően  jelzett  járdaszigeteket  berendezni  a gyalogosok számára.

(6) A tömegközlekedési eszközök útkereszteződések közelében található megállóit legalább 50 méterrel az útkereszteződés előtt vagy után kell berendezni.

(7)  Amennyiben  a  tömegközlekedési  eszközök  helységen  belüli  útvonalai  vasúti átjárókon haladnak át, ezek előtt legkevesebb 50 méterrel mindkét oldalon megállók kell legyenek.

7. cikkely - (1) Minden vasút közúttal való kereszteződésénél a vasútkezelőnek kötelessége biztosítani az átjáró sima felületét, a közútkezelővel együtt pedig, az illetékességeknek megfelelően, megállapítani és felszerelni - a közúti rendőrség véleményezésével -, valamint karbantartani ennek jelzőeszközeit.

(2) A vasúti átjárónál ennek kezelője és a közútkezelő, a szomszédos területek birtokosival együtt, kötelesek eltávolítani bármely akadályt, és megtiltani azon pannók, plakátok, berendezések és építmények elhelyezését, amelyek csökkenthetnék a látási viszonyokat abban az övezetben, ahol a járművezető köteles biztosítani magát.

(3) Valamely közút ipari vasúttal való kereszteződésénél ennek kezelője és/vagy használója köteles biztosítani egy vasúti közeg jelenlétét annak érdekében, hogy leállítsa a jármű- és gyalogosforgalmat a vasúti szerelvény elhaladásáig.

(4) Amennyiben egy sorompó nélküli vasúti átjárónál nem lehet biztosítani a (2) bekezdésben említett követelményeket, a közútkezelő a vasút kezelőjével közösen intézkedéseket foganatosít, a közúti rendőrség véleményezésével, az esetnek megfelelően, az alábbiakra:

a)  kézi-sorompók  vagy  automata  készülékek  felszerelésére,  az  e  hatóságok  által  megállapított sürgősségi sorrendben;

b) az átjáró megszüntetésére a közúti forgalom más, szomszédos vasúti átjáró felé terelésével, ahol a látási viszonyok biztosítottak, illetve kézi-sorompó létezik;

c) a vasúti és közúti forgalmi fluxus felüljárók vagy aluljárók építése révén történő szétválasztására.

8. cikkely - (1) A közút övezetében végzendő munkálatokat az engedélyben megállapított feltételek között a közútkezelő vagy a vasútkezelő hajtja végre, a közúti rendőrség véleményezésével.

(2)  A projektben jóváhagyott forgalmi létesítmények kivitelezését  a  munkálatok  végrehajtója  a forgalmi résztvevők biztonságos közlekedését lehetővé téve köteles végrehajtani.

(3)  Amennyiben a munkálatokat a járdán végzik és megakadályozzák az ott zajló köz

lemmmkedést, kivitelezőjük köteles az úttesttől elválasztott és megfelelőképpen védett gyalogátjárókat építeni.

(4) A munkálatok befejezésekor a kivitelező köteles az utat az eredeti állapotba visszaállítani vagy a projektben meghatározottba hozni.

(5) A közút- vagy vasútkezelő köteles a közút övezetében kivitelezett munkálatokat ellenőrizni, és csak akkor venni át azokat, ha megfelelnek a törvényben előírt minőségi szabályoknak és a munkálatok megkezdése előtt elnyert véleményezéseknek.

 

II. FEJEZET

Járművek

 

1. SZAKASZ . A járművek műszaki állapota és ennek ellenőrzése

 

9. cikkely - (1) Bejegyzésük vagy nyilvántartásba vételük előtt a járművek közlekedhetnek közutakon, elvégzett műszaki vizsgálat nélkül, az illetékes hatóság által kibocsátott ideiglenes forgalmi engedély alapján, amennyiben eleget tesznek a közúti forgalom biztonságára vonatkozó műszaki szabályoknak.

(2)  A  forgalomba  való  visszahelyezés  előtt  műszaki  szempontból  megvizsgálandók  azon gépjárművek, villamosok vagy pótkocsik, amelyeken javításokat végeztek a kormánymű, a fékberendezés vagy a karosszéria, illetve az alváz szilárd szerkezetének súlyos károsodását okozó események miatt.

1.§ A   gépjárművek, a villamosok, a pótkocsik, a mezőgazdasági és erdőkitermelésben használt traktorok, valamint a szolgáltatások és munkálatok lebonyolítására használt járművek által teljesítendő minimális kivilágítási, fényjelzési és hangos figyelmeztetési feltételek

10.  cikkely - A gépjárműveket,  a  mezőgazdasági  és  erdőkitermelés-ben  használt  traktorokat,  a szolgáltatások  és  munkálatok  lebonyolítására  használt  járműveket,  a  villamosokat  és  a  pótkocsikat építésükkor el kell látni az illetékes hatóság által megállapított műszaki feltételeknek megfelelő, hitelesített kivilágítási, fényjelző és hangos figyelmeztető berendezésekkel.

11. cikkely - A kizárólag gyermekek szállítására szánt gépjárművek karosszériáján - elől és hátul „Gyermekek!” jelentésű jelzőtáblát kell szerelni.

12.  cikkely- A túlsúlyos vagy túlméretezett gépjárműveket el kell  látni  a  következő  kiegészítőjelzőeszközökkel:

a) egy fehér alapú, piros szegélyű fényvisszaverő-fluoreszkáló táblácskával, melyet elől, a gépjármű bal oldalára szerelnek;

b) fehér és piros, a külső rész felé ereszkedő, váltakozó csíkokból álló fényvisszaverő-fluoreszkáló jelekkel, melyeket a gépjármű vagy a rakomány hátsó részére, az oldalakhoz minél közelebb szerelnek, amennyiben a gépjármű szélessége meghaladja a 2,5 métert;

c) egy vagy több speciális sárga fényjelző eszközzel, melyeket úgy szerelnek, hogy a kibocsátott fény szemből, hátulról és mindkét oldalról látható legyen, továbbá az oldalakra 1,5 méterenként szerelendő, sárga fényvisszaverő-fluoreszkáló eszközökkel;

d) a 2,5 métert meghaladó szélességű járművek vagy rakományaik oldalára szerelendő, a helyzetjelző fényekkel egyszerre működő fényekkel, továbbá egy fényvisszaverő-fluoreszkáló eszközzel.

13. cikkely - Tilos a gépjárművekre, a mezőgazdasági és erdőkitermelésben használt traktorokra, a szolgáltatások és munkálatok lebonyolítására használt járművekre, a pótkocsikra vagy a villamosokra a hitelesítettaktól eltérő színű vagy intenzitású fényeket, eltérő figyelmeztető fényeket, eszközöket, illetve kellékeket szerelni.

2. § A kerékpárok, a mopedek, az állati erővel vont járművek és a kézzel húzott vagy tolt járművek által teljesítendő minimális műszaki feltételek

14. cikkely - A közúti forgalomban való részvételük céljából a kerékpárokat el kell látni:

a) hatékony fékberendezéssel;

b) működőképes, hatékony kormányzási rendszerrel;

c) hangos figyelmeztető rendszerrel; tilos a gépjárművekre sajátos, hangos figyelmeztető rendszereket telepíteni és használni;

d) elől fehér vagy sárga fénnyel, hátul pedig piros fénnyel és legalább egy, azonos színű, látható fényvisszaverő-fluoreszkáló eszközzel;

e) narancssárga színű, küllőkre rögzített, fényvisszaverő-fluoreszkáló elemekkel vagy eszközökkel, amelyek mozgásban egy folytonos kört alkotnak.

15. cikkely  - A kerékpárhoz csatolt pótkocsi hátsó részét piros színű fényvisszaverő-fluoreszkáló eszközzel  kell  ellátni,  és  amennyiben  a  kerékpár  hátsó  fényét  eltakarja  a  pótkocsi,  ez  utóbbira  piros fényjelzést is kell szerelni.

16. cikkely - (1) A közúti forgalomban való részvételük céljából a mopedeket el kell látni:

a) hatékony fékberendezéssel;

b) hangos figyelmeztető rendszerrel;

c) az égési gázokat kiürítő berendezéssel, amely megfeleljen a zajszintre és a környezetvédelemre vonatkozó szabályoknak;

d)  elől  fehér  fénnyel,  hátul  pedig  piros  fénnyel  és  azonos  színű  fényvisszaverő-fluoreszkáló eszközzel;

e) az irányváltoztatást elől és hátul jelző sárga fényekkel;

f) a hátsó részre, a fény- és jelzőrendszer láthatóságát nem gátoló helyre rögzítendő rendszámtáblával.

(2) Tilos a mopedekre a hitelesítettektől eltérő színű vagy intenzitású fényeket, eltérő figyelmeztető fényeket, eszközöket, illetve kellékeket szerelni.

17. cikkely - (1) Az állati erővel vont járműveket el kell látni, a szélükhöz lehető legközelebb, elől két hitelesített, fehér színű fényvisszaverő-fluoreszkáló eszközzel, hátul pedig két hitelesített, piros színű fényvisszaverő-fluoreszkáló eszközzel.

(2) A rendszámtáblák egyikét a jármű bal oldalára, a másikat a hátsó részére, állandó láthatóságot biztosító helyekre szerelik.

(3) Záporeső, erős havazás vagy sűrű köd, illetve a látási viszonyokat gyengítő más meteorológiai feltételek esetében, továbbá éjszaka az állati erővel vont jármű baloldalára legalább egy, a kerekek szintje fölé elhelyezett, fehér vagy sárga fényű plusz világítóelemet kell biztosítani.

(4) Az (1) bekezdésben említett jelzőeszközöket, valamint a (3) bekezdés szerinti, fehér vagy sárga fényt biztosító eszközt tisztán és épen kell tartani, láthatóságukat pedig nem akadályozhatják a jármű építési elemei vagy a szállított rakomány.

 (5)  Az  állati  erővel  vont  jármű  vezetőjének  az  igavonó  állat  hámszerszámaira  fényvisszaverő anyagokat kell helyeznie, hogy azt könnyen észrevehesse a többi forgalmi résztvevő.

18. cikkely - A kézzel húzott vagy tolt járművekre elől és hátul egy-egy fehér, illetve piros színű, hitelesített fényvisszaverő-fluoreszkáló eszközt kell helyezni.

 

 

 

 

 

2. SZAKASZ . A járművek bejegyzése és nyilvántartásba vétele

 

1. § A járművek bejegyzése és nyilvántartásba vétele

 

19. cikkely - A gépjárművek és pótkocsik bejegyzésében és nyilvántartásból való törlésében illetékes hatóságok a vezetői jogosítványok és a járműbejegyzés rendje igazgatóság koordinálásában működő vezetői jogosítványok és járműbejegyzés rendje közösségi közszolgálatok.

20. cikkely - (1) Bejegyzéskor a gépjárműnek vagy pótkocsinak rendszámtáblát ítélnek oda, és forgalmi engedélyt bocsátanak ki.

(2) A rendszámtáblák fehér színű, fényvisszaverő alapon domború, fekete, kék vagy piros színű betűket és számokat tartalmaznak.

(3) A forgalmi engedélybe kötelező módon bevezetik az odaítélt rendszámot, valamint a gépjármű vagy a pótkocsi azonosító számát.

21. cikkely - (1) Az a gépjármű, villamos, pótkocsi vagy moped, amely a gyártó által lyukasztással feltüntetett  vagy  bevert  azonosítási  elemek  hiánya,  megsérülése  vagy  megsemmisülése  miatt  nem azonosítható, valamint a nem azonosítható alkatrészekből összeszerelt gépjármű vagy pótkocsi, illetve az a gépjármű vagy pótkocsi, amely esetében egy vagy több egymást követő birtokos vagy tulajdonos azonosságát nem lehet megállapítani, nem homologálható a közúti forgalomba való bebocsátás céljából. Kivételezett az a jármű és pótkocsi, amelyek tekintetében a rendőrség megállapíthatja a törvényes származást.

(2) A Romániában vagy külföldön ellopottként bejelentett és a Román Rendőr-főfelügyelőség által körözött gépjárműveket és pótkocsikat nem jegyzik be.

(3)  A (2)  bekezdés  előírásai  alól  kivételezettek  azok  a  gépjárművek  és  pótkocsik,  amelyek tekintetében a bűnüldöző szerv rendelkezést bocsátott ki, miszerint a vizsgálatok befejezéséig megengedett a bejegyzésük, mely esetben a forgalmi engedélybe és a járműazonossági könyvbe beírják a „...-ból (ország) ...-án/-én (dátum) ellopottnak nyilvánított gépjármű” megjegyzést.

(4) A (3) bekezdésben említett járművek kizárólag Románia területén közlekedhetnek.

22.  cikkely- Nyilvántartásba  vételkor  a  jármű  számára  egyetlen  rendszámot  tartalmazó  táblákat bocsátanak ki, melyek:

a) sárga színű fényvisszaverő alapon domború, fekete színű betűkkel és számokkal ellátottak kell legyenek - a helyi tanácsoknál nyilvántartásba vett járművek esetében;

b) fehér színű fényvisszaverő alapon domború, fekete színű betűkkel és számokkal ellátottak kell legyenek  a  Védelmi  Minisztériumnál,  a  Közigazgatási  és  Belügyminisztériumnál  vagy,  az  esetnek megfelelően, a Román Hírszerző Szolgálatnál nyilvántartásba vett gépjárművek esetében.

2. § A gépjárművek vagy villamosok rendszámai, ideiglenes számai és próba rendszámai

23. cikkely - (1) Bármely gépjármű és bármely pótkocsi bejegyzésekor odaítélnek egy rendszámot, amely a megye vagy Bukarest municípium jelkulcsából, arab számokból alkotott sorszámból és három latin nagybetűből alkotott kombinációból tevődik össze.

(2) A Romániában tevékenykedő diplomáciai képviseletek, konzuli hivatalok és tagjaik, valamint diplomáciai státusú más szervezetek és idegen személyek tulajdonában levő gépjárművek és pótkocsik rendszámai a CD, CO vagy TC jelkulcsból és, az esetnek megfelelően, sorszámból tevődnek össze.

(3) Az ideiglenes rendszám esetében a megye vagy Bukarest municípium jelkulcsa és a sorszám mellett feltüntetik a bejegyzés érvényessége lejártának hónapját és évét.

(4) Valamely gépjármű vagy pótkocsi forgalomra való ideiglenes engedélyezésekor egy, a megye vagy Bukarest municípium jelkulcsát és sorszámot tartalmazó (rend)számot ítélnek oda.

(5) Valamely gépjármű vagy pótkocsi próba jellegű bejegyzésekor egy, a megye vagy Bukarest municípium jelkulcsát, sorszámot és „Próba” feliratot viselő (rend)számot ítélnek oda.

(6) A bejegyzés, nyilvántartásba vétel vagy forgalomra való engedélyezés időpontjában az odaítélt rendszámot tartalmazó táblákat is kibocsátják.

24. cikkely - (1) A rendszámokat sorban, növekvő sorrendben ítélik oda.

(2) Bejegyzéskor a jármű tulajdonosa kérheti, a hatályos díjak kifizetésével, a rendszám valamely kedvezményes kombinációjának odaítélését.

(3) Nem ítélhetők oda olyan betűkombinációk, amelyek obszcén jelentést hordoznak, vagy amelyek egyes közintézmények elnevezésével való asszociációhoz vezethetnek, amennyiben ezek írásban kérik a kibocsátó hatóságtól a rendszám valamely kombinációja odaítélésének korlátozását. Azon személyek, akik utólagosan  korlátozott  rendszámmal  bejegyzett  járművet  bírlalnak,  továbbra  is  használhatják  az  illető rendszámot, de csak a jármű elidegenítéséig.

(4) A jármű feletti tulajdonjog átruházásakor a rendszám és a vele járó táblák automatikusan és térítésmentesen az új tulajdonos birtokába kerülnek, amennyiben ennek lakhelye vagy székhelye a régi tulajdonoséval azonos megyében van, és a régi tulajdonos nem döntött az illető rendszám kombinációjának megőrzése  mellett.  Az  új  tulajdonos  kérheti,  a  hatályos  díjak  kifizetésével,  a  rendszám  valamely kedvezményes kombinációjának odaítélését.

25. cikkely - (1) A helyi tanácsoknál nyilvántartásba vett járművek rendszáma a latin nagybetűvel írott helységnévből és megyenév-rövidítésből, valamint arab számokból alkotott sorszámból tevődik össze.

(2) A Védelmi Minisztériumnál, a Közigazgatási és Belügyminisztériumnál és, az esetnek megfelelően, a Román Hírszerző Szolgálatnál nyilvántartásba vett gépjárművek rendszáma az intézmény elnevezésének latin nagybetűvel írott rövidítéséből, valamint arab számokból alkotott sorszámból tevődik össze.

26.  cikkely - (1)  A tulajdonos  vagy  a  törvényes  birtokos  köteles  a  rendszámtáblákat  a  speciális rendeltetési  helyekre,  a  gépjármű  vagy  villamos  első  és  hátsó  részére,  az  esetnek  megfelelően,  a motorkerékpár és a pótkocsi esetében pedig csak a hátsó részre rögzíteni.

(2) Tilos azon járművek közúti forgalma, amelyekre a rendszámtáblák nincsenek a meghatározott helyre felszerelve.

 

3. SZAKASZ . A járműtulajdonosok vagy -birtokosok kötelezettségei

 

27. cikkely - (1) A romániai lakhelyű, székhelyű vagy tartózkodási helyű gépjármű- vagy pótkocsitulajdonos köteles:

a)   a   kibocsátó   hatóságnál   bejelenteni   a   forgalmi   engedély   elvesztését,   ellopását   vagy megsemmisülését, a megállapításától számított legfeljebb 48 órán belül;

b) a kibocsátó hatósághoz azonnal benyújtani az eredeti forgalmi engedélyt, ha a másodlat elnyerése után újra az eredeti birtokába jut.

(2) A járműbirtokos jogi személyek, az (1) bekezdésben említetteken kívül, kötelesek:

a)  ellenőrizni  a  járművek  műszaki  állapotát,  erről  megjegyzést  tenni  a  menetlevélben  vagy  a szolgálati jegyben, és megtiltani a műszaki feltételeknek eleget nem tevő járművek közlekedését;

b) menetlevelet vagy szolgálati jegyet kibocsátani az útra induló járművek tekintetében;

c) megtiltani a járművek vezetését megfelelő vezetői jogosítvánnyal vagy szakmai igazolvánnyal nem rendelkező személyeknek;

d)  megtiltani  a  járművezetőknek,  hogy  útra  induljanak  szeszes  italok,  kábító  anyagok  vagy készítmények,  illetve  hasonló  hatású  gyógyszerek  befolyása  alatt,  valamint  előrehaladott  fáradtsági állapotban;

e) figyelembe venni a rendőrök vagy a járművezetők által a menetlevélbe bevezetett megjegyzéseket;

f)  azonnal  értesíteni  a  rendőrséget  bármely  forgalmi  balesetről,  melyben  balesetmegállapító dokumentumokkal nem rendelkező saját gépjárművezetőik vettek részt;

g) ellenőrizni a szünet- és pihenési idők, valamint a törvényes sebességi rendszer betartását, leolvasva a pihenési időt és a menetsebességet ellenőrző készülékek által regisztrált adatokat;

h) ellenőrizni a speciális szállítási engedély meglétét és az ebben rögzített feltételek betartását.

28. cikkely - (1) A járműbirtokosok járműveikre hangos lopáselleni biztonsági rendszereket szerelhetnek.

(2) Az (1) bekezdésben említett rendszer által kibocsátott jelzés időtartama nem haladhatja meg az egy percet, intenzitása pedig a hatályos törvényes szabályozásokban előírt hangküszöböt.

(3) Tilos a járművekre a más jármű közvetlen közeli elhaladására működésbe lépő, hangos lopáselleni biztonsági rendszereket szerelni.

 

III. FEJEZET

Hajtási jogosítvány

 

29. cikkely - (1) Románia európai uniós csatlakozásának időpontjától a hajtási jogosítvány elnyerését célzó  elméleti  és  gyakorlati  felkészítést  lebonyolító  engedélyezett  egységekhez  való  beiratkozáshoz  a kérelmezőnek bizonyítékot kell szolgáltatnia pszichológiai alkalmassága tekintetében.

(2) Valamely jármű közúti vezetésének elsajátítását célzó gyakorlati tanfolyamokon való részvétele előtt a kérelmezőnek bizonyítékot kell szolgáltatnia a hajtási jogosítvány elnyerését célzó, engedélyezett egységekben szerzett elméleti felkészültsége tekintetében.

(3) A (2) bekezdésben említett személy hajtási jogosítvány elnyerése célú gyakorlati felkészítését az A, B, BE kategóriák és az A1 és B1 alkategóriák bármelyike tekintetében a törvény feltételei között attesztált
azon oktató is lebonyolíthatja, aki szerződést kötött a kérelmező elméleti felkészítését biztosító engedélyezett
egységgel.

(4) Valamely jármű közúti vezetésének elsajátítását célzó gyakorlati tanfolyamokat elvégezhetik azok a személyek is, akik nem töltötték még be az illető jármű kategóriája vagy alkategóriája tekintetében a törvény által előírt minimális életkort, de ennek betöltése előtti 3 hónapnál nem korábban.

30.  cikkely - A vezetői  jogosítványt  az  alábbi  egy  vagy  több  járműkategória  vagy -alkategória tekintetében adják ki:

a) A KATEGÓRIA: oldalkocsival ellátott vagy oldalkocsi nélküli motorkerékpár;

b) B KATEGÓRIA:

1. a 3500 kg engedélyezett maximális össztömeget meg nem haladó gépjármű, amelyben a vezető helyén kívül az ülőhelyek száma legfeljebb 8;

2.  egy  B kategóriájú  vontató  gépjárműből  és  egy,  legfeljebb 750 kg maximális össztömegű pótkocsiból álló járműszerelvény;

3. a 3500 kg engedélyezett maximális össztömeget meg nem haladó járműszerelvény, mely egy B kategóriájú vontató gépjárműből és egy, a vontató gépjármű saját tömegét meg nem haladó engedélyezett maximális össztömegű pótkocsiból áll;

c)  BE KATEGÓRIA: egy B kategóriájú vontató gépjárműből és egy ,a 750 kg engedélyezett maximális össztömeget meghaladó pótkocsiból álló járműszerelvény, amelynek engedélyezett maximális össztömege meghaladja a 3 500 kg-ot;

d) C KATEGÓRIA:

1.  a  D  kategóriába  tartozótól  eltérő  gépjármű,  amelynek  engedélyezett  maximális  össztömege meghaladja a  3 500 kg-ot;

2. egy C kategóriájú gépjárműből és egy, a 750 kg engedélyezett maximális össztömeget meg nem haladó pótkocsiból álló járműszerelvény;

e)  CE KATEGÓRIA: egy C kategóriájú vontató gépjárműből és egy, a  750 kg engedélyezett maximális össztömeget meghaladó pótkocsiból álló járműszerelvény;

f)  D  KATEGÓRIA:   a vezető helyén kívül  8-nál több ülőhellyel rendelkező, személyszállító gépjármű. Az ilyen kategóriájú gépjárműhöz csatolható egy, a 750 kg engedélyezett maximális össztömeget meg nem haladó pótkocsi;

g)  DE KATEGÓRIA: egy D kategóriájú vontató gépjárműből és egy, a  750 kg engedélyezett maximális   össztömeget   meghaladó   pótkocsiból   álló   járműszerelvény.   A   pótkocsi   nem   lehet személyszállításra rendeltetett;

h)  Tr  KATEGÓRIA: traktor,  mezőgazdasági,  erdőkitermelési  vagy  munkálatok  kivitelezésére alkalmas önmeghajtású munkagépek;

i) Tb KATEGÓRIA: trolibusz;

j) Tv K ATEGÓRIA: villamos;

k) A1 ALKATEGÓRIA: a legfeljebb 125 cm3 hengerűrtartalmú és legfeljebb 11 kW teljesítményű motorkerékpár;

l)  B1 ALKATEGÓRIA: a 400 kg-ot meghaladó, de legfeljebb 550 kg saját tömegű és 45 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú belsőégésű motorral vagy egyenértékű teljesítményű bármely más motorral ellátott, illetve gyártásból eredőn 50 km/h-nál nagyobb sebességű három- vagy négykerekű gépjármű;

m) C1 ALKATEGÓRIA: a D kategóriába tartozótól eltérő gépjármű, amelynek engedélyezett maximális össztömege meghaladja a 3 500 kg-ot, de legfeljebb 7 500 kg. Az ilyen kategóriájú gépjárműhöz pótkocsi csatolható, amelynek engedélyezett maximális össztömege nem haladja meg a 750 kg-ot;

n) C1E ALKATEGÓRIA: egy C1 alkategóriájú vontató gépjárműből és egy, a 750 kg engedélyezett maximális  össztömeget  meghaladó  pótkocsiból  álló  járműszerelvény,  azzal  a  feltétellel,  hogy  ennek engedélyezett maximális össztömege nem haladja meg a 12 000 kg-ot, a pótkocsi engedélyezett maximális össztömege pedig nem haladja meg a vontató gépjármű saját tömegét;

o) D1 ALKATEGÓRIA:

1. a vezető székén kívül legalább 9, de legfeljebb 16 ülőhellyel rendelkező személyszállító gépjármű;

2. egy D1 alkategóriájú vontató gépjárműből és egy, a 750 kg engedélyezett maximális össztömeget meg nem haladó pótkocsiból álló járműszerelvény;

p) D1E ALKATEGÓRIA: egy D1 alkategóriájú vontató gépjárműből és egy, a 750 kg engedélyezett maximális  össztömeget  meghaladó  pótkocsiból  álló  járműszerelvény,  azzal  a  feltétellel,  hogy  ennek engedélyezett maximális össztömege nem haladja meg a 12 000 kg-ot, a pótkocsi engedélyezett maximális össztömege  pedig  nem  haladja  meg  a  vontató  gépjármű  saját  tömegét.  A  pótkocsi  nem  lehet személyszállításra rendeltetett.

31. cikkely - Azon útvonalakat, amelyeket valamely gépjármű vagy villamos vezetésének elsajátítására vagy, az esetnek megfelelően, a hajtási jogosítvány elnyerése céljából szervezett vizsga lebonyolítására igénybe lehet venni, a közúti rendőrség állapítja meg.

32. cikkely  -  (1) A hajtási jogosítvány elnyerésére jelentkezők vizsgáztatásáért felelő hatóságok a jelentkezők lakhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes prefektusi intézmény keretében működő vezetői jogosítványok és járműbejegyzés rendje közösségi közszolgálatok.

(2)  A  diplomáciai  képviseletek,  a  konzuli  hivatalok  és  a  Romániában  akkreditált  nemzetközi képviseletek tagjai a Közigazgatási és Belügyminisztérium és a Külügyminisztérium által jegyzőkönyvvel megállapított feltételek között jelentkezhetnek a hajtási jogosítvány elnyerése célú vizsgára.

(3)  A  hajtási  jogosítvány  elnyerése  célú  elméleti  és  gyakorlati  vizsgáztatás  lebonyolítható  a jelentkezők  lakhelye  vagy  tartózkodási  helye  szerinti  megyeszékhelytől  eltérő  helységben  is,  az  illető területi-közigazgatási egység prefektusának rendelete alapján.

33. cikkely - (1) A hajtási jogosítvány megszerzése céljából vizsgáztatását kérelmező személynek eleget kell tennie a következő feltételeknek:

a) az A1 és B1 alkategória esetében legyen legalább 16. életévét betöltött;

b) az A, B, BE, C1, C1E és Tr kategória esetében legyen legalább 18. életévét betöltött;

c) a C, CE, D, DE, Tb és Tv kategória, valamint a D1 és D1E alkategória esetében legyen legalább

21. életévét betöltött;

d) egészségügyileg legyen alkalmas azon kategóriájú és alkategóriájú gépjármű vezetésére, amely tekintetében a vizsgáztatását kéri;

e)  ne  legyen elítélve,  jogerőre  emelkedett  bírósági  határozattal,  a  közúti  forgalom  rendje  ellen elkövetett bűncselekményért vagy emberölésért, halált okozó ütlegelésért vagy bántalmazásért, súlyos testi sértésért, rablásért vagy gépjárműlopásért;

f) bizonyítékot szolgáltasson afelől, hogy teljesíti egy új hajtási jogosítvány elnyerését célzó vizsgára való  jelentkezés  tekintetében  az  újraközzétett,  utólagosan  módosított  és  kiegészített 195/2002.  számú sürgősségi  kormányrendelet 116.  cikkelyében előírt  feltételeket,  amennyiben  jogerős  bírósági  határozattal elítélték az e) pontban említett bűncselekmények valamelyikéért;

g) pszichológiailag legyen alkalmas gépjárművek vagy villamosok közúti vezetésére.

(2) Az (1) bekezdés g) pontjában említett feltétel Románia európai uniós csatlakozásáig gyakorol hatályt.

34. cikkely - A hajtási jogosítvány elnyerését célzó vizsgára való előjegyzésre a kérelmező személyes iratcsomója a következő dokumentumokat kell tartalmazza:

a) a kérelmező által aláírt típuskérelmet;

b)  beiskolázási  lapot,  melybe  bejegyzik  a  vizsgázási  kérelem  tárgyát  képező  kategória  vagy alkategória  tekintetében „járművezetésre  alkalmas”  orvosi  véleményezést.  Az  orvosi  lapot  azon engedélyezett egység őrzi meg, amely felkészítette a jelentkezőt;

c) hatósági erkölcsi bizonyítványt;

d) a személyazonossági okmány másolatát;

e) a hajtási jogosítvány elnyerésével kapcsolatos díjak kifizetését tanúsító nyugtákat.

(2) A hajtási jogosítvány elnyerését célzó első vizsgára a jelentkezőket azon engedélyezett egységek jegyzik elő, amelyek keretében azok az elméleti és gyakorlati felkészítő tanfolyamokat elvégezték.

(3)  Valamely  hajtási  jogosítvány  birtokosax),  aki  új  kategóriák  vagy  alkategóriák  elnyerését kérelmezi, a vizsgáztatási iratcsomót, az (1) bekezdésben említett dokumentumok mellett, kiegészíti a hajtási jogosítványa másolatával is.

(4) A hajtási jogosítvány elnyerését kérelmező, külföldi lakhelyű román állampolgár a vizsgáztatási iratcsomót, az (1)  bekezdésben említett dokumentumok mellett, kiegészíti egy közjegyzőnél hitelesített nyilatkozattal,  melyből  kitűnik,  hogy  nem  birtokol  egyetlen,  idegen  hatóság  által  kibocsátott  hajtási jogosítványt   sem,   vezetési   joga   nem  volt   felfüggesztve   vagy   érvénytelenítve,   továbbá   olyan dokumentumokkal, melyekből kiderül, hogy tulajdonában van vagy bérel egy romániai lakást.

35. cikkely - (1) A hajtási jogosítvány elnyerését célzó vizsga a következőkből áll:

a) a közúti forgalmi szabályozások, az elemi mechanikai fogalmak és az elsősegély-nyújtási fogalmak ismeretére vonatkozó elméleti próbából. Az elméleti vizsgáztatás lebonyolítható, a törvény feltételei között, a nemzeti kisebbségek nyelvén vagy egy világnyelven, a vizsgáztatott igénye szerint;

b) az igényelt jogosítvány kategóriájának megfelelő gépjármű közúti vezetéséből álló gyakorlati próbából, az A kategória és az A1 kategória kivételével, melyek esetében a külön berendezett helyeken csak a vezetési készséget ellenőrzik.

(2) A testi fogyatékos személy az A és/vagy B kategória tekintetében vizsgázhat a hajtási jogosítvány elnyerése érdekében, amennyiben a vizsgán használt gépjármű fogyatékosságához igazított.

36. cikkely - (1) Az elméleti és gyakorlati vizsga eredményét „átment” vagy „elutasított” minősítéssel jelölik.

(2) Azon személyt, akit  „átment”-nek nyilvánítottak az elméleti vizsgán, de nem jelenik meg a tanfolyam elvégzésének időpontjától számított legtöbb egy éven belül a járművezetési gyakorlati vizsgán, „elutasított”-nak minősítik, a továbbiakban pedig újabb felkészítő tanfolyam elvégzésével kell számolnia.

(3) Az „elutasított”-nak minősített személy újra jelentkezhet vizsgára az ilyen értelmű minősítés időpontjától  számított legkevesebb  15 nap után, de a tanfolyam elvégzésétől számított legtöbb  1 éves határidőn belül, ellenkező esetben újabb felkészítő tanfolyam elvégzésével kell számolnia.

37. cikkely - A hajtási jogosítványt a vezetői jogosítványok és járműbejegyzés rendje - a jelentkezők vizsgáztatásának helye szerinti - közösségi közszolgálatok bocsátják ki, a 32. cikkelynek megfelelően.

38. cikkely - (1) Az A kategóriájú hajtási jogosítvány birtokosának csak akkor áll jogában vezetni a 25 kW teljesítményt vagy a 0,16 kW/kg teljesítmény/súly arányt meghaladó motorkerékpárt, illetve a 0,16 kW/kg teljesítmény/súly arányt meghaladó, oldalkocsival ellátott motorkerékpárt, ha rendelkezik legalább 2 év gyakorlattal egy alacsonyabb műszaki mutatókkal rendelkező motorkerékpárral, vagy 21 évet betöltött és átesik egy sajátos ismeret- és viselkedésfelmérő teszten.

(2)  A  kizárólag  Tr  kategória  tekintetében  érvényes  hajtási  jogosítvány  birtokosa  jogosult  egy traktorból és egy vagy két pótkocsiból álló járműszerelvényt is vezetni.

(3) A B, C vagy CE kategóriák valamelyike tekintetében érvényes hajtási jogosítvány birtokosa jogosult Tr kategóriájú járművet is vezetni.

(4) A D vagy DE kategória tekintetében érvényes hajtási jogosítvány birtokosa jogosult Tb - trolibusz - kategóriájú járműveket is vezetni.

39. cikkely - (1) A C vagy D kategória, illetve a C1 vagy D1 alkategória tekintetében érvényes hajtási jogosítvány elnyerése céljából vizsgáztatását kérő személynek előzetesen el kell nyernie a B kategóriájú gépjárművek vezetési jogát.

(2)  A BE, CE, DE kategória, vagy a C1E vagy D1E alkategória tekintetében érvényes hajtási jogosítvány  elnyerése  céljából  vizsgáztatását  kérő  személynek  előzetesen  el  kell  nyernie  a  B,  C,  D kategóriájú vagy, az esetnek megfelelően, a C1 vagy D1 alkategóriájú gépjárművek vezetési jogát.

40. cikkely - (1) A valamely kategória tekintetében érvényes hajtási jogosítvány feljogosít az illető kategóriában foglalt alkategóriába tartozó gépjárművek vezetésére is.

(2) A CE vagy DE kategória tekintetében érvényes hajtási jogosítvány érvényes a BE kategóriájú járműszerelvény tekintetében is, amennyiben birtokosa B kategóriájú hajtási jogosítvánnyal is rendelkezik.

(3) A CE kategória tekintetében érvényes hajtási jogosítvány érvényes a DE kategória tekintetében is, amennyiben birtokosa D kategóriájú hajtási jogosítvánnyal is rendelkezik.

(4)  A  C1E  alkategória  tekintetében  érvényes  hajtási  jogosítvány  érvényes  a  D1E  alkategória tekintetében is, amennyiben birtokosa legalább 21. életévét betöltött.

(5) A D1 vagy D1E alkategória tekintetében érvényes hajtási jogosítvány érvényes a C1, illetve a C1E alkategóriába tartozó járművek vezetésére is.

41. cikkely - (1) A vezetés elsajátítására rendeltetett gépjárműveket, a motorkerékpárok kivételével, el kell látni kettős fék- és tengelykapcsoló-vezérléssel.

(2) Az (1) bekezdésben említett gépjárműveket el kell látni a hatályos jogszabályokban előírt méretű és jellegzetességekkel  rendelkező  kazettával,  amelyen szerepel az „Scoala”(Iskola) felirat. Kivételt képeznek az autóbuszok, a trolibuszok és a villamosok, amelyeken az „Scoala” feliratot az oldal-részekre, elől és hátul alkalmazzák.

42. cikkely - A valamely idegen hatóság által kibocsátott hajtási jogosítványokat a birtokos lakhelye vagy, idegen állampolgár és külföldi  lakhelyű  román állampolgár esetében,  tartózkodási  helye  szerint illetékes prefektusi intézmény keretében működő hajtási jogosítványok és járműbejegyzés rendje közösségi közszolgálatok cserélik be, a törvény feltételei között.

43. cikkely - A hajtási jogosítvány birtokosának be kell jelentenie annak elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését  a  kibocsátó  hatóságnál,  a  megállapításától  számított  legfeljebb 48  órán  belül,  és kérelmeznie kell egy új hajtási jogosítvány kibocsátását.

44.  cikkely  -  (1) Az új hajtási jogosítvány kibocsátását,  a  törvény feltételei  között,  a  következő dokumentumok alapján végzik:

a) a hajtási jogosítvány birtokosának lapja;

b) a személyazonossági okmány eredetije és másolata;

c) a hajtási jogosítvány ellenértéke és kibocsátási díja kifizetésének tanúsítványa;

d) a kicserélendő hajtási jogosítvány eredetije, amennyiben ez létezik;

e)  az  orvosi  típusnyomtatvány,  melyből  kitűnik,  hogy  gépjárművek  vagy  villamosok  vezetésére alkalmas, amennyiben a becserélést a hajtási jogosítvány közigazgatási érvényessége lejárta után kérelmezték.

(2)  Az (1)  bekezdésben  említett  dokumentumokon  felül  a  kérel-mezőnek  be  kell  nyújtania, névváltoztatás esetén, az ezt igazoló dokumentumok eredetijét és másolatát.

(3) Azon román állampolgárok esetében, akiknek lakhelye Romániában van és ideiglenesen külföldön tartózkodnak, egy új hajtási jogosítvány kibocsátása lebonyolítható egy másik személy közvetítésével is, különleges  meghatalmazás  alapján,  melyet  Románia  diplomáciai  képviseletei  vagy  konzuli  hivatalai hitelesítettek vagy, ha az idegen hatóságok előtt volt adva, annak feltételével, hogy teljesítse a törvény által előírt felülhitelesítési feltételeket, vagy legyen rá alkalmazva  „az idegen jogi aktusok felülbélyegzésének megszüntetéséről szóló, Hágában 1961. október 5-én elfogadott megállapodás” szerinti hitelesítési záradék (apostille),  mely  megállapodáshoz  Románia  az 52/2000.  számú  törvénnyel  jóváhagyott,  utólagosan módosított 66/1999.  számú kormányrendelettel  csatlakozott.  A  megbízott  az (1)  bekezdésben  említett dokumentumokat a következő feltételek között mutatja be:

a)  a  hajtási  jogosítvány  birtokosának  lapján  szerepelnie  kell  a  vezetői  jogosítvány  birtokosának valamely diplomáciai tisztviselő előtt tett aláírása;

b) az egészségi állapotot igazoló iratot, továbbá a birtokos két friss fényképét, melyek közül egyiket a megbízottnak kibocsátott különleges meghatalmazásra, a másikat pedig a hajtási jogosítvány birtokosának lapjára alkalmaznak, a diplomáciai képviseletnek láttamoznia kell;

c) a birtokos saját felelősségére, a diplomáciai tisztviselő előtt adott nyilatkozata, melyből kitűnjön, hogy nem birtokol, a becserélésre benyújtotton kívül, más nemzeti hajtási jogosítványt.

45. cikkely - Az elhalálozott gépjárművezető hajtási jogosítványát az azt birtokos személy 30 napos határidőn belül átadja a kibocsátó hatóságnak.

 

IV. FEJEZET

Közúti jelzések

 

46. cikkely - (1) A közúti jelzőeszközök jelentését valamint méreteit, ezek formáját, szimbólumát, színét,  és  kivitelezési  feltételeit,  elhelyezését,  felszerelését  és  alkalmazását  az  ágazati  szabványoknak megfelelően állapítják meg.

(2) Az alagutak és a viaduktok közúti jelzését ezek kezelői biztosítják, vitelezik ki és tartják karban.

 

1. SZAKASZ . Fényjelzések

 

1. § A járműforgalmat irányító fényjelzések

 

47.  cikkely - (1)  A fényjelzések  fehér  vagy  eltérő  színű,  egymást  követőn,  folyamatosan  vagy megszakításokkal, jelzőlámpát alkotó egy vagy több világítótest által kibocsátott fények.

(2) A világítótestek számától függően a jelzőlámpák lehetnek:

a) egy világítótestből állók, figyelmeztető villogó fénnyel;

b) két világítótestből állók a gyalogosok és a kerékpárosok számára;

c) három világítótestből állók a járművek számára;

d) négy vagy több világítótestből állók a villamosok számára.

(3) A jelzőlámpákat az oszlop függőleges tengelye mentén vagy tartókarra, állványra szerelik, illetve kábelekre függesztik fel, a lencsék színének sorrendje pedig fentről lefelé a következő:

a) a háromszínű jelzőlámpáknál: piros, sárga, zöld;

b) a kétszínű jelzőlámpáknál: piros, zöld;

c) a villamosoknak szánt jelzőlámpák esetében három világítótest van vízszintesen elhelyezve a felső részen és egy alól, valamennyi fehérfényű.

48. cikkely - (1) Az útkereszteződések forgalmát fényjelzésekkel irányító jelzőlámpákat kötelezően az útkereszteződés  előtt  kell  elhelyezni  oly  módon,  hogy  legalább 50 méterről  láthatók  legyenek.  Ezek kiegészíthetők az útkereszteződések közepén, fölött, illetve másik oldalán elhelyezett jelzőlámpákkal.

(2) A járművek forgalmát irányító fényjelzések jelentése érvényes a forgalomra nyitott úttest teljes szélességén azon járművezetők tekintetében, akikhez szólnak. Az irányonként két vagy több sávú utakon a hosszanti útburkolati jelekkel elválasztott eltérő irányok tekintetében a jelzőlámpák elhelyezhetők valamely sáv vagy több sáv fölé, mely esetben a fényjelzések jelentése csak az így jelzett sávra vagy sávokra korlátozott.

49. cikkely - A piros vagy zöld színű jelzőlámpákra fekete nyilak alkalmazhatók, melyek a megfelelő haladási irányt jelzik. Ebben az esetben a fényjelzés által megkövetelt áthaladási tilalom vagy engedély az e nyilak által jelölt irányra vagy irányokra korlátozott. Ugyanezzel a jelentéssel bírnak a jelzőlámpák alsó részére helyezett kiegészítő pannókon látható nyilak is. Az előre haladást jelző nyíl hegye felfelé mutat.

50. cikkely - (1) A villamosoknak szánt jelzőlámpa négy fehér fényű világítótestből álló kazetta alakú, közülük három vízszintesen és egy a középső alatt van elhelyezve, és kiegészítő jelzésű pannók kísérik azokat.

(2)  A  villamosok  szabad  áthaladását  az  alsó  lámpa  és  az  irányt  jelző  három  felső  lámpa valamelyikének fénykombinációja jelzi.

(3) A villamos áthaladásának tilalmát a kazetta felső részén található három fény egyidejű kigyúlása jelzi.

51. cikkely - (1) A zöld színű jelzés megengedi az áthaladást.

(2) Ha a jelzőlámpát fekete alapon zöld színű, jobbra irányuló, nyíl alakú, egy vagy több villogó fényű lámpa kíséri, ez kizárólag a jelölt irányba való továbbhaladást engedi meg, bármit is jelezne abban a pillanatban a működő jelzőlámpa.

52. cikkely - (1) A piros színű jelzés tiltja az áthaladást.

(2) A piros színű jelzésnél a járművet meg kell állítani a megállásra vagy, az esetnek megfelelően, a gyalogátjáróra  vonatkozó útburkolati  jel  előtt,  ennek  hiányában  pedig  a  jelzőlámpánál.  Amennyiben a jelzőlámpa az útkereszteződés fölött vagy túlsó oldalán van elhelyezve, a megállásra vagy a gyalogátjáróra vonatkozó útburkolati jel hiányában a járművet a keresztezett út úttestének széle előtt kell megállítani.

(3) Amennyiben a piros színű jelzés a sárga színűvel egyidejűleg működik, a zöld fény megjelenését hirdeti.

53. cikkely - (1) Amennyiben a sárga színű jelzés a zöld színű után jelenik meg, az útkereszteződéshez közeledő jármű vezetője nem haladhat át az 52. cikkely (2) bekezdésében említett helyeken, azon helyzet kivételével, amelyben a jelzés megjelenésekor annyira közel van az illető helyekhez, hogy már nem tudná biztonságos feltételek között megállítani a járművet.

(2)  A  villogó  sárga  jelzés  megengedi  az  áthaladást,  a  járművezető  köteles  lévén  csökkentett sebességgel közlekedni, betartani a közúti jelzéseket és az illető helyen alkalmazandó forgalmi szabályokat.

54.  cikkely           - Az útkereszteződésekben  a  villamosok  forgalma  a  többi  jármű  forgalmát  irányító fényjelzésekkel összehangolt, fehér fényű jelzőlámpákkal is irányítható.

55. cikkely - A kizárólag kerékpárforgalom irányítására rendeltetett fényjelzés mezőjében fekete alapon piros színű, illetve zöld színű kerékpár látható. Ugyanez a rendeltetése annak a fényjelzésnek is, amelyet kerékpárt feltüntető, kiegészítő pannó kísérte jelzőlámpa bocsát ki.

56. cikkely - (1) Amennyiben a forgalmi sávok fölé piros és zöld fényt kibocsátó jelzőkészülékek vannak szerelve, ezek rendeltetése a változó irányú sávok jelzése. Az egymást keresztező két vonal formájú piros jelzés tiltja a járművek behajtását arra a sávra, amely fölé van helyezve, a lefelé mutató nyíl alakú zöld jelzés pedig megengedi a járművek behajtását és forgalmát az illető sávon.

(2) A hegyével lefelé jobbra vagy balra mutató, nyíl vagy nyilak formájában megjelenő sárga vagy fehér színű közbeeső fényjelzés a változóirányú sávok esetében a zöld fényjelzés váltását hirdeti, illetve azt, hogy a sávon, amely fölött van, hamarosan lezárják a forgalmat azon vezetők számára, akikhez szól, e vezetőknek kötelező lévén a nyilak jelölte sávon vagy sávokon közlekedni.

57. cikkely - Az útkereszteződésbe zöld fényű jelzőlámpánál behajtó járművezető köteles betartani az ott elhelyezett jelzőtáblák jelentését is.

 

2. § Fényjelzések a gyalogosok számára

 

58. cikkely - (1) A gyalogosoknak szánt fényjelzések zöld és piros színűek. Ezek a járműforgalmat irányító jelzésekkel összehangoltan működnek.

(2) A zöld fényjelzés mezőjében egy mozgásban levő gyalogos, a piros fényjelzés mezőjében pedig egy álló gyalogos képe szerepelhet.

(3) A gyalogosoknak szánt fényjelzéseket hangjelzések is kísérhetik, a világtalanok úttesten való átkelésének biztosítása érdekében.

(4) Azokon az útszakaszokon, amelyeken a forgalmi értékek megengedik, a közútkezelő, a rendőrség véleményezésével, a gyalogátjáró útburkolati jelének övezetében a zöldfény-igény kézi vezérlését lehetővé tevő speciális jelzőlámpákat vagy speciális pannókat helyezhet el, melyeket közvetlenül a gyalogos kezel.

59. cikkely - (1) A zöld színű jelzés megengedi az átkelést.

(2) Amennyiben a zöld jelzés villogni kezd, ez azt jelenti, hogy az átkelésre szánt idő letelőben van, és a piros jelzés következik. Ebben az esetben az átkelő gyalogosoknak gyorsítaniuk kell az átkelést, ha pedig az úttesten  járdasziget  vagy  a  járműforgalomnak  tiltott  felület  van,  itt  kell  megvárniuk  a  zöld  jelzés megjelenését.

60. cikkely - A villogó zöld fényű jelzés és a piros színű jelzés tiltja a gyalogosok úttesten való átkelését.

 

3. § Egyéb fényjelzések

 

61.  cikkely - Összehangolt működésű jelzőlámpák esetén egy adott útvonal mentén a színjelzés időtartamát  mérő  készülékek  telepíthetők,  valamint  olyan  fényjelző  készülékek,  amelyek  a  forgalmi résztvevők  számára  kijelzik  az  illető   lámparendszerrel  programszerűen  megállapított  időket,  a gépjárművezetőknek pedig a haladási sebességet is.

62. cikkely - A figyelmeztető jelzőlámpát az útkereszteződésből való kilépésnél helyezik el, és egyetlen, villogó, sárga fényű világítótestből áll. Ennek mezőjében fekete alapon szerepelhet egy mozgásban levő, sárga színnel ábrázolt gyalogos.

63. cikkely - Azon útszakaszok jelzése és forgalmának irányítása céljából, ahol az úttesten munkálatokat végeznek, az autópályák kivételével, mozgó jelzőlámpák helyezhetők el ideiglenesen, ezek előjelzésének kötelezettségével.

 

2. SZAKASZ . Jelzőtáblák

 

64. cikkely - A közutakon elhelyezett jelzőtáblák:

a) figyelmeztetők;

b) szabályozók, amelyek lehetnek:

1. elsőbbségszabályozók;

2. tiltók vagy korlátozók;

3. utasítást adók, vagy kötelezők;

c) irányítók és tájékoztatók, amelyek lehetnek:

1. irányítók;

2. tájékoztatók;

3. turisztikai tájékoztatók;

4. kiegészítő pannók;

5. kilométer- és hektométerjelzők;

d) közúti munkálatokat jelző eszközök, amelyek lehetnek:

1. ideiglenes közúti jelzőtáblák;

2. kiegészítő munkálatjelző eszközök.

65. cikkely - (1) A jelzőtáblákat rendszerint a menetirány szerinti jobboldalon helyezik el. Amennyiben a helyi viszonyok akadályozzák a jelzőtábláknak a vezetők általi időbeni észrevételét, azok elhelyezhetők vagy megismételhetők baloldalt, az út középső részén, egy járdaszigeten vagy a járműforgalomnak tiltott felületen, az úttest fölött vagy az útkereszteződés másik részén is, valamennyi forgalmi résztvevő által jól látható helyen.

(2)  A jelzőtáblákat kísérhetik kiegészítő jelzéseket tartalmazó pannók, amelyeken a jelentésüket pontosító, kiegészítő, illetve korlátozó feliratok vagy szimbólumok láthatók.

(3)  A  kiegészítő  jelek  alkalmazhatók  a  jelzőtáblákat  tartalmazó  pannókra  vagy  éppenséggel  a jelzőtáblákra, amennyiben ez nem zavarja jelentésük megértését.

(4)  Annak érdekében, hogy éjszaka is láthatók  legyenek,  a  jelzőtábláknak  fényvisszaverőknek, világítóknak vagy kivilágítottaknak kell lenniük.

(5) Egyes jelzőtáblák - veszélyes helyeken való láthatóságuk fokozása és jelentésük nyomatékosítása érdekében  - magas-reflexiós fényvisszaverő-fluoreszkáló  fóliával  ellátott  pannókon  csoportosíthatók.  E jelzőtáblákat, az esetnek megfelelően, fényt kibocsátó készülékek kísérhetik.

66. cikkely - (1) A jelzőtábla jelentése a forgalomra nyitott úttest egész szélességében érvényes azon vezetők számára, akikhez szól.

(2) Amennyiben a jelzőtábla valamely sáv vagy sávok fölött van felszerelve, jelentése csak az így jelzett sáv vagy sávok tekintetében érvényes.

(3)  A  figyelmeztető  jelzőtáblák  jelentése  a  telepítésük  helyétől  kezdve  érvényes.  A  veszélyes szakaszokra figyelmeztető jelzőtáblák esetében az érvényességi övezetet kiegészítő táblácskák szabályozzák.

(4) A figyelmeztető jelzőtáblákat a veszélyes hely előtt legtöbb 50 méterrel szerelik fel helységen belül, 100 - 250 méterrel helységen kívül, illetve 500 - 1000 méterrel az autópályákon és az expressz utakon. Amennyiben a terepviszonyok távolabbi elhelyezést követelnek meg, a jelzőtábla alá „A jelzőtábla és a veszélyes hely kezdete közötti távolság”-ot feltüntető kiegészítő pannót telepítenek.

(5) Az autópályákon és az expressz utakon a jelzőtábla alá minden esetben kötelező az „A jelzőtábla és  a veszélyes hely kezdete közötti távolság”-ot feltüntető  kiegészítő  pannó  telepítése.  Amennyiben a veszélyes szakasz hossza meghaladja az 1 000 métert, az illető jelzőtábla alá „A jelzőtábla hivatkozása szerinti veszélyes útszakasz hosszá”-t feltüntető kiegészítő pannót telepítik.

(6) A tiltó vagy korlátozó jelzőtáblák jelentése elhelyezési pontjuktól   érvényes. Amennyiben nem jelzett a szabályozás alkalmazási szakaszának hosszúsága vagy a tilalom, illetve a korlátozás vége, az illető
jelzőtáblák jelentése a legközelebbi útkereszteződésnél szűnik meg. Amennyiben a tiltó vagy korlátozó jelzőtáblákat a helységbe való belépést hirdető jelzőtáblával együtt helyezték el, jelentésük az illető úton a „Lakott  terület  vége”  jelzőtábláig  érvényes,  azon  helyek  kivételével,  ahol  más  jelzőtáblák másként rendelkeznek.

67. cikkely - A figyelmeztető, korlátozó vagy tiltó, illetve irányító jelzőtábláknak megfelelő ideiglenes közúti jelzőtáblák jellemzői az állandókkal azonosak, azzal a különbséggel, hogy a fehér alap sárgával helyettesített.

 

3. SZAKASZ . Vasúti átjárók jelzései

 

68. cikkely - A valamely vasúti átjáróhoz való közeledést megfelelő figyelmeztető jelzőtáblákkal és/vagy vasúti átjárók tekintetében alkalmazandó kiegészítő pannókkal jelzik.

69. cikkely  -  (1) A sorompó vagy félsorompó nélküli folyamatos működésű vasúti átjárókat a „Sorompó nélküli egyszerű vasúti átjáró” vagy, az esetnek megfelelően, a „Sorompó nélküli kettős vasúti átjáró” jelzőtáblával kell jelölni, amelyet az „Állj” jelzőtábla kísér.

(2)  A  sorompó  nélküli  automata  jelzőberendezéssel  ellátott,  folyamatos működésű vasúti átjáróknál a közúti forgalmat optikai úton a váltakozó-villogó piros fényjelző eszköz működésével és a
fehér villogó őrfény leoltásával tiltják meg, valamint akusztikailag, szaggatott hangjelzések kibocsátása révén.

70. cikkely - (1) A folyamatos működésű vasúti átjárók jelzése megvalósítható félsorompóval ellátott automata fényjelzési rendszerrel.

(2) A folyamatos működésű vasúti átjárók biztosíthatók kézzel működtetett sorompókkal is.

(3) A sorompókat és a félsorompókat piros és fehér színű, váltakozó csíkokkal jelölik, és középen piros koronggal láthatók el. A csíkoknak fényvisszaverőknek kell lenniük, a kivilágítatlan utakon, éjszaka pedig a sorompókat és a félsorompókat ki kell világítani vagy el kell látni piros fényű készülékekkel.

(4)  Az automata jelzőberendezéssel felszerelt,  sorompóval  ellátott  vasúti  átjáróknál  a  közúti forgalmi tilalom a 69. cikkely (2) bekezdésében említett feltételek között, valamint a félsorompók vízszintes helyzetbe való leengedésével valósul meg.

71. cikkely - (1) A közúti forgalom megtiltásának jelzése az alábbi helyzetek valamelyikének fennállása esetén is megvalósítottnak tekintendő:

a) a váltakozó-villogó piros fényjelző készülék egyik fényegységének kigyúlása;

b) a hangjelző rendszer működése;

c) egyetlen félsorompó vízszintes helyzete.

(2)  A közúti forgalom szintén tiltottnak tekintendő, amennyiben a sorompók vagy félsorompók leengedése vagy felemelése folyamatban van.

72. cikkely - A vasúti átjárók övezetében a vonat közeledtét jelző, sorompó nélküli jelzőkészülékek, félsorompóval felszerelt jelzőkészülékek vagy a mechanikus sorompók működését, valamint az „Állj”, a „Sorompó nélküli egyszerű/kettős vasúti átjáró” és a „Sorompó nélküli, automata fényjelző berendezéssel ellátott egyszerű/kettős vasúti átjáró” jelzőtáblák felszerelését a vasút kezelője, a vasúthoz való közeledésre figyelmeztető jelzés-szettet pedig az út kezelője biztosítja.

73. cikkely - (1) Az ipari vasúti átjáróknál az „Egyéb veszély” jelzőtáblát helyezik el, mozdonyt ábrázoló kiegészítő pannó kíséretében.

(2) Amennyiben az ipari vasúton szerelvény közlekedik, a forgalmat vasúti közegnek kell irányítania.

74.  cikkely -  A villamosított  vasúti  átjárók  előtt  elhelyezett  méretkorlátozó  kapukat,  amelyek rendeltetése  megtiltani  a  megengedett  biztonsági  határt  meghaladó  magasságú  rakománnyal  közlekedő járművek áthaladását, sárga és fekete színű váltakozó csíkokkal jelölik. A határméreti kapu támoszlopaira a megengedett maximális áthaladási magasságot pontosító közúti jelzőtáblák helyezendők.

 

4. SZAKASZ . Útburkolati jelek

 

75. cikkely - (1) Az útburkolati jelek a forgalom szervezésére, a forgalmi résztvevők figyelmeztetésére vagy irányítására szolgálnak. Ezeket lehet külön használni, vagy a jelentésüket kiegészítő vagy pontosító más közúti jelzőeszközökkel együtt.

(2) Az útburkolati jeleket a korszerűsített úttestek felületére, a járdaszegélyekre, műépítményekre, az utak  kiegészítő  elemeire,  valamint  az  utak  övezetének  más  elemeire  és  építményeire  alkalmazzák.  A közutakon  alkalmazott  útburkolati  jeleknek  fényvisszaverőknek  kell  lenniük,  vagy  azokat  olyan fényvisszaverő  készülékeknek  kell  kísérniük,  amelyek  esős  vagy  ködös  időjárási  viszonyok  között  is megőrzik fényvisszaverő tulajdonságukat.

(3) Az útburkolati jeleknek nem szabad semmiképp sem zavarniuk a közlekedést, felületüknek pedig nem szabad csúszósnak lennie. Az úttestre alkalmazandó útburkolati jeleket mikro-üveggolyókból készítik, a jeleket fényvisszaverő elemekkel ellátott jelzőgombok kísérhetik.

76. cikkely - A közutakon alkalmazott útburkolati jelek:

a) hosszanti jelek, amelyek lehetnek:

1. a forgalmi irányokat elválasztók;

2. az azonos irányú forgalmi sávokat elhatárolók;

b) az úttestet elhatároló jelek;

c) keresztirányú jelek, amelyek jelezhetnek:

1. megállási kötelezettséget;

2. elsőbbségadási kötelezettséget;

3. gyalogátjárót;

4. kerékpáros átkelőhelyeket;

d) különfélék, amelyek szolgálhatnak:

1. irányításra;

2. tiltott helyek megjelölésére;

3. a várakozás megtiltására;

4. autóbusz-, trolibusz-, taximegállók megjelölésére;

5. parkolóhelyek megjelölésére; és

6. nyilak vagy feliratok formáját ölthetik;

e) út menti jelzések, melyeket alkalmazhatnak:

1. műépítményekre (hidak, átjárók, támfalak);

2. védőkorlátokra;

3. oszlopokra vagy fákra;

4. járdaszegélyekre.

77. cikkely - (1) A közútkezelő köteles folytonos vagy, az esetnek megfelelően, szaggatott vonalakból álló útburkolati jeleket alkalmazni mind a forgalmi irányok és a forgalmi sávok elkülönítésére, mind pedig az úttest elhatárolására.

(2) Az egyszerű vagy kettőzött folytonos vonalból álló hosszanti útburkolati jel átlépése tilos.

(3) A járdaszegélyre vagy az úttest szélére alkalmazott, folytonos vonalból álló útburkolati jel tiltja a járművek várakozását az illető útrészen. Amennyiben e vonal várakozást tiltó jelzőtáblát kísér, ez pontosítja az útszakasz hosszát, amelyen a tilalom érvényes.

(4) A folytonos vonalból álló, az elhelyezése szerinti sávot elhatároló hosszanti útburkolati jelből és bizonyos kategóriájú járművet vagy járműveket szimbolizáló útburkolati jelből álló együttes azt jelzi, hogy az illető sáv az említett járműkategória vagy -kategóriák forgalmának van fenntartva.

78. cikkely - Az egyszerű vagy kettőzött szaggatott vonalból álló hosszanti útburkolati jel megengedi az áthajtást a vonalon, amennyiben ezt a manőver vagy a bevezetett szabályozások megkövetelik.

79. cikkely - (1) A szaggatott vonalból álló útburkolati jel lehet egyszerű vagy kettőzött, és a következő helyzetekben alkalmazzák:

a) az egyszerű szaggatott vonalból álló útburkolati jelet:

1. a forgalmi irányok elválasztására a kétsávú, mindkét irányba forgalmat lebonyolító utakon;

2. az azonos irányú forgalmi sávok elhatárolására az irányonként legkevesebb két sávval rendelkező utakon;

3. szaggatott vonalról folytonos vonalra való áttérés jelölésére. Ezen útburkolati jel helységen belül nem kötelező;

4. az autópályák gyorsulási és lassító sávjainak az állandó forgalmú sávoktól való elhatárolására;

5. irányító jelként útkereszteződésekben;

b) a kettőzött szaggatott vonalból álló útburkolati jelet a változó irányú forgalmi sávok elhatárolására. Ilyen sávokon az útburkolati jelet az 56. cikkelyben említett speciális fényjelző készülékek kísérik.

(2) A folytonos vonalat a következő helyzetekben alkalmazzák:

a) az egyszerű folytonos vonalat - a forgalmi irányok elválasztására, az azonos forgalmi irányú sávok elhatárolására az útkereszteződésekhez való közeledéskor és veszélyes övezetekben;

b) a kettőzött folytonos vonalat - a forgalmi irányok elválasztására az irányonként legkevesebb két sávval, illetve az egy sávval rendelkező utakon, vagy az illető útszakasz kezelője által a közúti rendőrség beleegyezésével megállapított más helyzetekben.

(3) Az egymás mellett elhelyezett folytonos és szaggatott vonalból álló hosszanti útburkolati jel esetében a járművezető a menetirányához közelebb álló vonal jelentését kell betartsa.

(4) Az irányonként egy sávval ellátott, mindkét irányú forgalmat lebonyolító utakon a két iránynak megfelelő „Gyermekek” figyelmeztető jelzőtáblák közötti útszakaszon az irányok elválasztására folytonos vonalat alkalmaznak.

80. cikkely - (1) Az úttestet elhatároló útburkolati jeleket hosszanti irányban, az úttest menetirány szerinti jobb határán alkalmazzák, kivéve az autópályákat és az expressz utakat, amelyeken az útburkolati jelet  a  bal  oldalon  is  alkalmazzák,  a  forgalmi  irányokat  elválasztó  tárgyi  megoldások  mentén.  Ezen útburkolati jelek lehetnek egyszerű folytonos vagy szaggatott vonalak.

(2) Az irányító útburkolati jelek szerepe: megjeleníteni az útkereszteződésen való átkeléskor vagy a balra kanyarodáskor követendő útvonalat, kötelező lévén ezeket kivitelezni, amennyiben a forgalmi sáv központi tengelye vagy elhatároló vonalai nem kollineárisak.

(3) A várakozást tiltó útburkolati jelek a következőképpen valósíthatók meg:

a)  a  járdaszegélyre  vagy  az  útpadka megerősítésére szolgáló sávra  alkalmazott folytonos sárga vonallal, megduplázva  az útfelszín széle felől az úttestet elhatároló útburkolati jelt;

b) az úttest szélére, cikcakkos formában alkalmazott vonallal.

(4) A nyíl alakú útburkolati jeleket a következőkre használják:

a) a forgalmi sávokra való besorolásra;

b) a forgalmi sávok váltására (gyorsulási sáv, a lassú járművek számára fenntartott pótsáv, az úttest keskenyedéséből kifolyólag megszűnő sáv);

c)  visszatérésre,  kizárólag  a  helységen  kívüli,  irányonként  egysávú,  mindkét  irányú  forgalmat lebonyolító utakon.

81. cikkely - (1) Az egy vagy több sáv szélességében alkalmazott, folytonos vonalból álló keresztirányú útburkolati jel azt a vonalat képezi, amely előtt a járművet meg kell állítani az „Állj” jelzőtáblánál. Ilyen útburkolati jel használható a fényjelzéssel, a forgalomirányító közeg jelzésével, vasúti vagy villamospályaátjáró, illetve gyalogátjáró esetén megkövetelt megállási vonalként. Az „Állj” jelzőtáblát kísérő útburkolati jel elé az úttestre a „STOP” felirat alkalmazható.

(2)  Az  egy  vagy  több  sáv  szélességében  alkalmazott,  szaggatott  vonalból  álló  keresztirányú útburkolati jel azt a vonalat jelöli, amely előtt elsőbbségadás esetén meg kell állni. E vonal elé az úttestre alkalmazható egy háromszög alakú útburkolati jel, amelynek egyik oldala párhuzamos a szaggatott vonallal, csúcsa pedig a közeledő jármű irányába mutat.

(3) Az út tengelyével párhuzamos vonalakból álló, keresztirányú útburkolati jel a gyalogosok kötelező átkelőhelyét mutatja. E vonalak szélessége meghaladja bármely más útburkolati jel szélességét.

(4) Az út tengelyére merőlegesen vagy ferdén alkalmazott, szaggatott párhuzamos vonalakból álló, keresztirányú útburkolati jel azt a helyet jelöli, ahol a kerékpárosok átkelnek az úttesten.

82. cikkely  -  (1) A forgalmi résztvevőkre gyakorolt vizuális hatás fokozása érdekében az úttestre feliratok, szimbólumok és ábrák formáját öltő útburkolati jelek alkalmazhatók.

(2) Az autópályákon, az expressz utakon és a nemzetközi forgalom előtt megnyitott, (E jelzésű) országutakon,  az  úttest  széleire  rezgéskeltő,  a  gépjárművezetőket  az  úttest  elhagyására  figyelmeztető útburkolati jeleket alkalmaznak.

83. cikkely - (1) Az útburkolati jelek, mint például: a nyilak, feliratok, párhuzamos vagy ferde vonalak a jelzőtáblák  jelentésének  ismétlésére  használhatók  vagy  arra,  hogy  a  forgalmi  résztvevők  számára - a jelzőtáblákkal megfelelőképpen nem szolgáltatható - útmutatásokat nyújtsanak.

(2) A folytonos vonalakkal elhatárolt sávra vagy sávokra alkalmazott, nyíl alakú útburkolati jel az így kijelölt irány vagy irányok követésére kötelez. A - valamely sávra alkalmazott vagy a szaggatott vonalakból álló, hosszanti útburkolati jelbe iktatott, az út tengelyére ferde - visszatérési nyíl kötelezi a vezetőt, hogy a nem megfelelő sávon közlekedő járművet a nyíllal jelöltre vezesse.

(3) A cikcakkos vonalból álló útburkolati jel tiltja a jármű várakozását azon az útrészen, ahova alkalmazták. Egy ilyen, „BUS” vagy „TAXI” felirattal kiegészített vonal az autóbusz- és trolibusz-, illetve a taximegállók jelzésére használható.

(4)  A kontúrvonallal körülvett  vagy körül nem vett, a sávokon kívül alkalmazott, párhuzamos vonalakból álló útburkolati jel a forgalom elől elzárt felületeket jelzi.

(5) Az útburkolati jelek támfalakra, védőkorlátokra vagy más út menti közúti létesítményekre is elhelyezhetők, hogy a járművezetők számára minél láthatóbbak legyenek.

(6) Az útburkolati jelek rendszerint fehér színűek, az út menti elemekre alkalmazottak kivételével, amelyek fehér,  fekete  vagy  sárga  és  fekete  színűek,  valamint  a  munkálatok  övezetében  a  forgalom szervezésére használt ideiglenes jelek kivételével, amelyek sárga színűek. A veszélyes övezetekben vagy azokban, amelyekben a járművek várakozása időben korlátozott, az útburkolati jelek más színűek is lehetnek.

 

5. SZAKASZ . Az útfelület oldalhatárai és a munkálatok jelzése

 

84. cikkely - (1) Helységen kívül az útfelület oldalhatárai fehér színű, hitelesített, 50 méterenként elhelyezett  lemezes  vezéroszlopokkal  vagy  korlátokkal  jelölendők.  A  lemezes  vezéroszlopokra  és  a korlátokra  piros  és  fehér  vagy  sárga  színű  fényvisszaverő  készülékeket  alkalmaznak.  A  piros  színű fényvisszaverő  készülékeknek  menetirányban  csak  az  út  jobboldalán  kell  látszaniuk.  A  lemezes vezéroszlopok anyaga nem lehet kemény.

(2) Az útfelület határait jelző fényvisszaverő készülékek elhelyezhetők a védőkorlátokra, az alagutak falaira, a támfalakra vagy más közúti létesítményekre, illetve út menti berendezésekre is.

85. cikkely - (1) A közúton végrehajtott munkálatok jelzése kötelező, a jelzés megvalósításának célja a megfelelő forgalmi feltételek biztosítása a munkálatoknak alá nem vetett útszakaszon vagy, az esetnek megfelelően, a forgalom átirányítása terelőutakra, jelentése pedig a munkálatoknak alávetett övezetben való forgalom megtiltása.

(2) A munkálatoknak alávetett útszakaszokat láthatóan jelezni kell jelzőtáblákkal és kiegészítő közúti jelzőeszközökkel, mint: jelzőlámpák, fényvisszaverő-fluoreszkáló elemekkel ellátott irányító táblák, pannók, irányítókúpok,  sorompók,  kerítések,  nehezékkel  ellátott  műanyag  korlátok  és  jelzőkocsik.  Ezek  nem készíthetők kemény anyagokból, éjszaka pedig villogó sárga fényű lámpák kell kísérjék azokat.

(3) A közút   munkálatoknak alávetett szakaszain a forgalom megszervezése céljából fényvisszaverő jelzőtáblák  és  irányítótáblák  helyezendők  el  vagy,  az  esetnek  megfelelően, „sebességkorlátozó” típusú létesítmények,  és  a  létrejött  helyzetnek  megfelelő  útburkolati  jelek  alkalmazandók.  Ha  esedékes,  a forgalomirányítás fényjelzésekkel vagy a speciálisan kiképzett, erre kijelölt utász jelzéseivel történik.

86.  cikkely - (1)  Azon útszakaszok jelzését,  ahol  munkálatok  folynak,  karban  kell  tartani,  és  a munkálatok alakulásának megfelelően módosítani. A munkálatok befejezésekor a kivitelezőnek az illető útszakasz  megjavításával  egyidejűleg  biztosítania  kell  az  eredeti  jelzések  helyreállítását  vagy  az  új közlekedési feltételek szerinti módosítását is.

(2)  Az úttesten  bármilyen  természetű  munkálatokat  kivitelező  személyek  kötelesek  sárga  vagy narancsszínű fluoreszkáló és fényvisszaverő, védő-figyelmeztető felszerelést viselni annak érdekében, hogy könnyen észrevehessék őket a forgalmi résztvevők.

87. cikkely - A közutat befolyásoló egyetlen munkálat sem kezdhető el vagy, az esetnek megfelelően, folytatható, amennyiben kivitelezője nem nyerte el az útkezelő engedélyét és a rendőrség hozzájárulását, nem alkalmazott megfelelő ideiglenes jelzéseket, a jóváhagyott határidőt pedig meghaladta, illetve a munkálatot az engedélyben vagy a hozzájárulásban megállapítottaktól eltérő feltételek között vitelezi ki.

 

6. SZAKASZ . A rendőrök és a forgalmat irányító más személyek jelzései

 

88. cikkely - (1) A forgalmat irányító rendőr jelzéseinek jelentése a következő:

a) a függőlegesen felemelt kar jelentése „figyelem, állj” a közeledő valamennyi forgalmi résztvevő számára, azon gépjárművezető kivételével, aki biztonságos feltételek között már nem tudna megállni. Ha a jelzést útkereszteződésben adják, ez nem kötelezi megállásra az útkereszteződésbe már behatolt járművezetőt;

b) a vízszintesen kinyújtott kar vagy karok jelentése a menetiránytól függetlenül „állj” valamennyi forgalmi résztvevő számára, aki a kinyújtott karral vagy karokkal kereszteződő irányból vagy irányokból közlekedik. E jelzés után a rendőr leengedheti karját vagy karjait, pozíciójának jelentése úgyszintén „állj” az elölről, illetve hátulról jövő forgalmi résztvevőknek;

c)  éjszaka  folyamán  piros  fényű  készülék  vagy  fényvisszaverő-fluoreszkáló  bot  karral  való, függőleges  síkban  végzett  lengetésének  jelentése „állj”  azon  forgalmi  résztvevők  számára,  akik  felé irányították;

d)  a  kar  függőleges,  a  föld  felé  fordított  tenyérrel  végzett  lengetésének  jelentése  a  sebesség csökkentése;

e) a kar élénk, körkörös mozgatásának jelentése a járművek haladási sebességének növelése és a gyalogosok úton való átkelésének gyorsítása.

(2) A forgalomirányító rendőr karjával jelezheti, hogy a jármű haladjon előbbre, előzzön vagy előtte, illetve a háta mögött haladjon el, kerülje őt ki baloldalt vagy jobboldalt, a gyalogosok pedig keljenek át az úton vagy álljanak meg.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett irányító utasítások végrehajtása közben a rendőr sípot is használhat.

89. cikkely - (1) Kötelező a forgalmi résztvevők megállása:

a) a határrendőrök;

b) a Védelmi Minisztérium forgalomirányítói;

c) a vasúti jelzőőr - vasúti átjáróknál adott;

d) a felhatalmazott személyzet - a közúton végzett munkálatok övezetében adott;

e) az iskolai forgalmi őrjáratok tagjai által - az oktatási intézmények közelében levő gyalogátjáróknál adott;

f) a világtalanok által az utca átkelésekor a fehér bot felemelésével adott; jelzésére is.

(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában említett személyek a következő jelzéseket is végrehajthatják:

a)  a  kar függőleges síkban végzett, tenyérrel a föld felé való vagy más jelzőeszközzel történő lengetése, melynek jelentése a sebesség csökkentése;

b) a kar élénk, körkörös mozgatása, melynek jelentése a járművek haladási sebességének növelése, a gyalogosok úton való átkelésének gyorsítását is ideértve.

90. cikkely - A 88. cikkely (1) bekezdésében és a 89. cikkely (1) bekezdésének a)-e) pontjában említett, a forgalmat irányító személyeket oly módon kell felszerelni és elhelyezni, hogy őket könnyen észrevehessék és felismerjék a forgalmi résztvevők.

 

7. SZAKASZ . Az elsőbbségi rendszerű gépjárművek vezetői által használt jelzések és a többi forgalmi résztvevő kötelezettségei

 

91. cikkely  -  (1) A speciális figyelmeztető hang- és fényjelző eszközök jelzéseit az újraközzétett, utólagosan módosított és kiegészített 195/2002. számú sürgősségi kormányrendelet 32. cikkelye (2) bekezdése

a) és b) pontjában említett gépjárművek vezetői csak akkor használják, ha a beavatkozás vagy a küldetés megköveteli a sürgősséget.

(2) A speciális figyelmeztető fényjelző eszközök jelzései a hangjelzés kísérete nélkül is használhatók, a küldetés természete és a közlekedési feltételek függvényében, mely esetben az illető gépjármű nem számít elsőbbségi rendszerűnek.

(3) Tilos a figyelmeztető hangjelző eszközök jelzéseit a fényjelzés nélkül használni.

92. cikkely -(1)A  rendőrség  gépjárművében  található  közúti  rendőr  váltakozó  üzenetű fényberendezéseket is használhat a forgalmi résztvevőkhöz intézett valamely rendelkezés vagy utasítás közlésére. E jelzéseket a hangerősítővel intézett valamely felszólítással egyidejűleg is lehet használni.

(2)  A  rendőrség  gépjárművében  található  közúti  rendőr  a  jármű  jobb  oldalán  kinyújtott  karral, fényvisszaverő  bottal  vagy  anélkül,  jelzéseket  adhat  le.  E  jelzésnek  megállási  jelentése  van  a  rendőrség gépjárműve után közlekedő járművek vezetői számára. A gépjármű bal oldalán adott azonos jelzésnek megállási jelentése van az egyazon irányú baloldali sávon vagy ellenkező irányból közlekedő járművek vezetői számára.

93. cikkely - Egy hivatalos járműoszlophoz közeledő gépjármű vezetője megelőzheti azt, amennyiben a közúti  rendőr  ilyen  értelmű  jelzést  ad.  Tilos  más  forgalmi  résztvevők  beékelődése  az  ilyen  hivatalos járműoszlopokba, illetve ezekhez való szegődése.

94.  cikkely-(1)  A  hivatalos  oszlopokat  közúti  rendőrszemélyzet  kíséri,  a  közigazgatási  és belügyminiszter által kibocsátott utasításokkal megállapított  feltételek között.

(2) A katonai jellegű járműoszlopokat a Védelmi Minisztérium forgalomellenőrzésigépjárművei kísérik,  melyek  speciális  figyelmeztető  hangjelző-,  valamint  kék  színű  fényjelző  eszközei működésben
vannak.

95.  cikkely -  Azon járműveket,  amelyek  gyártásuknál  fogva  vagy  a  szállított  rakomány  miatt meghaladják  a  törvényes  szabályokban  előírt  súlyt  és/vagy  térbeli  kiterjedést,  illetve  a  speciális szállítmányokat csak a Román Rendőr-főfelügyelőség jóváhagyásával kísérheti közúti rendőrszemélyzet.

 

V. FEJEZET

Közlekedési szabályok

 

1. SZAKASZ . Általános szabályok

 

96. cikkely - (1) Amennyiben tudomást szereznek az úton jelentkező valamely akadályról vagy bármely más,  a  forgalom  gördülékenységét  és  biztonságát  veszélyeztető  helyzetről,  a  forgalmi  résztvevőknek kötelessége értesíteni a közútkezelőt vagy a legközelebbi rendőregységet.

(2)  Tilos  bármely  személynek tárgyakat,  anyagokat eldobni,  hátrahagyni  vagy elhagyni, illetve akadályokat képezni a közúton. Azon személy, aki nem tudta elkerülni valamely közúti akadály létrejöttét, köteles azonnal eltávolítani és, ha ez nem lehetséges, jelenlétét jelezni és azonnal a közútkezelő vagy a legközelebbi rendőregység tudomására hozni.

97. cikkely  -  (1) A  12. életévüket be nem töltött vagy  150 cm-nél alacsonyabb gyermekeknek a súlyukhoz és alkatukhoz igazított biztonsági övet kell viselniük, a 3. életévüket be nem töltött gyermekek pedig kizárólag hitelesített biztonsági ülésekben szállíthatók.

(2) Közúti közlekedésük idején a gépjárművezetőknek tilos 12 éven aluli gyermekeket szállítani az első ülésen még akkor is, ha nagykorúak ölében vannak.

(3) Közúti közlekedésük idején a gépjárművezetőknek és az első ülést elfoglaló személyeknek tilos állatokat tartaniuk karjaikban.

(4) A biztonsági öv viselésének kötelezettsége alól kivételezettek:

a) a személygépkocsik vezetői hátramenet végrehajtása közben vagy várakozás idején;

b) az előrehaladott terhességi állapotban levő nők;

c) a taxi rendszerben nyilvános személyszállítási szolgáltatásokat végző személygépkocsi-vezetők, amikor utasokat szállítanak;

d)  olyan  orvosi  igazolással  rendelkező  személyek,  melyben  fel  van  tüntetve  a  biztonsági  öv ellenjavallását kiváltó bántalom;

e) a gépjárművezetést oktató a gépjárművek közúti vezetését tanuló személyek gyakorlati felkészítése idején,  illetve  az  illetékes  hatóság  vizsgáztatója  a  vezetői  jogosítvány  elnyerését  célzó  gyakorlati  vizsga lebonyolítása alatt.

(5) A (4) bekezdés d) pontjában említett személyek kötelesek maguknál tartani az orvosi igazolást, melyben fel kell legyen tüntetve annak érvényességi időszaka.

(6) A biztonsági öv viselése alól felmentő egészségi bántalmakat, valamint az orvosi igazolás mintáját a Monitorul Oficial al României I. Részében közzéteendő közegészségügyi miniszteri rendelettel állapítják meg.

98. cikkely - (1) Tilos a motorkerékpárokkal és a mopedekkel a gyártásukkor megállapított helyeknek megfelelőnél több személyt, valamint nagyméretű tárgyakat szállítani.

(2) A 7. életévüket be nem töltött, ölben tartott gyermekek, valamint a 14. életévüket be nem töltött gyermekek csak a motorkerékpárok oldalkocsijában szállíthatók.

99.  cikkely - (1)  A bejegyzésnek  vagy  nyilvántartásba  vételnek  alá  nem  vetett  járművek  közúti közlekedése,  a  kerékpárok  és  a  kézzel  húzott  vagy  tolt  járművek  kivételével,  kizárólag  nap  közben megengedett.

(2) Tilos az  (1) bekezdésben említett járművek vezetőinek, hogy ezekkel 30 km/órát meghaladó sebességgel közlekedjenek.

           

 

2. SZAKASZ. Az úttest használata

 

100. cikkely  - A járműveket kizárólag a kategóriájuk számára megállapított utakon, úttesteken és sávokon kell  vezetni.  Amennyiben  a  közutakon  nincsenek  speciális  sávok  berendezve  a  mopedek,  a kerékpárok és a többi motor nélküli jármű számára, ezek menetirányban az útpadkán is vezethetők, ha közlekedésük veszélytelen.

101. cikkely - Ha az útnak menetirányban két vagy több sávja van, a járműveket az útpadka vagy a járdaszegély melletti sávon vezetik. A többi sáv jobbról balra fokozatosan használható, amennyiben az igénybe vett forgalmi sáv foglalt, kötelező lévén visszatérni a jobb oldali sávra, mihelyt ez lehetséges.

102.  cikkely - A nehéz,  lassú  vagy  túlsúlyos,  illetve  túlméretezett  járműveket,  valamint  a  kis sebességgel  haladó  járműveket  kizárólag  az  útpadka  vagy  a  járdaszegély  melletti  sávon  kell  vezetni, amennyiben menetirányban nincs berendezve számukra külön sáv.

103.  cikkely -  Az  egy  irányban  legfeljebb  két  sávval  és  az  úttengely  mellett  elhelyezett villamospályának szánt harmadik sávval rendelkező közúton a járművezetők e harmadik sávot azzal a feltétellel vehetik igénybe, hogy a villamos közeledtekor ennek szabad utat adjanak.

104.  cikkely            -  A tömegszállítást  lebonyolító  járműveket  a  számukra  fenntartott  sávon  vezetik, amennyiben ilyen sáv létezik és megfelelőképpen jelzett. Ugyanezen sávon közlekedhetnek a sürgősségi rendszerű beavatkozásokhoz kiszálló vagy ilyen küldetésben résztvevő elsőbbségi rendszerű gépjárművek is.

105. cikkely  - Tilos valamely útkereszteződésbe behajtani még akkor is, ha a fényjelzés vagy az elsőbbségi jelzőtábla megengedi, amennyiben a forgalom zsúfoltsága miatt a járművezető immobilizálva maradhat, zavarva vagy akadályozva ezáltal a forgalmat.

 

3. SZAKASZ . Szabályok a járművek forgalmára

 

1.§ Helyezkedés menetközben és a sávokon való közlekedés

 

106.  cikkely-(1)Amennyiben  az  egy  irányban  legalább  három  sávval  ellátott  közúton  két gépjárművezető  azonos  irányba,  de  eltérő  sávon  közlekedik,  és  mindketten  a  közöttük  levő  sávra szándékoznak hajtani, a jobb sávon közlekedő köteles megengedi a balról jövőnek, hogy elfoglalja a középsősávot.

(2) A többsávos közúton egy megszűnő sávon közlekedő gépjármű vezetőjének ahhoz, hogy útját a bal sávon folytathassa, meg kell engednie az illető sávon közlekedő járműveknek az elhaladást.

               107. cikkely - (1)  A  menetirány  jelzésére  jelzőtáblákkal  és/vagy  útburkolati  jelekkel ellátott útkereszteződésekben a járművezetőknek az útkereszteződés előtt legalább 50 méterrel el kell foglalniuk a menetirányuknak megfelelő sávot, és kötelesek betartani a jelzőtáblák és az útburkolati jelek jelentését.

(2) A sávokat elhatároló útburkolati jelek nélküli útkereszteződések esetében a járművezetőknek az útkereszteződés előtt legalább 50 méterrel menet közben el kell foglalniuk a következő helyeket:

a) azok, akik a menetirányt jobbra akarják változtatni, a járdaszegély vagy az útpadka melletti sort;

b) azok, akik a menetirányt balra akarják változtatni, az úttengely vagy az irányokat elválasztó útburkolati jel melletti sort. Amennyiben a forgalom egyirányú utakon zajlik, a menetirányt balra változtató járművezetők kötelesek elfoglalni a bal oldali járdaszegély vagy útpadka melletti sort;

c) azok, akik előre akarnak menni, bármelyik sort.

(3)  Ha az útkereszteződésben villamosok is közlekednek, és a jobboldali sín és a járda közötti távolság nem teszi lehetővé a közlekedést két vagy több sorban, valamennyi járművezető, a továbbhaladási iránytól függetlenül, egyetlen sorban közlekedik, szabadon hagyva a villamos pályáját.

(4) Ha a villamos járdasziget nélküli megállóban áll, a járműveknek érkezésük sorrendjében meg kell állniuk a villamos mögött, és csak azután folytathatják útjukat, miután megbizonyosodtak arról, hogy a villamos ajtói bezárultak, és hogy nem veszélyeztetik a közúton átkelő gyalogosok biztonságát.

108. cikkely - Tilos a menetirányt jobbra vagy balra kanyarodással megváltoztatni azokon a helyeken, ahol ilyen jelentésű jelzőtáblák vannak elhelyezve.

109. cikkely - Ha valamely útkereszteződés közelében egy bizonyos irányba való közlekedésre kötelező jelzőtábla vagy útburkolati jel van, a járművet kizárólag a megjelölt irányba vagy irányokba kell vezetni.
             
110. cikkely - (1) Amennyiben a manőver végrehajtására különleges sávok állnakrendelkezésre,az irányváltoztatást az útkereszteződés képzeletbeli középpontjának bal oldalán, ha pedig irányító útburkolati jel létezik, jelentésének betartásával hajtják végre.

(2) Az útkereszteződésbe azonos irányvonalú úton, de ellentétes irányból behajtó járművek balra történő irányváltoztatását az útkereszteződés középpontjának bal oldalán, egymás útvonalának keresztezése nélkül hajtják végre.

(3) Az úttest közepén található forgalmi létesítmények és akadályok jobb oldalról kerülendők ki.

111. cikkely - Tilos a forgalmi résztvevők közlekedése a közutak azon szakaszain, amelyek kezdetén behajtásukat tiltó jelzőtáblák vannak elhelyezve.

 

2.§ A járművezetők jelzései

 

112.  cikkely - A járművezetők  világító  és  hangos  figyelmeztető  eszközökkel  vagy,  az  esetnek megfelelően, karjukkal jeleznek bármely manőver végrehajtása előtt, illetve azonnali veszély elkerülésére.
             
113. cikkely - (1) A hangos figyelmeztető eszközöket legalább 25 méteres távolságra kell használni azoktól,  akiknek  szólnak,  a  jelzés  megértését  biztosító  időtartammal,  és  anélkül,  hogy  az  illetőket  a forgalombiztonságot veszélyeztető manőverekre késztetnék.

(2) A hangos figyelmeztető eszközökkel történő jelzés nem megengedett a „Dudálni tilos” jelzőtábla hatóövezetében.

(3) A (2) bekezdés előírásai alól kivételezettek:

a)  a  sürgősségi  jellegű  beavatkozásokhoz  kiszálló  vagy  ilyen  küldetésben  résztvevő  elsőbbségi rendszerű gépjárművek vezetői;

b) az e jelzést azonnali veszélyhelyzetek elkerülése érdekében használó gépjárművezetők.

114. cikkely - (1) A gépjárművek, villamosok és mopedek vezetői kötelesek használni ezek világítóés/vagy jelzőberendezéseit, a következők szerint:

a)  a  helyzetjelző  vagy  várakozási  lámpákat az úttesten  való,  helységen kívüli megállás idején, esteledéstől  hajnalig,  nappal  záporesőben,  erős  havazáskor  vagy  sűrű  ködben,  illetve  a  közúti  látási viszonyokat gyengítő egyéb feltételek között;

b) a tompított vagy a távolsági fényszórókat menetközben, mind helységeken belül, mind ezeken kívül, a közút kivilágítási fokához mérten;

c) a tompított fényszórókat és a ködfényszórókat sűrű köd idején;

d)  a  tompított  fényszórókat  nappal  a  katonai  oszlopokat  vagy  díszmeneteket  kísérő,  szervezett csoportokat  szállító  és  a  más  járműveket  vontató,  illetve  veszélyes  árukat  vagy  termékeket  szállító gépjárművek esetében;

e) a tompított fényszórókat záporesőben, erős havazáskor, illetve a látási viszonyokat gyengítő egyéb feltételek   között;

f) a hátrameneti lámpákat ilyen jellegű manőver végrehajtása közben;

g) az irányjelző lámpákat a közlekedési irány megváltoztatása esetében, ideértve a jármű mozgásba helyezését is.

(2)  Az ellenkező irányból éjjel közlekedő két jármű közeledtekor a járművek vezetői kötelesek legalább 200 méteres távolságról a tompított fényszórókat használni, csökkentve ugyanakkor a sebességet is. Amennyiben egy gépjárművezető valamely előtte haladó gépjárműhöz közeledik, köteles legalább  100 méteres távolságról a tompított fényszórókat használni.

(3)  Éjszaka vagy csökkent látási viszonyok között valamely, jelzőlámpák vagy rendőr által nem irányított  útkereszteződéshez közeledő jármű- vagy villamosvezetők kötelesek a tompított fényszóró és a távolsági fényszóró ismételt váltásával jelzést adni, amennyiben ezáltal nem szegik meg a  (2) bekezdés előírásait.

(4) A meghibásodott kivilágítási vagy fényjelzési rendszerű gépjárművek vagy pótkocsik éjszakai vagy csökkent látási viszonyok közötti vezetésére vagy vontatására nem kerülhet sor anélkül, hogy bal oldalt elöl tompított fény, hátul pedig helyzetjelző fény lenne biztosítva.

(5) Az elakadásjelző lámpák a következő helyzetekben használandók:

a) amennyiben a jármű az úttesten nem szándékosan immobilizált;

b)  amennyiben a jármű nagyon lassan halad és/vagy önmaga veszélyt képez a többi forgalmi résztvevő számára;

c) amennyiben a gépjármű vagy villamos vontatva van.

(6) Az (5) bekezdésben említett esetekben a gépjárművek, villamosok vagy mopedek vezetőinek a megállás sorrendjében egymást követőn működésbe kell helyezniük az elakadásjelzőket akkor is, ha a forgalom menetirányban való elzáródása követeli meg ezt a manővert.

(7) Amennyiben alagútban közlekedik, a járművezető a tompított fényszórót köteles használni.

115. cikkely - Valamely jármű kivilágítás nélkül megállhat vagy várakozhat az ilyen manővereket lehetővé tevő helyeken, amennyiben:

a) kivilágított úton található, tehát a jármű legalább 50 méteres távolságról látható;

b) az úttesten kívül, egy megerősített útpadkán található;

c)  az  áramforrással  nem  rendelkező,  oldalkocsi  nélküli,  kétkerekű  motorkerékpár  vagy  moped helységen belül, úttest szélén található.

116. cikkely - (1) A járművezetők kötelesek a menetirány változtatását, az előzést, a megállást és az elindulást jelezni.

(2)  A  gépjárművek,  villamosok  vagy  mopedek vezetői a menetirány változtatásával,  valamely veszteglő járműsorból való kilépéssel vagy ilyen sorba való beállással, a forgalmi sávok váltásával vagy jobbra,  illetve  balra  való  kanyarodással,  a  megfordulással,  az  előzéssel  és  a  megállással  kapcsolatos szándékukat helységen belül legalább 50 méterrel, helységen kívül pedig legalább 100 méterrel a manőver végrehajtása előtt, az irányjelző lámpák működésbe helyezésével jelzik.

(3) A gépjárművek, villamosok vagy mopedek sebességcsökkentése vagy úttesten történő megállása a piros fényű hátsó lámpákkal jelzendő.

117. cikkely - (1) A kétkerekű járművek, valamint az állati erővel vont, illetve kézzel húzott vagy tolt járművek vezetői a következő jelzések végrehajtására kötelezettek:

a) vízszintesen ki kell nyújtaniuk bal karjukat, amennyiben balra szándékoznak irányt változtatni vagy előzni akarnak;

b) vízszintesen ki kell nyújtaniuk jobb karjukat, amennyiben jobbra szándékoznak irányt változtatni;

c)  vízszintesen  kinyújtott  jobb  karjukat  függőleges  síkban  kell  lengessék,  amennyiben megállni szándékoznak.

(2) Az (1) bekezdésben említett jelzéseket a manőver előtt legalább 25 méterrel végre kell hajtani.

 

3.§ Előzés

 

118. cikkely - Az előzést végrehajtó jármű vezetője köteles:

a) megbizonyosodni, hogy az utána vagy előtte közlekedő nem jelezte valamely hasonló manőver végrehajtásának szándékát, és hogy az ellentétes irányú forgalom veszélyeztetése vagy zavarása nélkül előzhet;

b) előzési szándékát jelezni;

c) az előzés idején elégséges oldaltávolságot tartani a megelőzött járműhöz viszonyítva;

d) visszatérni az eredeti forgalmi sávra vagy sorba, miután jelzett és megbizonyosodott afelől, hogy e manővert a megelőzött jármű és a többi forgalmi résztvevő számára biztonságos feltételek között elvégezheti.
             119. cikkely - A megelőzendő jármű vezetője köteles:

a) nem növelni a haladási sebességet;

b) az úttest vagy a haladási sáv jobboldali széléhez minél közelebb közlekedni.

120. cikkely - (1) Tilos a járműveket megelőzni:

a) az irányítatlan forgalmú útkereszteződésekben;

b) emelkedők teteje közelében, ha a látótávolság 50 méter alatt van;

c) kanyarokban és bármely más helyen, ahol a látótávolság 50 méter alatt van;

d) szintezett átjárókon, hidakon, hidak alatt és alagutakban. Kivételként e helyeken megelőzhetők az állati  erővel  vont járművek, az oldalkocsi nélküli motorkerékpárok, a mopedek és a kerékpárok, ha az útfelületre való rálátás 20 méternél hosszabb távolságon biztosított, az út szélessége pedig legalább 7 méter;

e) a jelzőtáblákkal és útburkolati jelekkel ellátott gyalogátjáróknál;

f) a szokványos vasúti átjárókon és ezek előtt 50 méternél kisebb távolságra;

g) villamosmegállókban, ha a villamos áll, a megálló pedig nincs ellátva járdaszigettel;

h) az „Előzni tilos” jelzőtábla hatóövezetében;

i) amennyiben a manőver elvégzése érdekében rá kell hajtani a menetirányokat elválasztó egyszerű vagy kettőzött folytonos útburkolati jelre, a gépjármű pedig - ha csak részlegesen is - az ellentétes irányú sávon közlekedik, illetve rá kell hajtani a tiltott övezetet elhatároló útburkolati jelre;

j)  ha  ellentétes  irányból  más  jármű  közeledik,  ennek  vezetője  pedig  kénytelen  ütközéselkerülő manővereket végrehajtani;

k) azokon a helyeken, ahol várakozó járműsor alakult ki, amennyiben az előzéssel áthajtanak az ellentétes irányú forgalmi sávra.

(2) A hivatalos oszlopok előzése tilos.

 

4.§ A sebesség és a járművek közötti távolság

 

121. cikkely - (1) A járművezetők kötelesek betartani az igénybe vett útszakasztól és a vezetett járműkategóriától  függően  megengedett  maximális  sebességet,  valamint  a  jelzőeszközök  által  megkövetelt sebességet.

(2) A törvény szerint megállapított sebességi rendszer betartásának elmulasztását a közúti rendőrök hitelesített és metrológiailag ellenőrzött műszaki eszközökkel állapítják meg.

(3) A közútkezelő köteles jelzőtáblákat elhelyezni a sebességi rendszer szabályozására.

(4) A közútkezelő köteles a tömegközlekedési eszközök helységen kívüli megállói és/vagy a helységen kívüli    gyalogátjárók  előtt 100 méterrel a járművek közlekedési sebességének csökkentésére szolgáló forgalmi létesítményeket megvalósítani.

122. cikkely - Tilos a járművezetőknek, alapos indok nélkül, hirtelen csökkenteni a sebességet vagy váratlanul megállni.

123. cikkely - A járművezetők kötelesek helységen belül 30 km/órát meg nem haladó, helységen kívül pedig 50 km/órát meg nem haladó sebességgel közlekedni a következő helyzetekben:

a) az irányítatlan forgalmú útkereszteződéseken áthaladva;

b) az ilyenként jelzett  rendkívül  veszélyes  útkanyarulatokban vagy olyanokban, amelyekben  50 méternél kisebb a látótávolság;

c) szervezett csoportok, katonai oszlopok vagy díszmenetek mellett elhaladva, függetlenül attól, hogy azok mozgásban vannak, vagy az irányonként egy sávval rendelkező utak úttestén várakoznak;

d) az úttesten vagy az útpadkán vezetett állatok mellett elhaladva;

e) amennyiben az úttestet síkjég, jégbevonat, nyomott hó, latyak fedi, vagy nedves kockakő bevonatú;

f) az ilyenként jelzett egyenetlen utakon;

g)   a„Gyermekek”  figyelmeztető  jelzőtábla  hatóövezetében  a                                    7,00-tól     22,00-ig   terjedő

időintervallumban, valamint a „Baleset” jelzőtábla hatóövezetében;

h)  a  jelzőlámpával  el  nem  látott,  jelzőtáblával  vagy  útburkolati  jellel  jelzett  gyalogátjáróknál, amennyiben a közút irányonként legtöbb egy sávval rendelkezik, a járdán, az úttest közvetlen közelében álló gyalogosok pedig átkelni szándékoznak;

i) a menetirány kanyarodással való megváltoztatásakor;

j) ködben, záporesőben vagy erős havazásban, amennyiben a látótávolság 100 méter alatti.

124. cikkely - A közútkezelő köteles a 123. cikkelyben említett helyeken figyelmeztető jelzőtáblákat elhelyezni, és intézkedéseket foganatosítani a gépjárművezetőket a haladási sebesség csökkentésére késztető közúti létesítmények megvalósítására.

 

5.§ Szabályok a manőverekre vonatkozóan

 

125. cikkely - A jármű menetirányának - előre, majd hátra manőverezéssel vagy kanyarodással való-egyik  irányról  a  másikra  történő  megváltoztatása  érdekében  a  járművezető  köteles  jelezni  és
megbizonyosodni, hogy sem elölről, sem hátulról vagy oldalról nem közlekedik az adott időpontban egyetlen jármű sem.

126. cikkely - Tilos a járművel megfordulni:

a) olyan helyeken, ahol tilos a járművel való önkéntes megállás, a 142. cikkely f) pontjában említett helyzetek kivételével;

b) olyan útkereszteződésekben, amelyekben tilos a balra kanyarodás, valamint azokban, amelyekben végrehajtása érdekében a jármű előre és hátra manőverezése szükséges;

c) olyan helyeken, ahol az út szilárdsága nem engedi meg;

d) az egyirányú forgalmú utakon;

e) a gyalogosforgalommal kapcsolatos útburkolati jeleken;

f) olyan helyeken, ahol a „Megfordulni tilos” jelentésű jelzőtábla van elhelyezve;

127. cikkely - (1) A keskeny és/vagy pályaesés jellemezte (dőlt) közutakon, ahol az ellentétes irányból közlekedő járművek egymás melletti elhaladása lehetetlen vagy veszélyes, a következők szerint kell eljárni:

a) egy járműszerelvény és egy jármű találkozásánál az utóbbi vezetője hátrameneti manővert kell végrehajtson;

b) egy nehéz és egy könnyű jármű találkozásánál az utóbbi vezetője hátrameneti manővert kell végrehajtson;

c)  egy  tömegszállítást  végző  jármű  és  egy  áruszállító  jármű  találkozásánál  az  utóbbi  vezetője hátrameneti manővert kell végrehajtson.

(2) Azonos kategóriájú járművek esetében a hátrameneti manőver végrehajtásának kötelezettsége azon vezetőt terheli, aki felfelé halad, azon eset kivételével, amelyben a lefelé haladó vezető számára könnyebb és fennállnak a feltételek e manőver végrehajtásához, főleg ha kitérő közelében található.

128. cikkely - (1) Tilos a járművekkel hátramenetet végrehajtani:

a) a 126. cikkelyben említett helyzetekben, a d) pont kivételével;

b) 50 métert meghaladó távolságon;

c) a közutak mellett található tulajdonokból való kihajtáskor.

(2) Azokon a helyeken, ahol a hátramenet megengedett, de a hátralátás akadályozott, a járművet csak akkor lehet hátrahajtani, ha vezetőjét a járművön kívül tartózkodó legalább egy személy irányítja.

(3) A valamely jármű hátramenetét irányító személy köteles megbizonyosodni, hogy a manővert a forgalmi résztvevők veszélyeztetése nélkül hajtja végre.

(4) A jármű hátramenetét az ellátmányozásában levő speciális lámpával vagy lámpákkal kell jelezni. E manőver jelzése céljából ajánlatos a gépjárműveket hangos figyelmeztető készülékkel is ellátni.

 

6.§ Útkereszteződések és az áthaladás átengedésének kötelezettsége

 

129. cikkely - (1) Elsőbbsége van annak a járműnek, amely a „Főútvonal”, „Útkereszteződés alárendelt úttal” vagy „Elsőbbség a szembejövő forgalommal szemben” jelentésű jelzőtáblák egyikével ellátott közúton közlekedik.

(2)  Amennyiben  két  jármű  jelzőtáblákkal  irányított  útkeresz-teződésben azonos jelentésű jelzőtáblákkal ellátott közutakról közlekedve     találkozik, a jobbról érkező járműnek van elsőbbsége.

130. cikkely  - Azon járművezetőnek, aki a fény- és hangjelzését működtető elsőbbségi rendszerű gépjárművel egyszerre közeledik valamely útkereszteződéshez, kötelessége ennek áthaladási elsőbbséget
adni.

131. cikkely - (1) A tömegközlekedési eszközök öblökkel ellátott megállóihoz közeledve, amikor egy ilyen jármű elindulási szándékát jelzi, az útpadka vagy az útszegély melletti sávon közlekedő jármű vezetője köteles csökkenteni sebességét és, szükség esetén megállni, hogy lehetővé tegye annak forgalomba való visszatérését.

(2) A járművezetők kötelesek elsőbbséget adni azon gyalogosoknak, akik a villamosra való felszállás szándékával az úttesten tartózkodnak vagy miután erről leszálltak, amikor a villamos járdasziget nélküli megállóban várakozik.

132.  cikkely - Azon járművezető, akinek előrehaladását  egy,  az  ellentétes irányra való áthajtást megkövetelő akadály vagy más forgalmi résztvevők jelenléte gátolja, köteles sebességét csökkenteni és, szükség esetén, megállni annak érdekében, hogy lehetővé tegye az ellentétes irányból közeledő járművek elhaladását.

133. cikkely - Az 51. cikkely (2) bekezdésében említett esetben a járművezetők kötelesek elsőbbséget adni a keresztezett és a rájuk vonatkozó jelzőlámpa színének jelentése szerint közlekedő forgalmi résztvevőknek.

134. cikkely - A lakó- vagy gyalogosövezetek elhagyásakor a járművezetők kötelesek elsőbbséget adni a keresztezett összes járműnek.

135. cikkely - A járművezető köteles áthaladási elsőbbséget adni a következő helyzetekben is:

a)  az irányítatlan  forgalmú útkereszteződésekben, amennyiben megyei, községi vagy helyi útról országútra tér;

b) az irányítatlan forgalmú útkereszteződésekben, amennyiben községi vagy helyi útról megyei útra

tér;

c) az irányítatlan forgalmú útkereszteződésekben, amennyiben helyi útról községi útra tér;

d) körforgalmú útkereszteződésbe való behatoláskor, az ennek belsejében közlekedők számára;

e) lejtőn ereszkedve a felfelé kapaszkodóval szemben, amennyiben a kapaszkodó menetirányában mozdíthatatlan akadály található. Ebben az esetben a végrehajtandó manőver nem tekintendő a 120. cikkely j) pontja szerinti előzésnek;

f)  amennyiben a közúton elindul vagy egy út menti tulajdon irányából a közútra tér, a közúton közlekedő jármű számára, függetlenül ennek haladási irányától;

g)  amennyiben  balra  vagy  jobbra  kanyarodik  és  egy  megfelelőképpen  jelzett  kerékpársávon közlekedő kerékpárossal találkozik;

h) azon gyalogosnak, aki a közúton speciálisan berendezett, megfelelőképpen jelölt és jelzett helyen, illetve a neki szánt jelzőlámpa zöld fényénél kel át, amennyiben a jármű menetirányában található.

 

7.§ Vasúti átjáró

 

136. cikkely - (1) A szokványos vasúti átjáróknál a járművezető köteles csökkentett sebességgel közlekedni, és megbizonyosodni, hogy balról vagy jobbról nem közeledik vasúti jármű.

(2) A vasúton való átkeléskor a gyalogosok kötelesek megbizonyosodni, hogy balról vagy jobbról nem közeledik vasúti jármű.

137. cikkely - (1) A járművezető átkelhet a sorompókkal vagy félsorompókkal ellátott, szokványos vasúton, ha azok fel vannak emelve, és a világító, illetve hangos jelzések nem működnek, ugyanakkor működésben van a lassú ritmusú, fehér villogófényű lámpa.

(2) Amikor a szokványos vasúti átjárónál a forgalmat vasúti közeg irányítja, a járművezetőnek be kell tartania az illető közeg jelzéseit.

138. cikkely - (1) A járművezető köteles megállni, amikor:

a) a sorompók vagy a félsorompók le vannak engedve, vagy mozgásban vannak;

b) működésben van a piros fényű és/vagy a hangos jelzés;

c) a „Sorompó nélküli egyszerű vasúti átjáró”, „Sorompó nélküli kettős vasúti átjáró” vagy „Állj” jelzőtáblával találkozik.

(2) A járművek érkezésük sorrendjében meg kell álljanak azon a helyen, ahol a legnagyobb rálátásuk van a vasútra anélkül, hogy túlhaladnának az (1) bekezdés c) pontjában említett jelzőtáblákon vagy, az esetnek megfelelően, a megállásra vonatkozó útburkolati jel előtt, illetve a sorompók vagy félsorompók előtt, amikor ezek le vannak eresztve, vagy mozgásban vannak.

139. cikkely - (1) Valamely járműnek a vasúti síneken bekövetkezett immobilizálása esetén ennek vezetője köteles az utasokat azonnal leszállítani a járműből, és szabaddá tenni a vasút felületét, ha pedig ez nem lehetséges, bármely megfelelő eszközzel jelezni a jármű jelenlétét.

(2) A forgalmi résztvevők, akik közel vannak a helyhez, ahol a jármű a vasúti síneken immobilizálttá vált, kötelesek segítséget nyújtani   a jármű eltávolításához, ha pedig ez nem lehetséges, a jármű jelenlétének jelzéséhez.

(3) Tilos a járművezetőnek áthaladni vagy kikerülni a villamosított vasút előtt elhelyezett határméreti kapukat, ha a jármű magassága vagy rakománya eléri vagymeghaladjaakapufelsőrészét.

140. cikkely - (1) A közútnak ipari vasútvonallal való kereszteződésébe a vasútijárművek csak akkor hatolhatnak be, ha ezt legalább egyvasútijelzőőrmegfelelőképpenésidejébenjelzi.

(2)  Az  (1) bekezdésben említett esetben a járművezetők kötelesek a vasúti közegek jelzéseihez alkalmazkodni.

 

8.§ Megállás, várakozás és parkolás

 

141. cikkely - (1) A közúton immobilizált gépjárművek vezetői, akik eltávolodnak ezektől, kötelesek működésbe hozni a segédféket, leállítani a motor működését és alacsonyabb sebességi fokozatba vagy, automata sebességváltós jármű esetében, a parkolási fokozatba váltani.

(2) Lejtőn vagy emelkedőn a gépjárművezető szándékától függetlenül bekövetkezett immobilizálás esetében, az (1) bekezdésben említettek mellett, a vezetőnek a kormányzott kerekeket megfelelő irányba el kell fordítania.

(3)  A  földalatti  átjáróban  vagy  alagútban  szándéktól  függetlenül  bekövetkezett  immobilizálás esetében a gépjármű vezetője köteles leállítani a motor működését.

(4)  A  helységbeli  egyirányú  forgalmú  utakon  a  járművek  szándékos  megállása  és  várakozása baloldalt is megengedett, ha legalább egy forgalmi sáv szabadon marad.

(5) Helységeken kívül a járművek szándékos megállása és várakozása az úttesten kívül történik, ha pedig ez nem lehetséges, minél közelebb az út jobb széléhez, az út tengelyével párhuzamosan.

(6) Nem megengedett a traktorok, a pótkocsik, a mopedek, a kerékpárok, az önmeghajtású építkezési, mezőgazdasági vagy erdőkitermelési munkagépek és felszerelések, az állati erővel vont, illetve a kézzel tolt vagy húzott járművek éjszakai várakozása az úttesten.

(7) Nem megengedett az alagutakban való megállás vagy várakozás. Sürgősség vagy veszély esetében kizárólag  a  speciálisan  kivitelezett  és  megfelelőképpen  jelzett  helyeken  megengedett  a  gépjárművek megállása vagy várakozása. Az alagútban bekövetkezett, hosszantartó immobilizálás esetében a járművezető köteles leállítani a motort.

142. cikkely - Tilos a járművek önkéntes megállítása:

a) a „Megállni tilos” jelzőtábla hatóövezetében;

b) a szokványos vasúti átjárókon és 50 méternél kisebb távolságra előttük, illetve utánuk;

c) hidakon, alul-felüljárókon és átjárók alatt, valamint viaduktokon;

d) kanyarban és olyan helyeken, ahol a látótávolság 50 méter alatt van;

e) a gyalogátjárókon, illetve ezek előtt és után 25 méternél kisebb távolságra;

f) útkereszteződésekben, ideértve a körforgalmúakat is, valamint az iránykiválasztás övezetében, ahol folytonos útburkolati jelek vannak, ezek hiányában pedig az útkereszteződés sarkától 25 méternél kisebb távolságra;

g) a tömegközlekedési eszközök megállóiban, valamint ezek előtt és után 25 méternél kisebb távolságra;

h) az úttesten álló  más jármű mellett, ha ez zavarja a két ellentétes irányból közlekedő jármű forgalmát, valamint a folytonos útburkolati jel mellett, mely esetben az azonos irányból közlekedő többi jármű vezetője köteles lenne áthajtani ezen a jelzésen;

i) valamely jelzőtáblára vagy fényjelzésre való rálátást akadályozó helyen;

j) az „Útszűkület”, „Elsőbbség a szembejövő forgalommal szemben” vagy „A szembejövő forgalom elsőbbsége” jelentésű jelzőtáblákkal jelzett útszakaszokon;

k) a kötelező gyalogos- és/vagy kerékpársávokon, illetve bizonyos járműkategóriáknak fenntartott sávokon, ha ilyenként jelzettek;

l)  az  ipari  vasút  vagy  a  villamospálya  felületén,  illetve 50 méternél kisebb távolságra ezektől, amennyiben a sínen közlekedő járművek forgalmát zavarhatná vagy akadályozhatná;

m) az autópályák, expressz utak és európai országutak (E) úttestén;

n) a járdán, amennyiben a gyalogosok közlekedésére nem biztosított legalább 1 méteres hely;

o) a kerékpársávokon;

p) azokon a helyeken, ahol tilos az előzés.

143. cikkely - Tilos a járművek önkéntes várakozása:

a) minden olyan esetben, amikor tilos az önkéntes megállás;

b) a „Várakozás tilos” jelentésű jelzőtábla és az ilyen jelentésű útburkolati jel hatályában;

c) a 6 méternél keskenyebb közutakon;

d) a közút mentén levő tulajdonokat kiszolgáló bejáratok előtt;

e) lejtőkön és emelkedőkön;

f) a „Váltakozó várakozás” jelentésű jelzőtáblával jelzett helyen, más napon vagy időszakban, mint amelyikben  a  várakozás  megengedett,  vagy  a „Korlátozott  várakozási  övezet”  jelentésű  jelzőtáblával jelzetten, a megállapított időtartam felett.

144. cikkely - (1) A közútkezelő köteles a járművek megállását vagy várakozását tiltó útszakaszokat elhatárolni és megfelelőképpen jelezni.

(2)  A  közútkezelő  megengedheti  valamely jármű részbeni  vagy  teljes  mértékű,  járdán  történő megállását vagy várakozását, az útburkolati jel tiszteletben tartásával vagy, ennek hiányában csakis akkor, ha a járda az úttesttel ellentétes részén a gyalogosok közlekedésére rendeltetett legalább egy méter széles „folyosó” marad.

145. cikkely - Tilos a gépjárművezetőnek és az utasoknak megállás vagy várakozás közben kinyitni illetve nyitva hagyni a gépjármű ajtóit, vagy kiszállni anélkül, hogy megbizonyosodtak volna afelől, hogy e tettükkel nem veszélyeztetik a forgalmat.

146. cikkely - A járművek és gyalogosok közlekedése a speciálisan kialakított vagy megállapított és megfelelőképpen jelzett térségekben a forgalmi szabályok szerint történik mindaddig, amíg a parkolók a közforgalom előtt nyitottak.

 

9. § A gépjármű- és villamos vezetők egyéb kötelezettségei és tilalmai

 

147. cikkely - A gépjármű vagy a villamos vezetője köteles:

1. magánál tartani személyazonossági okmányát, vezetői jogosítványát, a forgalmi engedélyt vagy a nyilvántartási  bizonyítványt  és,  az  esetnek  megfelelően,  a  szakmai  igazolványt,  valamint  a  hatályos jogszabályokban előírt többi dokumentumot;

2. kizárólag azokon az útszakaszokon közlekedni, amelyekre behajtása megengedett, és betartani a vezetett járművek tekintetében az illetékes hatóság által engedélyezett és elfogadott maximális össztömegre és/vagy térbeli kiterjedésre vonatkozó szabályokat;

3. ellenőrizni a világító- és jelzőrendszer, a klímaberendezés működését, állandó jelleggel tisztán tartani a gépjármű első, hátsó vagy oldalsó szélvédőit, valamint a gépjármű és a pótkocsi rendszámtábláit;

4. megengedni a jármű műszaki állapotának, valamint a szállított javaknak az ellenőrzését, a törvény feltételei között;

5. jelentkezni az időszakos orvosi kivizsgálásra, a törvény szerint;

6.  elhelyezni  a  gépjármű  első  és  hátsó  szélvédőjére  a  kezdő  gépjárművezetők  tekintetében megállapított megkülönböztető jelt, amennyiben a vezetői jogosítvány elnyerésétől számított egy évnél kisebb gyakorlattal rendelkezik.

148. cikkely - A gépjármű vagy a villamos vezetője számára tilos:

1.  gépjárművet vagy villamost vezetni a vezetői  jogosítvány  közlekedési  jog  nélkül  kibocsátott helyettesítő tanúsítványával, vagy olyannal, amelynek érvényessége lejárt;

2. a forgalmi engedélyben vagy a bejegyzési bizonyítványban megállapított helyek számánál több utast szállítani a gépjárműben vagy a villamosban;

3. ittas állapotban található személyeket szállítani motorkerékpáron vagy az áruszállításra rendeltetett gépjármű fülkéjében, illetve karosszériájában;

4. az önürítő gépjármű karosszériájában, a tartályautón, a platformon, a rakományon, a karosszéria oldalsó részein személyeket szállítani, valamint a teherautó karosszériájában, a lépcsőkön és a pótkocsiban lábon álló személyeket szállítani, kivéve a személyszállításra külön berendezettet;

5. a gépjármű első székén a 12. életévét be nem töltött gyermeket szállítani, még nagykorúak ölében is;

6. a személygépkocsiban és rajta a rakománnyal együtt annak méreteit hosszúságban és szélességben meghaladó tárgyakat szállítani;

7. menet közben kinyitni a gépjármű vagy a villamos ajtóit, nyitott ajtókkal elindulni;

8.  menet  közben  a  figyelmét  veszélyesen  elvonó  dolgokkal  foglalkozni,  illetve  hangosító berendezéseket a saját és a többi forgalmi résztvevő biztonságos közlekedését negatívan befolyásolható zajszinten működtetni;

9.  a  korszerűsített  utakra  olyan  kerekű  vagy  karosszériájú  gépjárművel  behajtani,  amelyről  sár rakódik az úttestre, vagy amelyről a forgalom biztonságát veszélyeztethető termékek vagy anyagok hullnak le vagy szivárognak;

10. az első vagy hátsó, illetve az oldalsó szélvédőre alkalmazott - a gépjárművezetők vagy az utasok látóterét mind belülről, mind kívülről szűkítő vagy tompító - plakátokkal, reklámanyagokkal, feliratokkal vagy tartozékokkal közlekedni;

11. az első, hátsó vagy oldalsó szélvédőkre a látóteret mind belülről, mind kívülről szűkítő vagy tompító fóliákat vagy kémiai kezeléseket alkalmazni, az illetékes hatóság által megfelelően megjelöltek, hitelesítettak és igazoltak kivételével;

12.  a  világító  vagy  fényjelző  eszközökre  ezek  hatékonyságát  csökkentő  fóliákat  vagy  kémiai kezeléseket alkalmazni, illetve olyanokat alkalmazni a rendszámtáblákra, amelyek meggátolják a rendszám leolvasását;

13. menetközben elengedni a kormánykereket, a kormányfogantyút vagy a vezérlőkart, leállítani a motort, illetve az átvitelt kioldani;

14. a hangos figyelmeztető eszközök visszaéléses használata;

15. a 3,5 tonnát meghaladó megengedett maximális össztömegű járművel hóval, jéggel vagy síkjéggel borított úton a kerekekre szerelt hólánc vagy más hitelesített csúszásgátló felszerelés nélkül közlekedni a szállítási, építkezési és turisztikai miniszter rendeletével megállapított időszakokban és utakon;

16. olyan járművel közlekedni, amelyre a forgalmi engedélyben bejegyzettektől eltérő méretű és jellegzetességekkel bíró, vagy az erezeten vágások vagy szakadások nyomát viselő, illetve túlzottan kopott gumiabroncsok vannak szerelve;

17.  a  megengedett törvényes határértékeket meghaladó mérgező gázokat kibocsátó vagy menet közben, illetve  várakozás  közben  a  törvényben  előírt  zajszintet  meghaladó  zajt  kibocsátó,  valamint  a gázkibocsátó rendszerre szerelt, nem hitelesített eszközökkel ellátott gépjárművet vezetni;

18. olyan gépjárművel közlekedni, amelynek bejegyzési vagy nyilvántartásba vételi, ideiglenes vagy próba jellegű számát tartalmazó rendszámtáblái megrongálódtak, illetve nem felelnek meg a szabványoknak;

19. obszcén tettet elkövetni, vagy obszcén jeleket mutatni, sértő vagy vulgáris kifejezéseket használni a többi forgalmi résztvevővel szemben;

20. károsult gépjárművel a károsodás bekövetkezésének időpontjától számított 30 napot meghaladón közlekedni;

21. tárgyakat vagy anyagokat kidobni a gépjárműből a közútra.

149. cikkely  -  (1) A vezetői jogosítvány  elnyerésétől  számított  egy  évnél  kevesebb  tapasztalattal rendelkező gépjármű- vagy villamosvezető köteles elhelyezni a - sárga színű korong formájú, 100 mm átmérőjű,  közepén  fekete  színű, 60 mm hosszú és  10 mm pontátmérőjű felkiáltójelet  tartalmazó megkülönböztető jelet, a következők szerint:

a) motorkerékpár esetében a hátsó részen, a rendszámtábla mellé;

b) gépjármű esetében az első szélvédő jobb alsó részén és a hátsó szélvédő bal alsó részén;

c) a hátsó szélvédővel nem rendelkező gépjármű esetében az első szélvédő jobb alsó részén és a karosszéria hátsó felének bal felső részén;

d) villamos esetében az első szélvédő jobb alsó részén és az utolsó kocsi hátsó szélvédőjének bal felső

részén;

e) a pótkocsit vontató gépjármű esetében az első szélvédő jobb alsó részén és a pótkocsi karosszériája hátsó felének bal felső részén.

(2) Az (1) bekezdésben említett járművezetőnek tilos:

a) veszélyes árukat vagy termékeket szállító gépjárművet vezetni;

b) tesztelésre rendeltetett vagy próba jellegű járművet vezetni;

c) tömegszállításra - a taxi rendszerűeket is ideértve - rendeltetett járművet vezetni.

 

10.§ Az áruszállításra vagy tömegszállításra rendeltetett járművek közlekedése

 

150. cikkely - (1) A jármű rakományát úgy kell elhelyezni és, szükség esetén, rögzíteni, hogy:

a) ne veszélyeztessen személyeket, illetve ne károsítsa meg a köz- vagy magántulajdont;

b) ne zavarja a vezető látását és ne veszélyeztesse a jármű stabilitását vagy vezetését;

c) ne legyen vonszolva, ne folyjon ki, illetve ne hulljon az útra;

d) ne takarja a jelzőkészülékeket, a fényvisszaverőket és rendszámtáblákat, a motor nélküli járművek esetében pedig a vezetőik karjelzéseit;

e) ne keltsen a vezetőt, a forgalmi résztvevőket zavaró zajt, illetve ne ijessze meg az állatokat, és ne keltsen port vagy dögletes bűzöket.

(2) A rakomány biztosítását vagy védelmét szolgáló láncoknak, kábeleknek, ponyváknak és egyéb kellékeknek minél jobban rögzíteniük kell azt a járműhöz és oly módon kell alkalmazni azokat, hogy ne veszélyeztessék a forgalom biztonságát.

(3)  A menetközben elszóródható anyagokból vagy termékekből álló rakományt le kell takarni ponyvával. Ha a rakományt nagy, illetve nehéz tárgyak képezik, úgy kell rögzíteni azokat, hogy szállítás közben ne mozduljanak el, és ne haladják meg a jármű körvonalméreteit (űrszelvényét).

151. cikkely - A tömegszállítást végző gépjármű vagy villamos vezetője köteles:

a) kizárólag az ilyenként jelzett megállókban megállni az utasok felszállása vagy leszállása céljából, kivéve a taxis rendszerű nyilvános személyszállítást. Amennyiben a megálló öböllel van ellátva, a megállás kizárólag ennek belsejében hajtandó végre;

b) az ajtókat csak a járműnek a megállóban való megállása után kinyitni;

c) csak azután becsukni az ajtókat, miután az utasok leszálltak vagy felszálltak;

d) a gépjárművel vagy a villamossal csak azután kiindulni a megállóból, miután jelezte szándékát, és megbizonyosodott afelől, hogy e manővert biztonságban elvégezheti.

152. cikkely - A tömegközlekedési eszközök utasainak tilos:

a) menet közben felszállni, leszállni, az ajtókat nyitva tartani vagy kinyitni;

b) a jármű lépcsőin vagy karosszériájának külső részein utazni;

c) a járműből bárminemű tárgyat vagy anyagot kidobni.

11.§ Vontatás

153. cikkely - (1) Egy adott jármű egyetlen pótkocsit vontathat a közúton. Kivételt képez a közúti traktor,  amely két pótkocsit vontathat, valamint az üdülőhelyi személyszállításra szánt járműszerelvény kialakításához berendezett gépjárművek, amennyiben legfeljebb 25 méter hosszúak és maximális haladási sebességük 25 km/h.

(2) Az oldalkocsi nélküli motorkerékpárok, valamint a kerékpárok egyetlen egytengelyű könnyű pótkocsit vontathatnak.

154. cikkely - Egy adott járművet járműszerelvény létrehozása céljából egy vagy több pótkocsival csakis akkor lehet összekapcsolni, ha:

a) az összekapcsolási készüléket alkotó elemek hitelesítettak és kompatibilisek;

b) a járműszerelvény képes a vontató gépjármű minimális kanyarodási sugarának megvalósítására;

c) a járműszerelvény méretei nem haladják meg a törvényben előírt határértékeket;

d) a fék-, a kivilágítási és a fényjelző berendezés csatlakozási elemei kompatibilisek;

e) a járműszerelvényt alkotó járművek nem érintkeznek az egyenetlenségeken áthaladva, kanyarban vagy a menetirány változtatásakor.

155. cikkely - (1) Valamely gépjármű vagy pótkocsijának üzemzavara esetén a szerelvény vezetője köteles  azt  azonnal eltávolítani  az  úttestről  vagy,  ha  nem  lehetséges,  az  út  tengelyével  párhuzamosan elhelyezni, a járdaszegély vagy az útpadka mellé, intézkedéseket foganatosítva a hibák orvoslására vagy, az esetnek megfelelően, az elvontatásra.

(2) A meghibásodott kivilágítási vagy fényjelzési rendszerű gépjárművek vagy pótkocsik éjszakai vagy csökkent látási viszonyok közötti vontatására a közutakon nem kerülhet sor anélkül, hogy bal oldalt elöl tompított fény, hátul pedig helyzetjelző fény lenne biztosítva.

156. cikkely - (1) Amennyiben valamely gépjármű vagy pótkocsi meghibásodott az úttesten, és nem távolítható  el  róla,  vezetője  köteles működésbe hozni az elakadásjelzőt, és elhelyezni a fényvisszaverő háromszögeket.

(2) A fényvisszaverő háromszögeket a jármű elé és mögé, ugyanazon a sávon, a járműtől legalább 30 méteres távolságra kell elhelyezni oly módon, hogy a közeledő forgalmi résztvevők idejében észrevehessék. Helységekben, nagy forgalom esetében, a fényvisszaverő háromszögek elhelyezhetők kisebb távolságra vagy éppenséggel a járműre is oly módon, hogy a többi járművezető idejében észrevehesse.

(3) Ha a jármű nincs ellátva elakadásjelzővel, vagy ez meghibásodott, a vezető éjszaka vagy csökket látási viszonyok között sárga villogófényű kézilámpát használhat, amelyet a jármű hátsó részére helyez.

(4) Tilos indokolatlan módon vagy üzemzavar színlelése céljából fényvisszaverő háromszögeket vagy elakadásjelzőt használni olyan helyeken, ahol tilos megállni vagy várakozni.

(5) Amennyiben a rakomány egésze vagy egy része a járműből az úttestre esik, azonnal el nem távolítható akadályt képezve, a vezető köteles azt az (1)-(3) bekezdésben említett valamely jelzőeszközzel jelezni.

157. cikkely - (1) A járműveket a következő szabályok betartásával vontatják:

a) a vontató, illetve a vontatott gépjármű vezetőjének az illető járművek kategóriája tekintetében érvényes vezetői jogosítvánnyal kell rendelkeznie;

b) a vontató gépjármű ne vontasson a saját tömegénél nehezebb gépjárművet, kivéve azt az esetet, amelyben kimondottan hibaelhárító gépjárművel vontatnak;

c) a vontatást egy, legfeljebb  4 méter hosszú fémrúddal valósítsák meg. Azon személygépkocsi, amelynek kormányműje és fékrendszere működik, vontatható  3-5 méter hosszú, hitelesített hajlékony vontatókötéllel is. A rudat vagy a hajlékony kötést a gépjárművek vontatóelemeihez kell rögzíteni;

d) a vontatott gépjármű vezetője köteles a vontató gépjármű vezetője jelzéseinek megfelelően jelezni. Amennyiben világító- és jelzőrendszere nem működik, tilos a vontatása éjszaka és csökkent látási viszonyok között, nappal pedig csak akkor vontatható, ha a jármű hátsó részén fel van tüntetve a „Jelzés nélkül” felírat, valamint az „Egyéb veszély” jelzőtábla.

(2) Amennyiben a vontatás a vontatott gépjármű elülső részének daruval való felfüggesztésével vagy vontatóplatformra helyezésével történik, a vontatott gépjárműben egy személy sem tartózkodhat.

(3) Tilos oldalkocsis vagy oldalkocsi nélküli kétkerekű gépjárművet, meghibásodott kormányműves, be nem jegyzett vagy nyilvántartásba nem vett gépjárművet vontatni, illetve tilos a vontatás síkjéggel, jéggel vagy hóval borított úton. Úgyszintén tilos két vagy több gépjármű, szekér, szokványosan kézzel húzott vagy tolt jármű, illetve mezőgazdasági gép vontatása.

(4)  A  (3)  bekezdés alóli  kivételezéssel  megengedett  a  meghibásodott  kormányműves gépjármű vontatása, de csakis akkor, amikor a vontatás a vontatott gépjármű kormányzott kerekeinek daruval való felfüggesztésével vagy vontatóplatformra helyezésével történik.

(5) A vezető, rendkívüli esetekben, kis távolságra saját gépjárművével tolhat vagy vontathat más gépkocsit annak érdekében, hogy motorját működésbe hozza, vagy rövid manővereket végezzen, anélkül, hogy veszélyeztetné a többi forgalmi résztvevő biztonságos közlekedését.

 

12.§ Lakó- pihenő és gyalogosövezet

 

158. cikkely - (1) Az ilyenként jelzett lakó-pihenő övezetekben a gyalogosok igénybe vehetik az úttestet teljes szélességében, a gyermekek az úton játszodhatnak.

(2)  A  gépjárművezetők  kötelesek  legfeljebb  óránkénti 20 km-es sebességgel közlekedni, nem várakozni és nem parkolni a kimondottan erre a célra rendeltetett és megfelelőképpen jelzett térségeken kívül, nem zavarni vagy nem akadályozni a gyalogosok közlekedését még akkor sem, ha ezért meg kell állniuk.

159. cikkely - A megfelelőképpen jelzett gyalogosövezetekbe a járművezető csak akkor hatolhat be, ha az illető övezetben lakik, vagy házaló rendszerben közszolgáltatást végez, és nincs más bejutási lehetősége. Ugyanakkor köteles legfeljebb óránkénti 5 km-es sebességgel közlekedni, nem zavarni vagy akadályozni a gyalogosok közlekedését, és szükség esetén megállni, lehetővé téve ezek közlekedését.

 

 

 

 

 

4. SZAKASZ. Szabályok más forgalmi résztvevők számára

 

1. § A kerékpárok és a mopedek közlekedése

 

160. cikkely - (1) A közúton közlekedő kerékpárok és mopedek kizárólag egy sorban vezetendők.

(2) A vezetői jogosítvánnyal nem rendelkező személyek kizárólag akkor vezethetnek mopedeket a közutakon, ha bizonyítékot szolgáltatnak  afelől,  hogy  elvégeztek  egy,  a  gépjárművezetők  felkészítését lebonyolító engedélyezett egység keretében szervezett, a forgalmi szabályozásokról szóló tanfolyamot.

(3) Amennyiben menetirányban ilyenként jelzett kerékpársáv létezik, az (1) bekezdésben említett járművek vezetői  kötelesek  csakis  e  sávon  közlekedni.  Tilos  más  forgalmi  résztvevők  közlekedése  a kerékpársávokon.

(4) Közúti közlekedése alkalmával a kerékpárosnak ajánlott a hitelesített védősisak viselése. 161. cikkely - (1) A kerékpárok vagy mopedek vezetőinek tilos:

a) olyan útszakaszokon közlekedni, amelyet a „Kerékpárral behajtani tilos” jelentésű jelzőtáblával jeleztek;

b) kerékpár vagy moped vezetését nagy forgalmú utakon tanulni;

c) járdán közlekedni, azon eset kivételével, ha ezeken számukra rendeltetett, speciális pályák vannak kiképezve;

d)  úgy közlekedni,  hogy legalább egyik kezük ne legyen a kormányvillán és minkét lábuk a pedálokon;

e) egymással párhuzamosan közlekedni, a szervezett sportversenyeken való részvétel kivételével;

f) szeszes italok, kábító anyagok vagy készítmények, illetve hasonló hatású gyógyszerek befolyása alatt közlekedni;

g) mozgásban levő járműhöz fogózkodni, vagy más jármű által vontatva, illetve járműben levő személy által tolva vagy húzva közlekedni;

h) más személyt szállítani, kivéve a  7. életévüket be nem töltött gyermekeket, akik csak olyan járművekkel szállíthatók, amelyekre elől speciális tartót szereltek, valamint azon eset kivételével, ha a jármű más személyek szállítására volt építve és/vagy speciálisan felszerelve;

i) az úttesten közlekedni, ha egyazon irányban használható oldalsó út, megfelelő ösvény vagy útpadka

van;

j) bármely olyan tárgyat szállítani vagy vontatni, amelyek térfogatuk vagy súlyuk miatt zavarják vagy veszélyeztetik a jármű vezetését, illetve a többi forgalmi résztvevő közlekedését;

k) a parkok vagy a nyilvános kertek sétányain közlekedni azon esetek kivételével, amelyekben nem zavarják a gyalogosok közlekedését;

l)  éjszaka vagy csökkent látási viszonyok között közlekedni a 14. és 16. cikkelyben előírt feltételek teljesítése nélkül;

m) síkjéggel, jéggel vagy hóval borított úttesten közlekedni;

n) műszakilag meghibásodott fékrendszerrel közlekedni, vagy hangos figyelmeztetővel el nem látott járművel;

o) kerékpárral vagy mopeddel közlekedve gyalogátjárók igénybevételével átkelni a közúton;

p) a járdaszegély vagy az útpadka mellettitől eltérő sávokon közlekedni, kivéve azon esetet, amelyben útkereszteződés előtt szabályszerűen be kell illeszkednie  (besorolással) a balra kanyarodás végrehajtása érdekében;

r)  fényvisszaverő-fluoreszkáló  elemekkel  ellátott  öltözet  viselése  nélkül  közlekedni  sötétedéstől hajnalig, vagy amikor rosszak a látási viszonyok;

s) anélkül vezetni a járművet, hogy biztosítva lenne a kerekek talajjal való érintkezése.

(2)  Közúti  közlekedésük  idején  a  kerékpárosok  kötelesek  maguknál  tartani  személyazonossági okirataikat, a mopedek vezetői pedig, ezen felül, a közlekedési szabályrendszer elsajátítására szervezett tanfolyam elvégzésének tanúsítványát és a jármű nyilvántartási bizonyítványát is.

 

2.§ Az állatok kísérése

 

162. cikkely - (1) A teherhordó, az igavonó vagy a hátasállatokat, valamint a nyájakat nem lehet autópályákon,  országutakon,  municípiumokban  és  városokban,  valamint  olyan  utakon  hajtani/vezetni, amelyek elején a behajtásukat tiltó jelzőtáblák vannak elhelyezve. A rendőrség, a csendőrség vagy a Védelmi Minisztérium  hátasállatai  vezethetők  a  helységen  belüli  közutakon,  amennyiben  valamely  küldetés végrehajtásában vesznek részt.

(2) Amikor a számukra megengedett közutakon közlekednek, a nyájakat egymástól jól elkülönített csoportokba kell elosztani, mindegyik csoport élén legalább egy vezetővel (terelővel), annak érdekében, hogy ne nehezítsék a többi forgalmi résztvevő közlekedését.

(3)  A  közúton  az  állatoknak  és  kísérőiknek  menetirányban  az  út  bal  oldali  útpadkáján  kell közlekedniük, ha pedig ez nem létezik, az úttest bal oldali széléhez minél közelebb.

163. cikkely - (1) A hátasállatok vezetői kötelesek:

a) az állatokat úgy vezetni, hogy azok az útpadkán közlekedjenek, ennek hiányában pedig az út jobb széléhez minél közelebb;

b) az úttesten vagy ennek közvetlen közelében található állatok tekintetében állandó felügyeletet biztosítani;

c) sötétedéstől hajnalig fényvisszaverő-fluoreszkáló elemekkel ellátott öltözetet viselni;

d)  a  közúton  a  gyalogosok  számára  megengedett  helyeken  kelni  át,  és  csakis  miután megbizonyosodtak afelől, hogy ezt veszély nélkül megtehetik;

e) balra történő irányváltoztatásukat bal karjuk vízszintes kinyújtásával, megállási szándékukat pedig jobb karjuk lengetésével jelezni.

(2) A magányos vagy teherhordó állatokat vezető személyek kötelesek:

a) az útpadkán közlekedni, ennek hiányában pedig az úttest jobb széléhez minél közelebb;

b) kizárólag jobb oldalukon, 2 méternél nem hosszabb kötél segítségével vezetni az állatokat;

c) biztosítani az - egymás után kötendő - állatok sorban történő haladását;

d) sötétedéstől hajnalig fényvisszaverő-fluoreszkáló elemekkel ellátott öltözetet viselni;

e)  a  közúton  a  gyalogosok  számára  megengedett  helyeken  kelni  át,  és  csakis  miután megbizonyosodtak afelől, hogy ezt veszély nélkül megtehetik.

(3) Valamely állatnyáj közúti közlekedése a következő szabályok betartásával történik:

a) az állatnyájat elől és hátul egy-egy (vezető) terelő kell kísérje;

b) éjszaka vagy rossz látási  viszonyok között az állatnyáj előtt  haladó  terelőnek fehér világító készülékkel, a hátul haladó terelőnek pedig piros világító készülékkel kell rendelkeznie;

c) az állatnyáj terelőinek meg kell hozni a szükséges intézkedéseket, hogy a közúti haladás idején az állatok ne akadályozzák a többi forgalmi résztvevő közlekedését;

d) az állatokat az útpadkán vagy, ennek hiányában, az úttest széléhez minél közelebb, lépésben kell vezetni annak érdekében, hogy az általuk elfoglalt rész ne haladja meg a menetirány szélességének felét;

e) útkereszteződéseknél, valamint az úton való átkelésnél az állatnyáj terelői áthaladási elsőbbséget kell adjanak minden keresztezett járműnek;

f) a behajtásukat lehetővé tevő utakon való közlekedésük alkalmával az állatnyájak terelői kötelesek biztosítani az állatok felügyeletét.

 

 

 

 

3.§ Az állati erővel vont járművek közlekedése

 

164. cikkely - A behajtásukat megengedő utakon az állati erővel vont járműveket az útpadkán vagy, ennek hiányában, az úttest jobb széléhez minél közelebb kell vezetni.

165. cikkely - (1) Az állati erővel vont jármű vezetője köteles:

a) magánál tartani személyazonossági okiratát és a nyilvántartásba vételi bizonyítványt, a járművére pedig felszerelni a rendszámtáblákat;

b)  az  állatokat  úgy  vezetni,  hogy  azok  ne  veszélyeztessék  vezetőjüket  vagy  a  többi  forgalmi résztvevőt;

c) a közutak úttestén nem megállni és/vagy várakozni;

d) az útpadkán vagy az úttesten kívüli megállása vagy várakozása idején az állatokat oly módon megkötni, hogy ne juthassanak az úttestre;

e) járművét alkohol, kábító anyagok vagy készítmények, illetve ilyen hatású gyógyszerek befolyásától mentesen vezetni;

f)  irányváltoztatását  karjával  jelezni,  és  megbizonyosodni afelől, hogy szemből és hátulról nem közlekednek járművek, melyek közlekedésének biztonságát veszélyeztethetné;

g) arra, hogy sötétedéstől hajnalig vagy gyenge látási viszonyok között ne közlekedjen a közutakon anélkül, hogy fényvisszaverő-fluoreszkáló elemekkel ellátott öltözetet viselne és anélkül, hogy járműve el
lenne látva elől fehér vagy sárga, hátul pedig piros világító készülékkel, melyeket a jármű bal oldalára szerelnek;

h) járművét vagy állatait el nem hagyni, illetve menet közben el nem aludni;

i) arra, hogy ne szállítson jármű hosszúságát vagy szélességét meghaladó tárgyakat, amennyiben a rakomány nincs nappal egy piros színű zászlóval, éjjel vagy rossz látási viszonyok között pedig a rakomány végén elhelyezett fényvisszaverő-fluoreszkáló készülékkel jelezve;

j) arra, hogy ne közlekedjen a járművet kísérő állatokkal, amennyiben ezek nincsenek a jármű jobb oldalához vagy hátsó részéhez, a jobb oldalhoz minél közelebb kötve. A kötél nem lehet 1,5 méternél
hosszabb;

k) arra, hogy sáros kerekű járművével ne hajtson rá korszerűsített vagy köves utakra;

l) arra, hogy járművén ne szállítson lábon álló személyeket;

m) járművét a közúton el nem hagyni.

(2) A nyilvános személyszállításra használt kocsit vezető köteles az illetékes hatóság által a licencben megállapított feltételek között közlekedni.

 

 

4.§ A gyalogosok közlekedése

 

166. cikkely - A járdával vagy útpadkával el nem látott utak úttestén éjszaka közlekedő gyalogos vagy vele  azonosított  személy  az  öltözékére  fényvisszaverő-fluoreszkáló  tartozékokat  kell  helyezzen,  vagy mindkét irányból látható fényforrást kell magánál tartson.

167. cikkely - Tilos a gyalogosoknak vagy a velük azonosított személyeknek:

a)  átkelni  az úttesten,  amennyiben a speciális figyelmeztető fény- és hangjelzéseket működtető, elsőbbségi rendszerű gépjármű közeledik;

b) a tömegközlekedési eszközök megállóiban várakozó jármű előtt vagy mögött átkelni az úttesten, kivéve azon esetet, ha ezt megfelelően jelzett gyalogátjárókon teszi;

c) a jelzőlámpával el nem látott gyalogátjárókon elnyújtani a közúton való átkelés idejét, átkelés közben megállni vagy visszafordulni;

d) a megengedettektől eltérő helyeken kelni át a közúton;

e) a közlekedés akadályozása céljából elfoglalni az úttestet;

f) a leengedett sorompók vagy félsorompók, illetve az átkelést tiltó fény- és hangjelzés figyelmen kívül hagyásával kelni át a vasúton;

g) a megfelelően kiképezett és jelzett kerékpársávokon közlekedni.

(2) Tilos bármely személynek kereskedelmi tevékenységet folytatni az úttesten, az útpadkán, a járdán, a parkolókban, illetve a tömegközlekedési eszközök megállóiban.

168. cikkely - (1) A közúton közlekedő szervezett csoportot, katonai oszlopot vagy díszmenetet alkotó személyek legtöbb három soros alakulatban, az úttest menetirány szerinti jobb oldalán, legfeljebb egy forgalmi sávot elfoglalva kell haladjanak.

(2) Sötétedéstől hajnalig, valamint nappal, gyenge látási viszonyok között, az út tengelye mellett haladó sor elején és végén található személyek fehér, illetőleg piros, a többi forgalmi résztvevő számára látható  fényforrással  kell  rendelkezzenek.  Az  út  tengelye  melletti  sort  alkotó  személyek  öltözetükön fényvisszaverő-fluoreszkáló elemeket kell viseljenek.

(3) A forgalom akadályozásának elkerülése céljából a szervezett csoportok, katonai oszlopok vagy díszmenetek vezetői kötelesek állandó jelleggel felügyelni ezek közúti haladását.

 (4) Hidakon való átkelésük alkalmával a katonai oszlopokat alkotó személyeknek tilos egy ütemre lépkedni.

 

 

 

 

5. SZAKASZ . Forgalom az autópályán

 

169. cikkely - (1) A behajtási (gyorsulási) sávot használva az autópályára behajtó gépjármű vezetőjének áthaladási elsőbbséget kell adnia az autópálya első sávján közlekedő gépjárműveknek, és semmiképpen sem zavarhatja ezek forgalmát.

(2) Az autópályát elhagyó gépjárművezetők kötelesek idejében jelezni szándékukat, és a kivezető (lassító) sávra beállni.

170. cikkely - A tömegszállításra   vagy áruszállításra rendeltetett gépjárművek kizárólag az autópálya jobboldali sávján közlekednek, kivéve az előzés, valamint a más sávhasználatot bevezető közúti jelzés esetét.

 

VI. FEJEZET

Túlsúlyos és/vagy túlméretezett gépjárművek, illetve a veszélyes árukat vagy termékeket szállító gépjárművek közlekedése

 

1.§  A túlsúlyos és/vagy túlméretezett gépjárművek közlekedése

 

171. cikkely - Azon gépjármű vagy jármű-együttes, amely a gyártásából vagy a szállított rakomány miatt meghaladja a 80 tonnás össztömeget és/vagy a 40 méteres hosszúságot, illetve az 5 méteres szélességet vagy az 5 méteres magasságot, kizárólag a közútkezelő által kibocsátott speciális engedély alapján és a közúti rendőrség véleményezésével közlekedhet a közutakon.

172. cikkely - (1) Azon gépjárművet vagy jármű-együttest, amelyet rakománnyal vagy rakomány nélkül 3,2 métertől 4,5 méterig terjedő szélesség vagy 25 métert meghaladó hosszúság jellemez, közúti közlekedése során  kísérő  gépjármű  kell  vezesse,  a 4,5  métert  meghaladó  szélességűt  vagy 30 métert  meghaladó hosszúságút pedig két, elől és hátul haladó gépjármű kell kísérje.

(2)  Az autópályákon a rakománnyal vagy rakomány nélkül a  3,2 métert meghaladó szélességű gépjárműveket kísérőjárműnek kell követnie.

(3) A kísérőjárművet el kell látni sárga színű, speciális figyelmeztető fényjelző készülékkel, és a kísért járműhöz viszonyított pozíciójától függően bal első vagy hátsó részén fehér alapú és piros szegélyű, fényvisszaverő azonosító táblával.

(4)  A  túlsúlyos  és/vagy  túlméretezett  gépjármű  vezetője,  valamint  a  kísérő  járművek  vezetői kötelesek  működésbe  helyezni  és  a  közúti  közlekedés  egész  időtartama  alatt  működésben  tartani  az újraközzétett, utólagosan módosított és kiegészített 195/2002. számú sürgősségi kormányrendelet 32. cikkelye (1) bekezdésének c) pontjában említett, sárga fényű, speciális figyelmeztető jelzést.

173. cikkely - Tilos a túlsúlyos és/vagy túlméretezett gépjárművek forgalma:

a) olyan útszakaszokon, ahol a behajtásukat tiltó vagy korlátozó jelzőtáblákat helyeztek el, ha a jármű vagy a jármű-együttes eléri, illetve meghaladja a megengedett szélességet, magasságot, hosszúságot vagy a megengedett maximális tengelyenkénti-, illetve össztömeget;

b) ha a látási viszonyok rosszak, illetve az úttestet síkjég, jég vagy hó borítja.

 

2.§ Veszélyes áruk vagy termékek szállítása

 

174. cikkely - (1) Veszélyes áruk vagy termékek szállítása kizárólag a következő feltételek betartásával végzendő:

a) a jármű eleget tesz a veszélyes áruk nemzetközi közúti szállítására vonatkozó, Genfben, 1957. szeptember 30-án megkötött európai egyezménnyel (ADR) - amelyhez Románia az utólagosan módosított 31/1994. számú törvénnyel csatlakozott - megállapított műszaki és elfogadási feltételeknek;

b)  a  jármű  rendelkezik  a  hatályos  szabályozásokban  előírt  szükséges  ellátmányozással  és felszereltséggel;

c) a jármű vezetője rendelkezik megfelelő ADR igazolvánnyal.

(2)  A közútkezelő,  a  közúti  rendőrség  véleményezésével megállapítja  a  veszélyes  árukat  vagy termékeket szállító járművek számára tiltott útvonalakat, megjelölve és megfelelőképpen jelezve a kerülő vagy  alternatív útvonalakat.

175. cikkely - (1) A veszélyes árukat vagy termékeket szállító jármű vezetőjének rendelkeznie kell a törvényben előírt szállítási dokumentumokkal, továbbá ismernie kell a rakomány szállítására és kezelésére (mozgatására) vonatkozó szabályokat; a járművezetőt a rakomány jellemzőit jól ismerő személyek kísérhetik.

(2)  A veszélyes árukat vagy termékeket szállító  gépjármű fülkéjében csak a személyzet tagjai tartózkodhatnak.

(3) Ha a göngyöleg megrongálódása miatt vagy más okokból a veszélyes áru vagy termék elszóródik az úton, a járművezető köteles azonnal megállni, intézkedéseket foganatosítani a közúton közlekedő többi vezető  és  a  környéken  levő  személyek  figyelmeztetésére,  jelezni  a  veszélyt  a  rendelkezésére  álló eszközökkel, és értesíteni az útkezelőt vagy a legközelebbi rendőregységet.

176. cikkely - Tilos a veszélyes árut vagy terméket szállító gépjármű vezetőjének:

a) menetközben lökéseknek kitenni a gépjárművet;

b) dohányozni menetközben, illetve tüzet gyújtani megálláskor vagy várakozás idején a gépjárműtől 50 méternél kisebb távolságra;

c) a gépjárművet és a rakományt saját, a kísérő vagy más minősített személy felügyelete nélkül hagyni;

d) üzemhibás járművet vontatni;

e)  a megállapítottaktól eltérő útvonalakon közlekedni vagy a megállapítottaktól eltérő helyeken, illetve éjszaka az úttesten várakozni;

f) más rakományt szállítani, amely természetéből eredőn fokozná a veszélyt;

g) megengedni a másik gépjárművezetőtől, a kísérőktől vagy a szállított áru vagy termék kezelőitől eltérő személyek jelenlétét a gépjárműben;

h) olyan útszakaszokra behajtani, amelyeken közlekednie tilos;

i) a gépjárműben üzemanyag-tartalékot őrizni olyan göngyölegekben, amelyeket nem kifejezetten erre a célra készítettek.

 

VII. FEJEZET

Kihágási büntetések (szankciók) és műszaki-adminisztratív intézkedések

 

1. SZAKASZ . A kihágások megállapítása és a kihágási büntetések (szankciók) alkalmazása

177. cikkely - (1) A közúti közlekedési szabályrendszer tiszteletben tartásának irányítását, felügyeletét és ellenőrzését,  valamint  ezek megszegése megállapításakor a törvényes intézkedések foganatosítását a Román Rendőrség közúti rendőrei végzik.

(2) A közúti rendőrök szakosodott, és a Román Rendőr-főfelügyelőség főfelügyelőjének rendeletével külön kijelölt rendőrtisztek és rendőrbiztosok (közegek).

178. cikkely - (1) Románia államhatár-átkelőinél a határrendőrök feladatkörébe tartozik az is, hogy szankciókat állapítsanak meg, amikor a közúti közlekedés szabályrendszere ellen elkövetett kihágásokat
észlelnek.

(2) A kihágás-megállapító jegyzőkönyvet a megkötésétől számított legfeljebb egy munkanapon belül a cselekmény elkövetési helye szerinti közúti rendőrszolgálatnak továbbítják.

179.  cikkely -(1)  A  közúti  rendőrség  vagy  a  Románia  államhatár-átkelőinél tevékenykedő határrendőrök felléphetnek, a területen feladatkörrel rendelkező más hatóságok képviselőivel együtt, az összes  forgalmi  résztvevő  biztonságok  közúti  közlekedésére  vonatkozó  szabályok  megszegésének megelőzése, illetve megállapítása érdekében.

(2) A vegyes egység keretében tevékenykedő közúti rendőr vagy határrendőr fő feladatköre:

a) ellenőrzés céljából megállítani a járműveket, és átvizsgálni azon dokumentumokat, amelyeket ezek vezetői maguknál kell tartsanak;

b) az illetékességébe tartozó kihágásokat megállapítani és ezek tekintetében szankciókat alkalmazni.

(3) A vegyes egység keretében tevékenykedő, az (1) bekezdésben említett hatóságok képviselőinek fő feladatköre:

a)  a  közúti  rendőrökkel vagy a határrendőrökkel közösen fellépni a romániai közúti szállításra vonatkozó szabályoknak a járművezetők vagy operátorok általi betartása érdekében;

b) ellenőrzési tevékenységet végezni a közúti szállítás végrehajtási feltételei tekintetében, valamint kivizsgálási tevékenységet a járművek műszaki állapota tekintetében, illetékességük szerint;

c) az illetékességükbe tartozó kihágásokat megállapítani és szankciókat alkalmazni.

(4)  Amennyiben  a  forgalomban  olyan  járművet  azonosítanak,  melynek  kormányműje  vagy fékrendszere  műszakilag meghibásodott, a megengedett törvényes határértékeket  meghaladó szennyező gázokat vagy zajt bocsát ki, illetve  megfelelően be nem állított lámpafénnyel közlekedik, az illetékes hatóságok képviselői e rendellenességeket bevezetik egy műszaki megállapító jegyzékbe, melyet a közúti rendőr által megkötött kihágás-megállapító jegyzőkönyvhöz csatolnak.

180. cikkely - (1) Amennyiben a közlekedési szabályrendszer megszegését észleli, a ténymegállapító közeg kihágás-megállapító jegyzőkönyvet köt, az 1A. számú mellékletben feltüntetett minta szerint, mely kötelező módon tartalmazza a következőket: megkötésének dátuma, órája és helye; a ténymegállapító közeg szakmai fokozata, család- és utóneve, valamint a hovatartozása szerinti egység; a kihágás elkövetőjének család- és utóneve, személyi azonosító száma, lakhelye vagy tartózkodási helye, a személyazonossági okirat vagy, idegen állampolgárok, állampolgárság nélküli személyek vagy külföldi lakhelyű román állampolgárok esetében, az útlevél vagy más határátkelési dokumentum sorszáma, kibocsátási időpontja és a kibocsátó állam; a kihágási cselekmény leírása, megjelölve annak elkövetési dátumát, óráját és helyét, továbbá bármely körülmény pontosítása, mely hozzájárulhat a cselekmény súlyosságának megállapításához és az okozott károk  felméréséhez;  a  kihágás  megállapításának  és  szankcionálásának  alapjául  szolgáló  jogszabály megjelölése;  az  alkalmazott  bírságpontok  száma  és  ezek  értéke,  azon  lehetőség  megjelölése,  hogy  a természetes személy legfeljebb két munkanapos határidőn belül a jogszabály által előírt bírság minimumának felét  fizesse  ki;  az  alkalmazott  kihágási  mellékbüntetés  és/vagy  az  elrendelt  műszaki-adminisztratív intézkedés; a biztosítótársaság megjelölése, amennyiben a cselekménynek kizárólag anyagi károkkal járó forgalmi  baleset  volt  a  következménye;  a  jogorvoslati  utak  folyamatba  tételének  határideje;  a ténymegállapító közeg aláírása és a panaszokat fogadó rendőregység.

(2) Amennyiben a kihágás elkövetője megtagadja vagy nincs lehetősége aláírni a kihágás-megállapító jegyzőkönyvet, a ténymegállapító közeg feljegyzi e körülményt, melyet egy hatósági tanú erősít meg. Ebben az
esetben a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a hatósági tanú család- és utónevét, személyiazonosító számát és aláírását.

(3) Amikor a kihágás elkövetőjét bírsággal sújtották, a jegyzőkönyv másolatának (2. számú példány) továbbításával egyidejűleg közlik a fizetési értesítést is, melyben felhívják figyelmét azon kötelességére, hogy a bírságot a bevételezésével - a hatályos jogszabályok szerint - megbízott intézményeknél a közléstől számított 15 napos határidőn belül kifizesse, ellenkező esetben folyamatba helyezik a kényszervégrehajtást.

(4) Abban az esetben, ha a kihágás elkövetője jogi személy, a jegyzőkönyvbe bejegyzik megnevezését, székhelyét,  egységes  bejegyzési  kódját,  valamint  az  őt  képviselő  személy  család-  és  utónevét, személyazonossági okmányának sorszámát, személyi azonosító számát és lakhelyét, vagy tartózkodási helyét.

(5)  A jegyzőkönyv megkötésekor a ténymegállapító közegnek kötelessége tudomására hozni a kihágás elkövetőjének, hogy joga van kifogást emelni a ténymegállapító okirat tartalmával kapcsolatban. A jegyzőkönyv  semmisségének  terhe  alatt  a  kifogásokat  a  jegyzőkönyvbe  elkülönítve,  az „Egyéb megjegyzések” című rovatba kell bejegyezni.

(6)  Amennyiben az elkövetett cselekményért műszaki-adminisztratív intézkedésként elrendelik a hajtási jogosítvány és/vagy a forgalmi engedély vagy a bejegyzési bizonyítvány, illetve a rendszámtáblák visszatartását, a ténymegállapító közeg - a kihágás-megállapító jegyzőkönyv megkötésével egyidejűleg kibocsát egy, az 1B. számú mellékletben feltüntetett mintájú, közlekedési jogot biztosító vagy, az esetnek megfelelően, nem biztosító helyettesítő tanúsítványt.

(7) Amennyiben a hajtási jogosítványt azért vonják vissza, mert birtokosát gépjármű-vagy villamos-vezetésre alkalmatlannak nyilvánították, közlekedési jogot nembiztosító helyettesítő tanúsítványt bocsátanak ki.

(8)   Amennyiben  egyazon  kihágás-megállapító  jegyzőkönyvvel  több  műszaki-adminisztratív intézkedést rendelnek el, a ténymegállapító közeg minden egyes dokumentum vagy rendszámtábla-szett tekintetében külön helyettesítő tanúsítványt bocsát ki.

(9) A kizárólag anyagi károkkal járó forgalmi balesetben részt vett járművek tekintetében a közúti rendőrség az 1C. számú mellékletben feltüntetett mintájú javítási engedélyt bocsát ki tulajdonosaik vagy birtokosik számára, kivéve azt az esetet, ha békés baleset-megállapítást kötöttek, melynek érvényességét az engedélyezett biztosítótársaság igazolja, a törvény feltételei között, mely esetben a javítások az igazoló irat alapján hajthatók végre.

181. cikkely - (1) Amennyiben a cselekményt igazolt vagy hitelesített és metrológiailag ellenőrzött műszaki  eszköz  segítségével  állapították  meg,  a  rögzített  adatok  feldolgozása  és  a  járművezető személyazonosságának megállapítása után a közúti rendőr az 1D. számú mellékletben feltüntetett mintájú kihágás-megállapító jegyzőkönyvet köt.

(2) A kihágás elkövetőjének a kihágás-megállapító jegyzőkönyvbe bejegyzendő azonosító adatai azok, amelyeket a jármű törvényes tulajdonosának vagy birtokosának aláírásával, írásban közölnek.

182. cikkely - (1) A járművek közúton való megállítása a közúti rendőr vagy, az esetnek megfelelően, a határrendőr szabályos jelzése révén valósul meg, amikor a közlekedési szabályrendszer megszegését észleli
vagy abban az esetben, ha alapos gyanú áll fenn valamely kihágás vagy bűnügyi természetű cselekmény elkövetését illetően, és annak érdekében hajtják végre, hogy azonosítsák az ilyen cselekményeket elkövető
személyeket vagy a körözés tárgyát képező javakat, valamint ellenőrizzék, hogy a járművezető rendelkezik-e a törvény által előírt dokumentumokkal. A járművek közúton való megállítását valamely természeti csapás,
katasztrófa vagy a közlekedés biztonságát veszélyeztető egyéb helyzetek bekövetkezésének feltételei között is végrehajtják.

(2) A járművek megállása rendszerint az úttesten kívül történik, ahol pedig nem léteznek ilyen körülmények, az úttest jobb oldali széléhez minél közelebb, az útpadkán vagy a járdaszegély mellett, illetve a parkoló-övezetekben, éjszaka pedig főként kivilágított helyeken.

(3)  Tilos  a  rendőr  által  végrehajtott  leállítási  jelzés  nyomán  a  járművet  az  úttest  olyan  részén immobilizálni, ahol a látási viszonyok 50 méter alá esnek.

183. cikkely - A közúti rendőr vagy, az esetnek megfelelően, a határrendőr szabályos jelzésére megállított jármű vezetője köteles a járműben, kezekkel a kormányon maradni, a többi utas pedig nem kinyitni az ajtókat, betartva a rendőr utasításait.

184.  cikkely -(1)  Amennyiben  a  forgalomban  szabálysértés  miatt  megállított  gépjármű-  vagy villamosvezető nem tudja felmutatni sem személyazonossági iratait, sem hajtási jogosítványát, a közúti rendőrnek a legközelebbi rendőregységre kell kísérnie őt, személyazonosságának megállapítása és hajtási jogosítványa  nyilvántartás-szerinti  helyzetének  ellenőrzése  érdekében,  amikor  nincs  lehetőség  ezen ellenőrzések helyben történő végrehajtására.

(2) Amennyiben a gépkocsivezető csak hajtási jogosítványát tudja felmutatni, a közúti rendőr köteles ellenőrizni a nyilvántartásban, hogy a dokumentumban szereplő lakhely vagy tartózkodási hely megegyezike az országos személy-nyilvántartási regiszterbe bevezetettel.

(3)  A ténymegállapító közeg köteles bevezetni a kihágás-megállapító jegyzőkönyvbe a kihágás elkövetőjének személyazonossági okiratában szereplő lakhelyét vagy, az esetnek megfelelően, tartózkodási helyét, ha pedig az illető nem tudja felmutatni ezt a okiratot, a lakhelyet vagy a tartózkodási helyet kizárólag az országos személy-nyilvántartási regiszterben végrehajtott ellenőrzés után jegyzik be.

(4) A (2) és (3) bekezdésben említett eljárást akkor is alkalmazzák, ha a forgalmi engedélyben vagy a nyilvántartási  bizonyítványban szereplő tulajdonos lakhelye vagy, az esetnek megfelelően, tartózkodási helye, illetve székhelye nem egyezik meg a járműnyilvántartásban szereplő adatokkal.

185. cikkely - (1) Valamely gépjármű vagy villamos, alkohol hatása alatti személy általi vezetésének kihágását a kilélegzett levegő - igazolt vagy hitelesített és metrológiailag ellenőrzött műszaki eszközzel történő tesztelése révén állapítják meg.

(2)  A gépjármű- vagy villamosvezetők alkoholtöménység-meghatározás célú, kötelező biológiai próbavételnek vetendők alá, amennyiben:

a) a tesztelés eredménye a kilélegzett levegőben 0,40 mg/l-t meghaladó alkoholtöménységet mutat;

b) az eseményben olyan jármű érintett, amely veszélyes árukat vagy termékeket szállít.

(3) A járművezetőket kötelezően biológiai próbavételnek vetik alá, amennyiben az igazolt műszaki eszközökkel végrehajtott előzetes tesztelés szervezetükben kábító anyagok vagy készítmények, illetve ilyen hatású gyógyszerek jelenlétét mutatta ki.

186. cikkely - A kizárólag anyagi károkkal járó forgalmi baleset esetében a járművezetők kötelesek alávetni  magukat  a  kilélegzett  levegő  alkoholtöménység-meghatározás,  vagy  kábító  anyagok  vagy készítmények,  illetve  ilyen  hatású  gyógyszerek  fogyasztásának  meghatározása  célú  tesztelésének. Amennyiben a tesztelés eredménye a kilélegzett levegőben  0,40 mg/l-t meghaladó alkoholtöménységet mutatott,  vagy kábító anyagok vagy készítmények, illetve ilyen hatású gyógyszerek szervezetben való jelenlétét, a járművezetők kötelesek alávetni magukat a biológiai próbavételnek.

187. cikkely - Az egy vagy több személy elhalálozásával, illetve testi épségének vagy egészségének károsodásával járó forgalmi balesetben részt vett jármű- vagy állatvezetők kötelesek alávetni magukat az alkoholtöménység-meghatározás vagy, az esetnek megfelelően, a kábító anyagok vagy készítmények, illetve ilyen hatású gyógyszerek szervezetben való jelenlétének meghatározása célú biológiai próbavételnek.

188. cikkely  - Minden olyan esetben, amelyben alkoholtöménység-meghatározás vagy, az esetnek megfelelően,  kábító  anyagok  vagy  készítmények,  illetve  ilyen  hatású  gyógyszerek  szervezetben  való jelenlétének meghatározása célú biológiai próbavételt végeznek, kötelező a klinikai kivizsgálás is.

 

2. SZAKASZ . Műszaki-adminisztratív intézkedések

 

1.§ A vezetői jogosítvány visszatartása vagy visszavonása

 

189. cikkely - (1) Valamely gépjármű- vagy villamosvezető dokumentumainak ellenőrzésekor a közúti rendőr köteles megvizsgálni, hogy a személyazonossági okiratban és a hajtási jogosítványban feltüntetett
adatok megegyeznek-e. Amennyiben a család- és utónév, a lakhely vagy a tartózkodásihely vonatkozásában eltéréseket észlel, valamint abban az esetben, ha ezek érvényességi határideje lejárt, a közúti rendőr köteles
visszatartani  a  vezetői  jogosítványt,  és 15 napos  közlekedési  jogot  biztosító helyettesítő tanúsítványt kibocsátani.

(2) Amennyiben a gépjármű- vagy villamosvezető csak a hajtási jogosítványt tudja felmutatni, a közúti rendőr elvégzi a 184. cikkely (2) bekezdésében említett ellenőrzést. Ha az adatok nem felelnek meg, a közúti rendőr az (1) bekezdés szerint jár el.

(3)  Az (1)  vagy(2) bekezdés feltételei között visszatartott hajtási  jogosítványt  a  visszatartási jelentéssel együtt a kibocsátó illetékes hatósághoz továbbítják.

190. cikkely - (1) A törvénnyel előírt esetekben a cselekmény megállapításával egyidejűleg a közúti rendőr vagy, az esetnek megfelelően, a határrendőr visszatartja  a  hajtási  jogosítványt,  kibocsátva  egy közlekedési jogot biztosító vagy, az esetnek megfelelően, nem biztosító helyettesítő tanúsítványt.

(2) Az (1) bekezdés feltételei között visszatartott hajtási jogosítványt, az 1E. számú mellékletben feltüntetett  mintájú  visszatartási  jelentés  kíséretében,  legkésőbb  a  helyettesítő  tanúsítvány  kibocsátását követő első munkanapon a cselekmény elkövetési helye szerinti közúti rendőrszolgálatnak továbbítják, amely köteles azonnal bevezetni a megfelelő megjegyzéseket a gépjármű- és villamosvezetők nyilvántartásába.

(3) A visszatartási jelentést, valamint az idegen hatóságok által kibocsátott hajtási jogosítványt vagy forgalmi  engedélyt  birtokos  gépjárművezetőtől  visszatartott  dokumentumokat  vagy  rendszámtáblákat megküldik a Román Rendőr-főfelügyelőség keretében tevékenykedő közúti rendőrségének, hogy a kibocsátó hatóságnak továbbítsa azokat.

191. cikkely - (1) Amennyiben a kihágás elkövetője cselekményét más megyében követte el, mint amelynek nyilvántartásában szerepel, hajtási jogosítványát a kihágás megállapítási helye szerinti közúti rendőrszolgálat  őrzi  meg  mindaddig,  amíg  a  szolgálat  vezetője  határoz  a  kihágási  mellékbüntetés tekintetében,  de  a  visszatartástól  számított 15 napnál nem tovább, majd pedig továbbítják  azt  az  őt nyilvántartó megye közúti rendőrszolgálatának.

(2) A hajtási jogosítványt a birtokost (címzettet) nyilvántartó megye közúti rendőrszolgálatánál őrzik a dokumentum visszaszolgáltatásáig vagy, az esetnek megfelelően, érvénytelenítéséig.

192. cikkely - (1) A valamely igazolt vagy hitelesített és metrológiailag ellenőrzött műszaki eszközzel tesztelt jármű- vagy villamosvezetőnek visszatartják hajtási jogosítványát, amennyiben a kilélegzett levegő alkoholtöménysége legtöbb 0,40 mg/l, kibocsátva egy közlekedési jogot nem biztosító helyettesítő tanúsítványt, ha nem óhajtja az alkohol-meghatározás célú, a 194. cikkely (1) bekezdésének feltételei közötti biológiai próbavételt.

(2) Amennyiben a járművezető alkoholtöménység-meghatározás célú biológiai próbavételt kérelmez, a  közúti  rendőr  elkíséri  a  legközelebbi  engedélyezett egészségügyi vagy törvényszéki orvostani intézményhez, a próbavétel után pedig kibocsátanak egy legtöbb  15 napos közlekedési jogot biztosító helyettesítő tanúsítványt, melynek érvényessége a második biológiai próbavételtől számított 24 óra elteltével lép hatályba.

193. cikkely - (1) Amennyiben az igazolt vagy hitelesített és metrológiailag ellenőrzött műszaki eszközzel való tesztelés során megállapították, hogy a kilélegzett levegő alkoholtöménysége meghaladja a
0,40  mg/l-t,  a  gépjármű-  vagy  villamosvezetőt  a  közúti  rendőrnek  vagy,  az esetnek megfelelően, a határrendőrnek  azonnal  el  kell  kísérnie  a  legközelebbi  engedélyezett  egészségügyi  vagy  törvényszéki
orvostani intézményhez annak érdekében, hogy alkoholtöménység-meghatározás célú biológiai próbavételt végezzenek.

(2) A biológiai próbavételt követőn a közúti rendőr visszatartja a hajtási jogosítványt, és közlekedési jogot nem biztosító helyettesítő tanúsítványt bocsát ki.

(3) Amennyiben a gépjármű- vagy villamosvezető nem tudja felmutatni sem a személyazonossági okiratát,  sem  a  hajtási  jogosítványát,  a  közúti  rendőr  köteles - az engedélyezett  egészségügyi  vagy törvényszéki  orvostani  intézményhez  való  kísérése  előtt - nyilvántartási  ellenőrzéseket  végezni  annak érdekében, hogy megállapítsa ennek személyazonosságát és hajtási jogosítványának helyzetét.

(4) Amennyiben a gépjármű- vagy villamosvezető nem tudja felmutatni hajtási jogosítványát, a közúti rendőr tudomására hozza, egy azonnal kézbesített írott értesítéssel, hogy a bűnügyi iratcsomó elbírálásáig nincs joga gépjárművet vagy villamost vezetni, továbbá azon kötelezettségét is, hogy hajtási jogosítványát leadja a cselekmény elkövetési helye szerinti közúti rendőrszolgálatnál.

194. cikkely - (1) Az alkoholtöménység-meghatározás céljából két biológiai próbavételt végeznek, egyórás időközzel a próbavételek között. A második próbavétel megtagadása esetében nem végzik el a visszamenőleges alkoholtöménység-számítást.

(2)  A második próbavételnek a kivizsgált személy általi  megtagadását  bejegyzik  a  próbavételi jegyzőkönyvbe.

195. cikkely - Azon gépjármű- vagy villamosvezető tekintetében, akinek szervezetében igazolt műszaki eszköz segítségével  végzett  előzetes  tesztelés  kábító  anyagok  vagy  készítmények,  illetve  ilyen  hatású gyógyszerek jelenlétét mutatta ki, a 192. cikkelyben előírt eljárást alkalmazzák.

196. cikkely - (1) Azon gépjármű- vagy villamosvezetőnek, akit a forgalomban olyan szabálysértés elkövetése közben azonosítottak, amely esetében elrendelik a vezetési jog gyakorlása felfüggesztésének kihágási  mellékbüntetését,  és  aki  az  ellenőrzéskor  valamely  előző  cselekményért  visszatartott  vezetői jogosítványának  érvényességi  időszakában  levő  helyettesítő  tanúsítványát  mutatja  fel,  visszatartják  a felmutatott tanúsítványát, kibocsátva egy új tanúsítványt, melynek érvényessége nem haladhatja meg az első tanúsítvány érvényességi határidejét.

(2)  Amennyiben a második cselekmény az újraközzétett, utólagosan  módosított  és  kiegészített 195/2002.  számú  sürgősségi  kormányrendelet 102.  cikkelyében  említettek  valamelyike,  a  közúti  rendőr közlekedési jogot nem biztosító helyettesítő tanúsítványt bocsát ki a jogosítvány birtokosának.

(3) Az (1) bekezdés feltételei között visszatartott hajtási jogosítvány helyettesítő tanúsítványát a kihágás elkövetőjét nyilvántartó megye közúti rendőr szolgálatának továbbítják, a visszatartási jelentéssel együtt.

197.  cikkely -(1) A valamely engedélyezett  egészségügyi  intézmény  által  egészségügyileg alkalmatlannak  nyilvánított   személy   vezetői   jogosítványát   az   illetőt   nyilvántartó   családi   orvos tevékenységkifejtési körzete szerinti közúti rendőrszolgálat vonja vissza.

(2) A közúti rendőrszolgálat vezetője elrendeli a vezetői jogosítvány visszavonását, és a visszavonást kiváltó okok megszűnéséig az egység székhelyén őrzi azt. Amennyiben a gépjármű- vagy villamosvezető lakhelye vagy tartózkodási helye más megyében van, a műszaki-adminisztratív intézkedést elrendelő közúti rendőrszolgálat  vezetője  az  illetőt  nyilvántartó  megye  közúti  rendőrszolgálatának  továbbítja  a  hajtási jogosítványt, visszavonási jelentéssel együtt.

 

2.§ A forgalmi engedély vagy a nyilvántartási bizonyítvány és a rendszámtáblák visszatartása vagy visszavonása

 

198. cikkely - (1) A cselekmény megállapításával egyidejűleg - a törvényben előírt esetekben - a közúti rendőr vagy, az esetnek megfelelően, a határrendőr visszatartja a forgalmi engedélyt vagy a nyilvántartási bizonyítványt,  illetve  a  rendszámtáblákat,  kibocsátva  egy  közlekedési  jogot  biztosító  vagy,  az  esetnek megfelelően, nem biztosító helyettesítő tanúsítványt.

(2)  Az (1)  bekezdés  feltételei  között  visszatartott  dokumentumokat  vagy  rendszámtáblákat,  a visszatartási jelentés kíséretében, legkésőbb a helyettesítő tanúsítvány kibocsátását követő munkanapon a cselekmény elkövetési helye szerinti közúti rendőrszolgálatnak továbbítják, amelynek kötelessége azonnal bevezetni a járműnyilvántartásba a megfelelő megjegyzéseket.

(3) Valamely helyi közigazgatási hatóság által kibocsátott, a törvény feltételei között visszatartott nyilvántartási  bizonyítványt  vagy  rendszámtáblákat,  a  visszatartási  jelentés  kíséretében,  a  kibocsátó hatóságnak továbbítják.

(4)   Valamely  idegen  hatóság  által  kibocsátott,  a  törvény  feltételei   között   visszatartott dokumentumokat vagy rendszámtáblákat, valamint a visszatartási jelentést a Román Rendőr-főfelügyelőség közúti rendőrszolgálatához küldik, a kibocsátó hatóságokhoz való továbbításuk érdekében.

199. cikkely - (1) Amennyiben a közúti rendőr vagy a határrendőr megállapítja, hogy a gépjárművet tulajdonosa vagy megbízott birtokosja vezeti, és a forgalmi engedély vagy a nyilvántartási bizonyítvány családés utónévre, lakhelyre vagy tartózkodási helyre vonatkozó adatai nem egyeznek meg a személyazonossági okiratban feltüntetettekkel, a ténymegállapító közeg visszatartja a forgalmi engedélyt vagy a nyilvántartási bizonyítványt, 15 napos közlekedési jogot biztosító helyettesítő tanúsítványt bocsátva ki birtokosának.

(2) A forgalmi engedélyt vagy a nyilvántartási bizonyítványt, a visszatartási jelentés kíséretében, a kibocsátó illetékes hatóságnak továbbítják.

200. cikkely - (1) Amennyiben a törvény a rendszámtáblák visszatartásának műszaki-adminisztratív intézkedése alkalmazását írja elő, a járművezetőnek kötelessége a rendszámtáblákat leszerelni és átadni az intézkedést elrendelő ténymegállapító közegnek.

(2) Amennyiben a járművezető megtagadja a rendszámtáblák átadást, a ténymegállapító közeg saját maga szereli le  azokat,  egy  hatósági  tanú  jelenlétében,  e  tényről  említést  téve  a  kihágás-megállapító jegyzőkönyvben.

201. cikkely - Ha a jármű más megyében volt bejegyezve vagy nyilvántartásba véve, mint amelynek területén a cselekmény megállapítást nyert, a forgalmi engedélyt vagy a nyilvántartási bizonyítványt és a rendszámtáblákat megküldik, a kihágás-megállapító jegyzőkönyv elleni panasz előterjesztésére a törvényben megállapított határidő letelte után, a járművet nyilvántartó megye közúti rendőrszolgálatának.

202.  cikkely -(1) A  forgalmi  engedélyt  vagy  a  nyilvántartási  bizonyítványt,  valamint  a rendszámtáblákat az ezeket megőrző közúti rendőrszolgálat visszaszolgáltatja a jármű tulajdonosának vagy felhasználójának,  amint  ez  bizonyítékot  szolgáltat  afelől,  hogy  a  műszaki-adminisztratív  intézkedés elrendelését kiváltó okok megszűntek.

(2) A kihágás-megállapító jegyzőkönyv elleni panasz benyújtása esetében a forgalmi engedély vagy a nyilvántartási bizonyítvány helyettesítő tanúsítványába bevezetik azt a megjegyzést, hogy a járműnek 30 napos közlekedési joga van, lehetőség lévén a közlekedési jog meghosszabbítására, a rendszámtáblákat pedig a közúti rendőrség - az ügy elbírálásával megbízott bíróság elnöki rendelete vagy a jogerőre emelkedett bírói határozat alapján - visszaszolgáltatja.

 

3.§ A hajtási jogosítvány érvénytelenítése

 

203. cikkely - (1) Az újraközzétett, utólagosan módosított és kiegészített 195/2002. számú sürgősségi kormányrendelet 114. cikkelye (1) bekezdésében említett esetekben a hajtási jogosítvány érvénytelenítését a következők rendelik el:

a)  a  cselekmény megállapítási  helye  szerint  illetékes  közúti  rendőrszolgálat  vezetője,  valamely Romániai bíróság által elrendelt, jogerős bírói határozat alapján;

b) a Román Rendőr-főfelügyelőség közúti rendőrszolgálatának vezetője, egy illetékes idegen hatóság által - a címzett az illető állam területén elkövetett valamely bűncselekménye tekintetében-kimondott, jogerőre emelkedett  bírói  határozat  alapján,  ha  az  elkövetett  cselekményre  a  román  jogszabályok  előírják ezt az intézkedést.

(2)  Az  elhalálozott  személy  hajtási  jogosítványának  érvénytelenítését  az  illető  lakhelye  szerint illetékes közúti rendőrszolgálat vezetője rendeli el, valamely illetékes hatóság általi megkeresés meglétének, vagy elhalálozási bizonyítvány létezésének feltételei között.

(3) Az (1) bekezdésben említett helyzetek tekintetében a hajtási jogosítvány érvénytelenítésének intézkedését 5 munkanapos határidőn belül, lakhelyén közlik a vezetői jogosítvány címzettjével.

(4)  A  (3) bekezdésben előírt határidőn belül az érvénytelenítést elrendelő közúti rendőrszolgálat a kibocsátó hatósághoz továbbítja a hajtási jogosítványt, a megjegyzések nyilvántartásba-vétele érdekében.

 

3. SZAKASZ . Kihágási mellékbüntetések

 

1.§ A büntetőpontok alkalmazása

204. cikkely - (1) Amennyiben az elkövetett cselekményre a törvény büntetőpontok alkalmazását is előírja, a ténymegállapító közeg kötelessége ezeket bevezetni a kihágás-megállapító jegyzőkönyvbe.

(2)  A  kihágás-megállapító  jegyzőkönyvet  a  megkötésétől  számított  legfeljebb  két  munkanapos határidőn belül továbbítják a cselekmény elkövetési helye szerinti közúti rendőrszolgálatnak.

205. cikkely - A büntetőpontokat a cselekmény elkövetési helye szerinti közúti rendőrszolgálat bevezeti a gépjármű- vagy villamosvezetők nyilvántartásába.

206. cikkely  - Amennyiben az illetékes bíróság jogerőre emelkedett bírói határozattal elrendeli a kihágás-megállapító  jegyzőkönyv  érvénytelenítését,  a  cselekmény  elkövetési  helye  szerinti  közúti rendőrszolgálat törli a nyilvántartásból az alkalmazott büntetőpontokat.

207. cikkely - Amennyiben valamely idegen hatóság által kibocsátott hajtási jogosítvánnyal rendelkező gépjárművezető olyan cselekményt követ el, mely tekintetében a törvény büntetőpontok alkalmazását is előírja, a kihágás-megállapító jegyzőkönyvet a Román Rendőr-főfelügyelőség közúti rendőrszolgálatának továbbítják annak érdekében, hogy tájékoztassa erről a hajtási jogosítványt kibocsátó állam illetékes hatóságát.

208. cikkely - A hajtási jogosítvány birtokosának joga van, kérésre, személyesen információt kapni a tekintetében alkalmazott büntetőpontok számáról, azon megye közúti rendőrségének székhelyén, amelynek nyilvántartásában szerepel.

 

2.§ A gépjármű- vagy villamos-vezetési jog gyakorlásának felfüggesztése

 

209. cikkely  -  (1) Legkevesebb  15 büntetőpont összesítésekor                     (halmozásakor) a gépjárművezetőt nyilvántartó megye közúti rendőrszolgálata az utolsó büntetőpontok nyilvántartásba vételének időpontjától számított 10  napos  határidőn  belül  írásban  tájékoztatja  az  illetőt  a  vezetési  jog  gyakorlásának felfüggesztéséből  álló  kihágási  mellékbüntetésről,  valamint  azon  kötelességéről,  hogy  az  írott  értesítés kézhezvételétől számított 5 napos határidőn belül megjelenjen - hajtási jogosítványának leadása céljából - a közúti rendőrség székhelyén.

(2)  A  hajtási  jogosítvány  birtokosának  jogában  áll  gépjárművet  vezetni  a 15 büntetőpont elérésétől a jogosítvány leadásáig kiszabott idő végéig vagy a jogosítvány leadásáig.

(3) A gépjármű-vezetési jog gyakorlásának felfüggesztése a hajtási jogosítvány leadását vagy, az esetnek megfelelően, leadási határidejének leteltét követő naptól veszi kezdetét.

(4) Amennyiben a hajtási jogosítvány birtokosa nem jelentkezik a rendőrségen az (1) bekezdésben említett  határidőn  belül,  a  gépjármű-vezetési jog gyakorlásának felfüggesztését - jog szerint  -  30 nappal meghosszabbítják.

(5) Amennyiben a hajtási jogosítvány birtokosa tanúsítja, hogy az írott értesítés kézhezvételétől számított 5 napos határidőn belüli jelentkezése a rendőrségen lehetetlen, a (4) bekezdés szerint elrendelt felfüggesztési időszakot érvénytelenítik.

210. cikkely - (1) Amennyiben a gépjárművezető olyan cselekményt követ el, melyért - a törvény szerint - vezetési  jogának felfüggesztése  céljából  hajtási  jogosítványát  visszatartják,  közlekedési  jogot biztosító helyettesítő tanúsítványt bocsátva ki, a kihágási mellékbüntetés a tanúsítvány érvényességének lejártát követő naptól veszi kezdetét.

(2)  Ha a vezetői  jogosítvány helyettesítő  tanúsítványát  közlekedési  jog  nélkül  bocsátották  ki,  a vezetési   jog   gyakorlásának  felfüggesztése  a  kihágás-megállapító  jegyzőkönyvvel  kirótt  kihágási mellékbüntetés alkalmazása pillanatától veszi kezdetét.

211.  cikkely - Amennyiben a  hajtási  jogosítvány  birtokosának  megtiltották-az újraközzétett, utólagosan módosított és kiegészített Büntető Törvénykönyv 112. cikkelye c) pontja szerint - hogy a gépjármű-
vagy villamos-vezetési joggal kapcsolatos tisztséget foglaljon el vagy ilyen szakmát űzzön, a biztonsági intézkedést foganatosító hatóság illetékességi területén működő közúti rendőrszolgálat vezetője elrendeli a
gépjármű-  vagy  villamos-vezetési  jog  gyakorlásának  a  biztonsági  intézkedésidőtartamáravaló felfüggesztését.

212. cikkely - (1) Valamely idegen hatóság által kibocsátott hajtási jogosítványt, melyet olyan forgalmi szabály megszegése nyomán tartottak vissza, amely tekintetében a törvény a vezetési jog gyakorlásának felfüggesztését írja elő, és amelyre közlekedési jogot biztosító helyettesítő tanúsítványt bocsátottak ki, a kihágás-megállapító jegyzőkönyv másolatával együtt, a kihágási mellékbüntetés alkalmazásától számított 15 napon belül, megküldik a Román Rendőr-főfelügyelőség keretében működő közúti rendőrszolgálatnak.

(2)  Amennyiben  a  helyettesítő  tanúsítványt  közlekedési  jog  nélkül  bocsátották  ki,  a  hajtási jogosítványt és a kihágás-megállapító jegyzőkönyv másolatát az (1) bekezdésben említett rendőregységhez küldik, a cselekmény megállapításától számított legfeljebb egy munkanapon belül.

(3)  Az (1)  bekezdésben  említett  határidő  leteltéig  az  idegen  hatóság  által  kibocsátott  hajtási jogosítvány  birtokosa  kérheti,  hogy  a  vezetési  jog  gyakorlása  felfüggesztési  időszakának  leteltéig  a dokumentumot - visszaszolgáltatása céljából - a cselekmény elkövetési helye szerinti közúti rendőrszolgálat őrizze meg. E lehetőségről a hajtási jogosítvány birtokosát a vezetési jog gyakorlásának felfüggesztéséről szóló értesítéssel egyidejűleg tájékoztatják.

213. cikkely - (1) A vezetési jog gyakorlásának felfüggesztését a Román Rendőr-főfelügyelőség közúti rendőrszolgálata akkor is elrendeli, ha a romániai illetékes hatóság által kibocsátott hajtási jogosítvány birtokosa más állam területén követett el valamely cselekményt, az illető állam hatósága pedig határozattal ilyen intézkedést rendelt el.

(2) A vezetési jog gyakorlásának felfüggesztését csakis akkor alkalmazzák Románia területén, ha az elkövetett cselekmény tekintetében a román forgalmi jogszabályok ilyen intézkedést írnak elő.

(3) A vezetési jog gyakorlásának Románia területén való felfüggesztési időszaka nem lehet nagyobb a román forgalmi jogszabályok által hasonló cselekmény tekintetében előírtnál.

(4) A vezetési jog gyakorlásának felfüggesztési időszaka megállapításánál kötelezően figyelembe veszik azon időszakot, amelyben a hajtási jogosítvány birtokosának nem volt közlekedési joga az ilyen döntést kibocsátó állam területén.

214. cikkely - (1) A vezetési jog gyakorlásának felfüggesztését is maga után vonó két vagy több, egyazon jegyzőkönyvvel  megállapított  kihágás  elkövetése  esetében  a  felfüggesztési  időszakot  a  minden  egyes cselekmény tekintetében előírt időszakok összegzésével számítják ki anélkül, hogy ez meghaladná a 90 napot.

(2) Amennyiben egy személy, akinek vezetői jogosítványát visszatartották valamely cselekményért, amely a vezetési jog gyakorlásának felfüggesztésével jár, közlekedési jogának időszakában elkövet egy újabb, vezetési joga gyakorlásának felfüggesztését eredményező kihágást, minden egyes kihágás tekintetében külön felfüggesztési időszakot alkalmaznak.

 

3.§ A javak elkobzása

 

215. cikkely  - (1) A törvény feltételei között elkobzott speciális figyelmeztető fény- és hangjelző eszközöket, valamint a forgalmat felügyelő műszaki eszközök működését zavaró készülékeket a cselekmény megállapítási helye szerinti közúti rendőrszolgálatnál helyezik letétbe.

(2) A törvény feltételei között elkobzott rendszámtáblákat a cselekmény megállapítási helye szerinti közúti rendőrszolgálatnál helyezik letétbe annak érdekében, hogy ezeket a kibocsátó illetékes hatóságnak továbbítsák.

(3) A törvény feltételei között elkobzott, állati erővel vont járműveket - jegyzőkönyv alapján - a helyi közigazgatási hatóságoknál helyezik letétbe annak érdekében, hogy ezeket értékesítésre továbbítsák a törvényesen elkobzott vagy a törvénynek megfelelően az állam magántulajdonába került javak értékesítési módozatának és feltételeinek szabályozásáról szóló, újraközzétett, módosításokkal és kiegészítésekkel a 98/1999. számú törvénnyel jóváhagyott 128/1998. számú kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően.

 

4.§ A jármű immobilizálása

 

216. cikkely - (1) Valamely jármű immobilizálását a közúti rendőrség rendeli el és hajtja végre, a törvénnyel előírt esetekben és feltételek között.

(2) Az immobilizálást egy hatósági tanú jelenlétében a jármű kívülről vagy belülről történő, az intézkedés elrendelését kiváltó cselekményt megállapító jegyzőkönyvbe feltüntetendő valamely műszaki vagy más visszatartó eszközzel való mozgásképtelenné tételével hajtják végre.

(3)  Hatósági tanú jelenlétének hiányában a közúti rendőr pontosítja a jegyzőkönyv ilyen módú megkötéséhez vezető indokokat.

(4) Valamely jármű immobilizálása tilos bárhol, ahol tilos megállni vagy várakozni.

217. cikkely - (1) Amennyiben megkövetelt valamely, veszélyes termékeket vagy anyagokat szállító jármű immobilizálása, a törvény feltételei között, a közúti rendőr köteles azonnal értesíteni a hovatartozása szerinti rendőregységet annak érdekében, hogy a Sürgősségi Helyzetek Főfelügyelőség egységeivel közösen megállapítsák a gépjármű parkolására rendeltetett végleges helyet.

(2)  A  veszélyes  árukat  vagy  termékeket  szállító,  illetve  a  túlméretezett  vagy  túlsúlyos  jármű immobilizálását a közúti rendőrség rendeli el, az e területen feladatkörrel rendelkező hatóságok képviselőivel közösen megállapított feltételek között.

218. cikkely - Az immobilizálás visszavonását a következők rendelik el:

a) az immobilizálást elrendelő közúti rendőr, amennyiben jelen van, az elrendelést kiváltó indokok pedig megszűntek;

b) a ténymegállapító közeg hovatartozása szerinti közúti rendőrszolgálat vezetője, amennyiben az intézkedés elrendelését kiváltó okok megszűntek;

c) az ügyész vagy a bíróság, amennyiben a jármű valamely bűncselekmény tárgyát képezte.

 

4. SZAKASZ. A hajtási jogosítvány visszaszolgáltatása és a vezetési jog gyakorlása felfüggesztési időszakának csökkentése

 

219. cikkely - (1) A hajtási jogosítvány visszaszolgáltatását az ezt nyilvántartó közúti rendőrszolgálat vezetője rendeli el, a birtokos kérésére, a következő esetekben:

a)  a  felfüggesztési  időszak  lejártakor,  amennyiben  a  büntetést  pontösszesítésért(halmozásért)alkalmazták;

b)  a  felfüggesztési  időszak  lejártakor,  amennyiben  a  büntetést  olyan  kihágás  elkövetéséért alkalmazták, amely tekintetében a törvény a vezetési jog 30, 60 vagy 90 napos felfüggesztését írja elő vagy, az  esetnek  megfelelően,  ezt 30 nappal  meghosszabbították,  ha  birtokosa  sikeresen  letette  a  forgalmi szabályok ismeretét ellenőrző tesztet;

c)  törvényszéki  orvostani  igazolás  alapján,  mely  tanúsítja,  hogy  az  illető  személy  egészségileg alkalmatlannak való nyilvánítását kiváltó bántalmak megszűntek.

(2) A hajtási jogosítvány visszaszolgáltatását - birtokosa kérésére - a cselekmény elkövetési helye szerinti közúti rendőrszolgálat vezetője rendeli el azon ügyészi rendelkezés vagy, az esetnek megfelelően, határozat  alapján,  amellyel  elrendelték  a  bűnügyi  eljárás  el  nem  kezdését,  a  bűnügyi  nyomozás  alóli felmentést vagy a bűnügyi kivizsgálás beszüntetését, azon jogerőre emelkedett bírói határozat alapján, amellyel elrendelték a vádlott felmentését vagy a kihágás-megállapító jegyzőkönyv érvénytelenítését, illetve az újraközzétett,  utólagosan  módosított  és  kiegészített  Büntető  Törvénykönyv 112. cikkelye c) pontjában említett biztonsági intézkedés megszűnése nyomán.

(3)  A  forgalmi  szabályoknak  a  kihágás  elkövetője  általi  ismeretét  az  őt  nyilvántartó  közúti rendőrszolgálat ellenőrzi,  amennyiben a szankciót olyan kihágás elkövetése nyomán alkalmazták, mely tekintetében  a  törvény a vezetési jog 30, 60 vagy 90 napos felfüggesztését írja elő vagy, az esetnek megfelelően, ezt 30 nappal meghosszabbították.

(4) A forgalmi szabályok ismeretének ellenőrzése a forgalmi szabályrendszerről szóló, 15 kérdéses rácsteszt kitöltéséből áll. „Átment”-nek a legalább 13 kérdésre helyesen válaszoló személyt nyilvánítják.

(5) A kihágás elkövetője köteles a forgalmi szabályok ismeretének ellenőrzését célzó vizsgára a vezetési jog gyakorlását felfüggesztő kihágási mellékbüntetés végrehajtásának időszakában jelentkezni, a közúti rendőrszolgálat szintjén hetente megállapított napokon.

(6) Az (1)  - (5) bekezdés rendelkezéseit azon, román hajtási jogosítványt birtokló személyre is alkalmazzák, aki ellen egy idegen hatóság elrendelte a vezetési jog gyakorlása felfüggesztésének kihágási mellékbüntetését, az illető állam területén elkövetett, ilyen intézkedés alkalmazását kiváltó cselekménye nyomán.

220. cikkely - (1) Valamely idegen hatóság által kibocsátott hajtási jogosítvány birtokosa, aki ellen elrendelték vezetési jogának felfüggesztését, kérelmezheti a cselekmény megállapítási helye szerinti közúti rendőrszolgálat  vezetőjétől  dokumentumának  a  felfüggesztési  időszak  letelte  előtti  visszaszolgáltatását, legtöbb egy munkanappal Románia területének elhagyása előtt.

(2) A hajtási jogosítványnak az (1) bekezdés szerinti visszaszolgáltatása esetében a Román Rendőrfőfelügyelőség közúti rendőrszolgálatának vezetője tájékoztatja a dokumentumot kibocsátó idegen hatóságot az alkalmazott szankcióról.

221. cikkely - (1) A vezetési jog gyakorlásának felfüggesztési időszakát a címzett kérésére 30 napra csökkentik, amennyiben egyidejűleg teljesítettek az alábbi feltételek:

a) a forgalmi szabályok ismeretét ellenőrző teszten átmentnek nyilvánították;

b) hajtási jogosítványt legalább egy évvel a cselekmény elkövetése előtt szerzett;

c) nem részesült ilyen intézkedésben azon cselekmény elkövetésének időpontja előtti utolsó 3 évben, amely tekintetében a vezetési jog gyakorlása felfüggesztési időszakának csökkentését kérelmezi;

d) a kihágási mellékbüntetés alkalmazását kiváltó kihágás megállapításától számított utóbbi 2 évben nem volt felfüggesztve gépjármű- vagy villamos-vezetési jogának gyakorlása.

(2)  A  gépjármű-  vagy  villamosvezető  nem  részesül  a  vezetési  jog  gyakorlása  felfüggesztési időszakának csökkentésében, amennyiben:

a) a felfüggesztési időszakot meghosszabbították, a törvénynek megfelelően;

b) a vezetési jog gyakorlása utolsó felfüggesztésének lejártától számított  12 hónapon belül újból legalább 15 büntetőpontot halmozott;

c) kizárólag anyagi károkkal járó forgalmi balesetben vett részt, a kilélegzett levegő tesztelése vagy a biológiai próbavétel során pedig megállapították, hogy alkohol befolyása alatt vezette a járművet;

d) a kihágási mellékbüntetést a vasúti átjárónál  - leengedett vagy ilyen irányú mozgásban levő sorompók vagy félsorompók, illetve működő piros fény- és/vagy hangjelzés jelenlétében - történő meg nem állás következményeként rendelték el.

 

VIII. FEJEZET

Átmeneti és záró rendelkezések

 

222. cikkely - Az 1995. december 1-je előtt kibocsátott vezetői jogosítványok új mintájúakra való becserélésekor a régi kategóriákat a következőképpen egyenértékesítik az újakkal:

a) a G kategóriát - az A kategóriával;

b) az A  kategóriát - az A kategóriával;

c) a B kategóriát - a B kategóriával;

d) a C kategóriát - a C kategóriával;

e) a D kategóriát - a D kategóriával;

f) a C, E és/vagy a C + E kategóriát - a CE kategóriával;

g) a B, C, E és/vagy a B + E és C + E kategóriát - a BE és CE kategóriával;

h) a C, D, E és/vagy a C + E és D + E kategóriát- a CE és DE kategóriával;

i) a B, C, D, E és/vagy a B + E, C + E és D + E kategóriát - a BE, CE és DE kategóriával;

j) az F kategóriát - a Tr kategóriával;

k) a H kategóriát - a Tb kategóriával;

l) az I kategóriát - a Tv kategóriával.

223. cikkely  -  (1) A hivatalos oszlopok kíséretét a közúti rendőrség illetékességnek megfelelően szakosított rendőrszemélyzettel biztosítja.

(2)  Közúti  rendőrszemélyzet  kíséri  a  román  tisztségviselőket  vagy  a  hasonló  tisztségű  idegen hivatalos személyeket, a következők szerint:

a) Románia elnökét;

b) a Szenátus elnökét;

c) a Képviselőház elnökét;

d) a miniszterelnököt.

(3)  Sürgősségi  rendszerű  kiszállást  megkövetelő  rendkívüli  esetekben  közúti  rendőrszemélyzet kíséretében részesülhetnek Románia Kormányának miniszterei vagy Romániában hivatalos látogatáson levő idegen  homológjaik  is,  valamint  a  Romániában  akkreditált  diplomáciai  képviseletek  vezetői,  a megbízólevelek átnyújtásakor.

(4) Kíséretben részesülnek a Románia elnöke tisztségre jelöltek is a választási kampány idején, miután jelöltként megerősítették őket, de csak a választási kampánytevékenység helyszínét képező helységek körzetében.

(5)  Közúti rendőrszemélyzet kíséretében részesülnek Románia volt elnökei, a törvény feltételei

között.

(6) A közutakon szervezett, a törvény szerint engedélyezett, a forgalom bizonyos útszakaszokon való korlátozását feltételező versenyek, valamint a túlméretezett vagy speciális szállítmányok csak a Román Rendőr-főfelügyelőség jóváhagyásával részesülnek kíséretben, a diszponibilitásoktól függően, a törvényes szabályokkal megállapított díjszabások szerinti fizetség ellenében.

224.  cikkely - (1)  Az oktatási  intézmények alapfokán és  középfokának alsó szakaszán a közúti (forgalmi) nevelési leckéket levezető tanszemélyzetet közúti rendőrök támogatják és irányítják.

(2) Az oktatási intézmények szintjén közúti (forgalmi) témákban szervezett versenyeket az oktatási intézmény székhelye szerinti megye közúti rendőrszolgálata koordinálja.

225. cikkely - Az 1A. - 1E. számú melléklet e szabályzat elválaszthatatlan részét képezi.