Műszaki (mechanika) ismeretek

 

A gépjárművek fő alegységei:

 

1. Az alváz. A jármű fő teherviselő egysége. Erre szerelik rá a futóműveket (első és hátsó), a teljes meghajtásláncot és a karosszériát. Amennyiben az alváz és a karosszéria egyetlen, elválaszthatatlan, hegesztett egységet alkot, ezt önhordó karosszériának nevezik, mert az így készített fémszerkezet tartalmazza a tulajdonképpeni karosszériát, de a teherviselő elemeket is (gerendákat, keresztmerevítőket). Jó példák az elkülönített alvázas szerkezetre a tehergépkocsik, autóbuszok és profi terepjárók, tehát a nagy megterhelésnek kitett gépek, az önhordó szerkezetre pedig általában a személygépkocsik. Az alvázat és a karosszériát több réteg festékkel, üregkezeléssel védik a rozsda ellen. A rozsda elleni védelemben főszempont a csapadékból vagy kondenzből származó víz maradéktalan elvezetése, a sérült festékréteg sürgős javítása. Az elkülönülő alvázat acél profilokból készítik (leggyakoribb az U profil), amelyeket nem annyira hegesztéssel mint inkább szegecseléssel vagy csavarozással erősítenek egymáshoz, mert így rugalmasabb. A karosszéria több formát ölthet: limuzin, kombi (station wagon vagy break), coupé, kabrió, egyterű, stb.

2. A meghajtás (6. ábra). A jármű meghajtásáról gondoskodik, a motortól a meghajtó kerekekig. A hajtáslánc elemei: motor, kuplung (vagy tengelykapcsoló), váltó, differenciál, az esetleg ezeket összekötő tengelyek, amelyeket kardántengelynek neveznek, féltengelyek (amelyek a differenciált kötik össze a meghajtó kerekekkel).

3. Futóművek. Ezek biztosítják a jármű kerekeinek az alvázhoz való kötését. Természetesen ez a kötés rugalmas kell hogy legyen, biztosítva a jármű rugózását és kényelmét, ezenfelül meg kell hogy engedje a rugózáshoz és (az első futómű esetében) a kormányzáshoz szükséges mozgások elvégzését. A jármű használata folyamán fellépő erőknek ellen kell hogy álljon, maradandó deformációk nélkül. Az első futómű biztosítja a kormányzó kerekek geometriáját (kerékösszetartás-1.ábra, utánfutás-2.ábra, csapterpesz-3.ábra - lásd a lenti ábrákat). Az első futómű rendellenességei korai gumiabroncskopáshoz, nehézkés kormánykezeléshez vezetnek, vezetés közben a kormány oldalra húzhat. A kormányberendezés hibáit csak szakszervizben javítják. A rugók lehetnek laprugók, tekercsrugók vagy torziós rugók. A rugózásból adódó, hosszas lengés kiküszöbölésére valók a lengéscsillapítók, amelyek meghibásodása miatt a kerekek pattognak az úton, így foltokban koptatják a gumiabroncsokat.

 

1. ábra - Kerékösszetartás: párhuzamos (1), konvergens (2) és divergens (3)

 

 

2. ábra -Utánfutás

 

3. ábra - Csapterpesz

 

 

4. A fékberendezés. A jármű egyik legfontosabb berendezése, gondoskodik annak lassításáról,  megállításáról. Biztonsági rendszer, ezért csak szakszervízben javítják.

5. A kormányberendezés. A jármű legfontosabb berendezése, biztosítja annak irányítását. Vezérlőszerve rendszerint a kormánykerék. Biztonsági rendszer, ezért csak szakszervízben javítják.

6. A kerekek. Ezeken gurul a jármű. Két fontosabb részből állnak: a felni, ami lehet préselt acéllemezből vagy könnyűfémötvözetből (könnyűfém felni) és a gumiabroncs. A felnit csavarokkal rögzítik a kerékagyhoz. A gumiabroncs lehet belső nélküli (Tubeless), vagy belsős változatú. Az abroncs külső felén több felirat található, ami a méretet, megengedett sebességet, rendeltetést pontosítja. Ilyen, pl. az M+S (mud and snow) felirat, ami téli gumit jelöl. Az abroncs leszerelését mindig a szelep mellől kezdik, a felszerelését a szeleppel ellentétes oldalon. A kerekeket ki kell centirozni (egyensúlyozni), ellenkező esetben, a kormányagyban is (esetenként) erős rázás érezhető. A kerekekre nézve, a legfontosabb tényező az abroncsokban uralkodó nyomás, ha ez túl kicsi (a 4. ábra b pontja), a gumi folyamatosan gyűrődik és melegszik, a jármű nehezebben gurul (és több üzemanyagot fogyaszt), a kormány kezelése nehézkessé válik (ha az első kerekekről van szó), ilyenkor az abroncsok futófelületének a szélei kopnak, mert a közepe betüremkedik. Az alacsony nyomás miatt, ami közlekedés közbeni folyamatos gyűrődést jelent, az abroncs mintázatának alján repedések jelennek meg. Ha a nyomás túl nagy (a 4. ábra c pontja), a futófelület közepe kopik, mert a nagy nyomás miatt a középső rész kitüremkedik, a szélekhez képest. A nyomást hidegen mérik, miután a jármű több időt állt. Ha a  kormányzó kerekekben különböző a nyomás, akkor a kormány félre húz.

 

 

4. ábra - A gumiabroncsok nyomása: a - helyes nyomás, b - túl alacsony nyomás, c - túl magas nyomás

 

A kerék lehet kormányzó kerék (rendszerint az első kerekek elfordításával kormányozzák a járműveket, a kormánykerék körbetekerésével, de a hátsó kerekek is lehetnek kormányzó kerekek, pl. a villástargoncáknál), meghajtó kerék (amelyet a motor hajt meg, így mozgatva a járművet), és szabad kerék (amit csak a jármű súlya terhel, sem kormányzó, sem meghajtó erők nem terhelik). A járművekbe a motort elől (orrmotoros) vagy hátul (farmotoros) építik be, és az első (első kerékmeghajtás) vagy a hátsó (hátsókerék meghajtás) kerekeket hajtják meg, ritkábban mind a két tengelyt, ezen esetben öszkerékmeghajtásról beszélünk (4x4). A meghajtás és a motorelhelyezés több kombinációját alkalmazza az autósipar, mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya. Napjainkban, személygépkocsikban a legelterjedtebb megoldás az elől, keresztben elhelyezett motor és az első kerékmeghajtás. A tehergépkocsikban, nagy teljesítményű limuzinokban (Mercedes, BMW) a klasszikus megoldást alkalmazzák, azaz motor elől, meghajtás hátul. A farmotoros, hátsókerék meghajtást inkább a Porsche alkalmazza, na meg a távolsági autóbuszok. A ritkább, központi elrendezést (motor a tengelyek között) a Forma 1-es autók és a vérbeli sportkocsiknál alkalmazzák, egyébként stabilitás és súlyelosztás szempontból ez a legjobb megoldás. Az első kerekek rendszerint, a futóműnek köszönhetően, lehetnek párhuzamosak (lásd 1. ábra - 1.), konvergensek (összeállók - lásd 1. ábra - 2) a hátsókerék meghajtás esetében, illetve divergensek, (szétállóak - lásd 1. ábra - 3) ha elsőkerék meghajtásról beszélünk.

A kerekeket a kerékagyakra szerelik, amelyeket golyós- vagy rolnis csapágyakkal illesztenek a tengelyekhez. Ha a csapágyak berágódnak, azt guruláskor morgó hang jelzi. Ilyenkor a hibás csapágyat cserélni kell, egyébként az leblokkolhat, így a kerék sem fog többé forogni.

 

5. ábra - A kerékagy szerkezete, csapággyal

 

 

 

7. A jármű villamossága. Generálja és tárolja az elektromos áramot. A járműben található elektromos fogyasztókat ellátja energiával.

 

Részletes magyarázatok, leírások

 

A hajtáslánc elemei

6. ábra - A hajtáslánc elemei:

1 - motor

2 - kuplung

3 - váltó

4 - kardántengely

5 - differenciál

6 - féltengely

 

 

1. A motor (belsőégésű)

 

A motor a gépjárművek azon szerkezete, amely üzemanyag elégetésével előállítja a mozgáshoz szükséges mechanikus energiát, ugyanakkor minden kiegészítő berendezés (légkondicionáló, kormány és fékszervók, áramfejlesztő, stb.) meghajtója. A két legelterjedtebb motor a benzines (Otto motor) és a gázolajjal működő Diesel motor. Felépítésüket tekintve majdnem azonosak, a kettő közötti különbséget a keverék meggyújtása jelenti: a benzines motornál szikrát produkáló gyertya készteti robbanásra, a Diesel esetében a nagyon összesűrített forró levegő lobbantja be a befecskendezett üzemanyagot. Mindkettő esetében a motormechanizmus mozgó alkatrészei a dugattyú, a csapszeg, a hajtókar és a főtengely, ahogy a 12. ábrán is látható.

A legelterjedtebb belsőégésű motor a négyütemű (7. ábra) (szív, sűrít, robban, kipufog), a kétütemű motort (8. ábra) inkább motorkerékpárokban, mopedekben, kisebb munkagépekben találjuk. A négyüteműben a négy ütem jól elkülönül egymástól, a szelepek segítségével, a kétüteműben az ütemek fedik egymást. A kétütemű motor egyszerűbb és könnyebb, mert működési elvétől fogva nem igényel szelepeket, vezérművet. Minden teljes kétütemű ciklushoz a főtengely egyet kell forogjon (360o) és minden fordulatára jut egy robbanás, tehát azonos hengerűrtartalom esetében, a négyütemühöz hasonlítva, erősebb annál. A négyütemű motor bonyolultabb (a vezérmű miatt), de működési elvétől fogva a kétüteműnél gazdaságosabb és nem szennyezi annyira a környezetet. Minden teljes ciklushoz a főtengely (11. ábra) kettőt kell forduljon (720o), ehhez képest a vezérműtengely (10. ábra) csak egyet, mert minden ciklusban csak egy szívás és egy kipufogás szükséges. Ezért, a vezérműtengely a főtengelyhez képest fele akkora fordulaton kell dolgozzon. A két tengelyt lánccal vagy fogas szíjjal kötik össze. Úgy a benzinmotor, mint a Diesel, lehet két- vagy négyütemű.

 

7. ábra - Négyütemű motor

 

8. ábra - Kétütemű motor

 

 

 

a. A motor szerkezete

 

A motor alkotó elemei, metszetben, fentről lefele (9. ábra): a motor legfelső részén található a szelepdekni vagy szeleptető (1), az olajtöltő nyílással (8), alatta a hengerfej (2), amibe beépítik a szívó- illetve kipufogó szelepeket (10) és a benzines motor esetében a gyújtógyertyát (9). A hengerfejet a hengerfejtömítéssel (3) illesztik a motorblokkhoz (4). A motorblokkban találhatók a hengerek, amelyekben le-fel mozognak a dugattyúk (12), és csapszeggel (11) illeszkednek a hajtókarokhoz (13). A hajtókarok alsó fele a főtengelyhez (14) illeszkedik, pontosabban annak hajtócsapjaihoz. A főtengely a fekvőcsapokon forog, és a lendkeréken keresztül meghajtja a kuplungot és az egész hajtásláncot, egészen a kerekekig. A főtengely csapjai (hajtó és fekvő) általában síkcsapágyakon nyugszanak, ritkábban golyós csapágyakon. A motor legalján található az olajdekni (5), ahol az összes motorban található olaj lecsorog, és ahonnan az olajszivattyú, az olajszűrőn keresztül, folyamatosan oda pumpálja, furatok egész hálózatán, ahol szükség van rá. Az olajat a dekni alján elhelyezett olajdugó (7) segítségével lehet leengedni. Az olaj szintjét az olajpálcával (6) lehet ellenőrizni.

 

 

9. ábra - A motor szerkezeti elemei

 

 

 

10. ábra - A vezérműtengely

 

 

 

 

 

 

11. ábra - Főtengely

 

 

 

 

 

12. ábra - A motor mechanizmus mozgó alkatrészei: dugattyú, gyűrűkkel, csapszeggel és hajtókarral, főtengely

 

 

                                                                         

13. ábra - A motorblokk

 

14. ábra - A hengerfej

 

15. ábra - A hengerfejtömítés

 

 

 

1-vezérműtengely, 2-tőke, 3-

nyomórúd, 4- állítócsavar, 5-

anya, 6-himbatengely, 7-himba,

8- rugó, 9-szelep

 

16. ábra - Hengerfej, hengerfejtömítés és motorblokk

 

17. ábra - A szelepek és mozgatásuk

 

 

      

 

b. Az olajzó rendszer

 

A motor mozgó elemeit természetesen olajozni kell, ami az olajszivattyú (19. ábra) dolga, amely furatokon keresztül eljuttatja az olajat minden szükséges helyre. Ezen kívül, bizonyos mozgó alkatrészeket egyszerűen spriccolással olajoznak, mint például a dugattyúkat, amelyeket a főtengely által felvert olaj ken, a felkent olajat pedig a dugattyúkon lévő gyűrűk húzzák le ismét az olajdeknibe. Természetesen az olajat folyamatosan szűrni kell, a keletkező apró fémszemcsék és egyéb szennyező anyagok miatt, ezt a feladatot az olajszűrő (18. ábra) végzi. A meglehetésen mostoha körülmények között dolgozó olaj (magas hőmérséklet, idegen anyagokkal való szennyezés) idővel elhasználódik. Egyrészt a szintje csökken, mert a gyűrűk nem tudják az égésteret tökéletesen eltömíteni, ezért valamennyi olaj bejut az égéstérbe és elég. Ha a dugattyúkon lévő gyűrűk nagyon elkopnak vagy beragadnak, akkor sok olaj jut az égéstérbe és a motor kék színű füstöt ereget. Az autó gyártója meghatározza, milyen időközönként kell cserélni az olajat meg a szűrőt. Az olajszintet az olajpálcával ellenőrzik. Az égéstermékek egy része lejut a karterbe (a dugattyú alá), savasítva az olajat. A motor hideg üzeme megengedi, hogy némi üzemanyag is lejusson az olajba, ilyenkor a hengerek hidegebb falára kondenzálódik az üzemanyag egy része, a dugattyún lévő gyűrűk pedig lehúzzák az olajba. A felhígított olaj kenőképessége csökken, szintje megnő, amit az olajpálca segítségével folyamatosan ellenőrizni kell. Ilyenkor, az egyébként nehezen gyúló olaj könnyen lángra lobban, ha nyílt lángot közelítünk hozzá.

Az olaj szerepe az, hogy kenje a motor mozgó alkatrészeit, vékony olajfilmet képezve az alkatrészek felületén. Főbb jellemzői a viszkozitás (milyen gyorsan folyik át egy kis furaton) és a tapadó képesség. Ha a motor mozgó alkatrészei hosszabb ideig olaj nélkül működnek, a motor leáll, mert berágódik (lesül).

Az olajszint megnőhet, ha üzemanyag (a fent említett okok miatt), vagy hűtőfolyadék kerül bele. Ez utóbbi akkor lehetséges, ha a motorblokk megrepedt, vagy a hengerfejtömítés kiégett. A hengerfejtömítés hivatott eltömíteni a hengerfej és a motorblokk közötti üreget. Tekintettel arra, hogy itt található az égéskamra, az olajzó és hűtőfolyadék járatai, a hengerfej tömítés kiégése lehetővé teszi az olaj és a hűtőfolyadék összekavarodását, vagy bejutását az égéstérbe. A hengerfej tömítés kiégésének leggyakoribb oka a hengerfejet a motorblokkhoz rögzítő tőcsavarok elégtelen meghúzása.

 

18. ábra - Olajszűrő

 

19. ábra - Olajszivattyú (fogaskerekes)

 

 

c. A hűtőrendszer (21. ábra)

 

Az üzemanyag folyamatos elégetése felmelegíti a motort, ezért azt hűteni kell. A hűtés legelterjedtebb formái a léghűtés és a vízhűtés.

A léghűtés leegyszerűsíti a motor konstrukciót (nem kell üregesre tervezni a hengertömböt és a hengerfejet, csak jó nagy hűtőbordákkal kell ellátni ezeket), nem szükséges a hűtő, vízszivattyú, termosztat, hűtőfolyadék, tömlők és a táguló tartály. Egy motor által hajtott turbina kényszeríti a levegőt a motor köré, és nagyjából ennyi. A hátránya a nagy hőmérsékletingadozás, az alkatrészek emiatt hamarabb elkopnak, rendszerint többet is fogyasztanak az ilyen motorok.

A vízhűtés evvel szemben a fent említett elemekkel bonyolultabb, de a motor hőmérséklete stabilabb, a gép tartósabb, működése gazdaságosabb. A hűtőfolyadék tulajdonképpen nem víz (csak szükség esetén), hanem fagyálló és víz keveréke, azért hogy télen ne fagyjon meg és ne nyomja szét emiatt a motort. Biztonság kedvéért, fagydugókat is szoktak tervezni a motorblokkba és a hengerfejbe (23. ábra). El kell itt mondani azt is, hogy kenő képessége is van, a sima vízzel szemben, aminek nincs, ezért a pusztán vízzel feltöltött rendszer hamarosan tönkreteszi a vízszivattyú tömítését. Vigyázat! A fagyálló erősen mérgező hatású, kerülni kell a vele való érintkezést. A vízszivattyút (27. ábra) a motor hajtja meg, egy szíj segítségével. Mostanában már villanymotor hajtja a ventillátort (22. ábra). Néha a szíj a hűtőventillátort is hajtja (20. ábra), ezért ha elszakad, a motor azonnal túlmelegszik. Egyébként ez a vízhűtéses rendszer leggyakoribb hibája. A fagyálló folyadékot háromévenként cserélni szokták és minden téli szezon előtt ellenőrzik töménységét.

A motor akkor érti el üzemi hőmérsékletét, ha a hűtőfolyadék 90-95oC. Ha ennél hidegebb, szennyezi a környezetet, mert a túl hideg hengerfalra lecsapódik az üzemanyag egy része, amit a gyűrűk lehúznak az olajfürdőbe, felhígítva az olajat. A keverékképzés is dúsabb ilyenkor, az égés tökéletlen. A motor jobban kopik és többet is fogyaszt.

A táguló tartály (26. ábra) szerepe túlnyomás alatt tartani a hűtőrendszert (kb. 0,1 bár túlnyomás), így a folyadék forráspontja fennebb tolódik (a főzőkukta elve) és az, hogy a hűtőfolyadék térfogat változásait megengedje.

Ha a motor túlmelegedik, felforr a hűtőfolyadék, esetenként ki is szökik a hűtőből vagy táguló tartályból. A túlmelegedett motor alumínium dugattyúi hamarosan annyira kitágulnak, hogy a vasból készült hengerekbe szorulnak (az alumínium tágulási együtthatója nagyobb, mint a vasé), a motor leáll. Ezt hívják beékelődésnek. Rendszerint a jelenség megszűnik, ha a motor lehűl.

A folyadékhűtésű rendszerek egyik kulcseleme a termosztát (24. ábra), ez egy kb. 90oC-ra működésbe lépő szerkezet, amely ezt a hőmérsékletet elérve nyitott állapotba kerül, ez alatt pedig zárva van. A termosztátot, a motort a hűtővel összekötő felső tömlő áramába helyezik, így csak akkor engedi a hűtőfolyadékot a hűtő felé (nyitott termosztát), amikor az eléri a motor ideális üzemhőmérsékletét, az alatt mindig zárva marad. A folyamat automatikus, nem igényel külső beavatkozást, ezáltal a motor majdnem állandó hőmérsékleten dolgozik. A termosztát meghibásodása komoly gondokat okozhat. Ha állandóan nyitott marad, a motor nem tud eléggé felmelegedni, ezért többet fogyaszt, és jobban szennyezi a környezetet. Ha állandóan zárva marad, a motor túlmelegedik, és esetleg beékelődik, ha idejében nem állítják meg.

Érdemes megjegyezni, hogy a jármű fűtését a felmelegedett hűtőfolyadék biztosítja, mert áthalad az utastérben elhelyezett fűtőtesten (25. ábra).

 

 

 

20. ábra - Hűtő, ventilátor, felsőtömlő

 

21. ábra - A hűtőrendszer

 

22. ábra - Villamos hűtőventillátorok

 

23. ábra - Fagydugók

 

 

 

24. ábra - Termosztát. Működés és képek

 

25. ábra - Fűtőtest

 

26. ábra - Táguló tartály

 

27. ábra -Vízszivattyú

 

 

 

d. A kipufogó rendszer

 

A környezetbe vezeti az elégetett gázakat, amelyek meglehetősen forrók és még mindig nagy energiát képviselnek. A kipufogó rendszer tömítetlensége veszélyes lehet, mert az égéstermékek bejuthatnak az utastérbe. A gázak tisztításáért a katalizátor (29. ábra) felelős, amely egy szivacsos anyag, aminek felületét nagyon vékony rétegben platina borítja. Itt két fajta reakció történik, az első fázisban egy erőteljes redukció, amely további oxigént szabadít fel, majd egy oxidáció, amely elégeti a káros anyagokat. Érdemes tudni, hogy a katalizátor akkor üzemel jól, ha a motor meleg, ezért kerülni kell ennek hideg üzemét. Fontos tudnivaló: a katalizátorral ellátott járművek csak ólommentes benzinnel üzemeltethetők, ellenkező esetben a katalizátor tönkremegy, mert a benzinben lévő adalék (ólomtetraetil) lerakódik a platinabevonatra és eltorlaszolja a kipufogó gázak útját.

A kipufogó gázak megmaradó energiáját hivatott hasznosítani a turbófeltöltő (28. ábra), amely arra használja a gázak energiáját, hogy a turbinájával egy kompresszort hajtson meg, ami előzetesen összesűríti a motor által beszívott levegőt, így a megnövekedett levegő tömeghez több üzemanyagot lehet adagolni, ezáltal nő a gép teljesítménye és hatásfoka.

A belsőégésű motor meglehetősen pazarló jószág, az elégetett üzemanyag csak kb. egyharmadát (33%-át) alakítja át hasznos munkává (mozgásba), a többi elvesz, a környezetnek átadott hő formájában vagy súrlódások legyőzésére. A Diesel motor hatásfoka nagyobb, főleg ha turbókompresszor van rajta. Egy nagy, ipari Turbo Diesel gép hatásfoka elérheti a 45%-ot.

 

 

28. ábra - Turbókompresszor

 

29. ábra - A katalizátor szerkezete és beépítése a járműbe

 

 

 

e. Az üzemanyagellátó rendszer és a keverékképzés

 

A belső égésű motorokról tudni kell, hogy az üzemanyag elégetéséhez szükséges oxigént (levegőt) a környezetből veszik, kellő szűréssel, amit a levegőszűrő végez. A levegőszűrő eldugulása kevesebb levegőt biztosít a motornak, a keverék dúsabb lesz, az üzemanyagfogyasztás megnő, a motor szennyezi a környezetet. Jól meghatározott arány kell legyen a levegő és az üzemanyag tömegei között (sztokiometrikus arány), ahhoz, hogy az égés a henger belsejében teljes legyen, ezáltal kevésbé szennyeződik a környezet. Jó tudni, egy kg benzin elégetéséhez hozzávetőlegesen 15 kg levegő szükséges. Ha az üzemanyag-levegő keverék túl szegény (túl sok a levegő), a motor túlmelegedik, ha túl gazdag (túl sok üzemanyag), akkor az üzemanyag egy része nem ég el, így a motor fekete füstöt bocsát ki és szennyezi a környezetet.

Az üzemanyagot a tartályból egy szivattyú továbbítja a karburátor vagy a befecskendező felé, előzetes szűrés után. A szűrőegység eldugulhat, ha az üzemanyag nem elég tiszta, a motor pedig szakadozva megy, vagy megáll, mert nem kap elég tüzelőanyagot. A levegő és az üzemanyagszűrők tisztántartása szavatolja a helyes keverékképzést és fokozza a környezetvédelmet.

 

f. A használt üzemanyagok

 

Alapjába véve, a motor által használt üzemanyagot a sűrítési arány határozza meg. A benzines motorok jelenlegi sűrítési aránya 10 körül mozog, azaz a beszívott keveréket a dugattyú az eredeti térfogat tizedrészére sűríti össze, mielőtt a gyertya berobbantaná. A Diesel motoroknál ez az arány 25 körül mozog, tehát sokkal nagyobb. Sűrítéskor a levegő erősen felmelegedik, és ha elég meleg (a Diesel esetében), képes az üzemanyagot belobbantani. A baj az, hogy a benzin estében, megtörténhet, hogy a keverék, a sűrítés miatt, előbb robban, mint ahogy azt a gyertya diktálná. A jelenséget öngyulladásnak nevezik, és a benzin alacsony oktánszáma a hibás, ilyenkor, ha kikapcsolják a gyújtást (slusszkulcs ki), a motor tovább dolgozik, persze, nem túl szépen. Tanulság: a nagy sűrítési arányú benzinmotorokhoz magas oktánszámú benzint kell használni.

Az oktánszám a benzin öngyulladásra való hajlamát jellemzi, az oktán kifejezés onnan ered, hogy az illető benzint összehasonlítják egy izooktán és heptán keverékkel, ami sűrítéskor azonosképp viselkedik, mint a vizsgált benzin. Az izooktán oktánszáma 100, a heptáné pedig 0. Példa: a 90 oktánszámú benzin úgy viselkedik, ami az öngyulladásra való hajlamát illeti, mint az a keverék, aminek 90% izooktán és 10% heptán.

Ha a benzinre az oktánszám, akkor a gázolajra (motorina) a cetán szám a jellemző. Ebben az esetben az etalon keveréket cetan (cetánszám 100) és α-metil –naftalin (cetánszám 0) alkotja. A gázolajra jellemző még a Diesel együttható és a lobbanási hőmérséklet.

            A katalizátoros motorokat csak ólommentes benzinnel szabad üzemeltetni, ellenkező esetben a katalizátor eltömítődik. Az ólommentes benzin nem tartalmaz ólomtetraetilt, amit adalékként régebb a benzin antidetonáns képességeinek fokozására használtak.

 

2. A meghajtás

 

2.1. A kuplung (tengelykapcsoló)

 

A kuplung szerepe menedékesen összekötni/leválasztani a motort a hajtáslánc többi elemeitől. Így lehetővé válik a jármű menedékes helyből való indítása, a zökkenőmentes áttétel váltás vagy a jármű megállítása anélkül, hogy a motor is megállna, ha a váltót nem tették üres fokozatba. A kuplung két tengelyt köt össze, a motor főtengelyét és a váltó bemenő tengelyét, ellenőrzött súrlódással, egyrészt a kuplungtárcsa két oldala, másrészt a lendkerék-nyomótárcsa között. Szerkezetileg, az egytárcsás, száraz, kuplung mechanizmus három részből áll: nyomótárcsa (32. ábra), kuplungtárcsa (31. ábra) és nyomócsapágy. Működési elve egyszerű: kiengedett kuplungpedállal, a nyomócsapágy nem nyomja a nyomótárcsa diafragmáját (rugóját), így a kuplungtárcsa, ami a váltó fele menő tengelyen van, beszorul a nyomótárcsa és a lendkerék közé (ezek pedig a motor főtengelyére vannak erősítve). Így a motor meghajtja a váltó bemenő tengelyét, majd ezen keresztül a kerekeket, a váltó által meghatározott áttétellel. Amennyiben a kuplungpedált benyomják, a nyomócsapágy legyőzi a diafragma ellenállását, a nyomótárcsa felszabadítja a kuplungtárcsát, ami már nem szorul a lendkerékhez, így a motor anélkül forog, hogy meghajtaná a váltót, illetve a kerekeket. Helyből induláskor a kuplungszerkezetet köztes állapotba hozzák, amikor csak csúszással hajtódik meg a kuplungtárcsa (ezt nevezik csúsztatásnak), ez lehetővé teszi a menedékes indulást. Természetesen, csúsztatás közben hő képződik, így nem szabad nagy fordulaton, esetleg nagy terhelés mellett, vagy túl sokáig, hosszasan, csúszásban tartani a kuplungot, mert leég, a hőtől pedig kilágyul a diafragma (sokszor kékesre színeződik a hőtől). A nyomócsapágyat sem szabad sokáig erőltetni, másképp berágódik, amit a kuplungpedál benyomásánál keletkező enyhén őrlő hang jelez. Ezért ajánlatos a kuplungpedált mindig teljesen kiengedni, nem pedig rajta tartani állandóan a lábat, az enyhe nyomás is képes a csapágy és a diafragma közötti előírt üres járatot megszüntetni, állandó pörgésre kényszerítve a csapágyat. A nyomótárcsa leggyakoribb hibája a diafragma repedése, az oka az anyag fáradása a ciklikus működés következtében. Szerkezetéből adódóan, a kuplung egy biztosíték szerepét is betölti, mert nem engedi a túlzott nyomatékot átadni a motor és a kerekek között. Meg kell itt említeni azt, hogy más kuplung szerkezetek is léteznek, de az elvük azonos: súrlódással adni át menedékesen a mozgást. Ilyen az olajban dolgozó, többtárcsás kuplung, amit motorkerékpároknál alkalmaznak, vagy a centrifugális kuplung, amit automata szerkezeteknél használnak, vagy különböző munkagépekben (pl. láncfűrész).

 

 

 

 

 

 

30. ábra - Nyitott és zárt kuplung. Elemei: 1-lendkerék, 2-kuplungtárcsa, 3-nyomótárcsa lap,

4-nyomótárcsa tető, 5-diafragma, 6-nyomócsapágy

 

 

 

31. ábra - Kuplungtárcsa

 

32. ábra - Nyomótárcsa

 

 

 

2.2. A váltó

 

Szerepe az, hogy megfelelő áttételeket biztosítson a motor és a kerekek között. Ezen kívül, lehetővé teszi a hátra menetet, anélkül, hogy a motor forgásirányát meg kellene változtatni, és azt, hogy tetszőlegesen meg lehessen szakítani a hajtásláncot azáltal, hogy üres fokozatba lehet kapcsolni (egyik áttétel sincs kapcsolva, mintha egy váltóval rendelkező kerékpárnál ledobnánk a láncot). Szerkezetileg, a szinkronizált váltó két tengelyből áll, ezeken helyezkednek el a fogaskerék párok, minden áttételnek megfelelően. Az első (primer) tengelyen a fogaskerekek egy egységet képeznek a tengellyel, a másodikon (szekunder) szabadon foroghatnak. Annak függvényében, hogy melyik fogaskereket kapcsolják a második tengelyhez, történik a megfelelő áttétel kapcsolása. A fogaskerék párok állandóan össze vannak kapcsolva, úgynevezett szinkroagyak és perselyek segítségével (tengelymenti oldalmozgatásával) történik a megfelelő fogaskerék rögzítése a második tengelyhez. A hátrameneteli fokozat egyszerűen egy köztes fogaskereket iktat be a két tengely közé, ezáltal megfordítja a kerekek fele áramló nyomaték irányát. Az üres fokozat azt jelenti, hogy egy fogaskereket sem rögzítenek a második tengelyhez, így nem is történhet nyomaték átadás.

 

 

33. ábra - Váltó

 

 

 

 

2.3. A differenciál

 

Szerepe a meghajtó tengelyen (tengelyeken, az öszkerékmeghajtás esetében) lévő kerekek fordulatszám kiegyenlítése, olyankor, amikor a jármű kanyarokban halad. A kanyar külső, illetve belső ívén haladó kerekek különböző hosszúságú utakat kell megtegyenek, de a váltó felől érkező nyomaték mindkettőt egyformán hajtaná meg. Be kell hát iktatni egy olyan rendszert, ami ezt a különbséget (differenciát) megteszi. Ez egy elmés, bolygó-fogaskerekes szerkezet, amely a bejövő nyomatékot képes úgy kettéosztani a kerekek között, hogy ezek fordulatának összege mindig állandó (ezért is hívják szumátor szerkezetnek; a régi, fogaskerekes, Pascal-féle számológépekben ezt használták összeadásra, illetve kivonásra). A példa kedvéért: ha a jármű meghajtó kerekeit felemelik és a motort bekapcsolva, fokozatba téve, mozgásra kényszerítik azokat, amennyiben az egyik kereket lefogják, a másik kétszer akkora fordulattal fog forogni. Ezt nevezik lediferálásnak, és ezt küszöböli ki a differenciálzár (kézi vagy automata), ha egyáltalán van a járműben ilyen…

Márpedig a profi terepjárókban, traktorokban biza kell legyen, mert ha nem lenne, akkor ha az egyik kerék el kezd csúszni, a másik nem húz, így a jármű megáll, mert a csúszó kerék csak helyben pörög, igaz kétszer olyan gyorsan, mint ahogy kellene, a másik pedig konokul áll…Az  öszkerékmeghajtású járművek esetében, mindkét tengelyen található egy-egy differenciál, a tengelyek között pedig (mert az első és a hátsó kerekek is különböző hosszúságú utat tesznek meg), még egy (tengelyközti) differenciál, Thorsen differenciál, vagy esetleg egy viszkokuplung. Megjegyzendő, hogy a legtöbb járművezető nem is szerez tudomást a differenciál létezéséről, hisz ez csendben, észrevétlenül végzi dolgát.

                                                              

34. ábra -  Miért kell a differenciál

 

 

35. ábra - Differenciál. Belső szerkezet

 

 

36. ábra - A differenciálok egy öszkerékmeghajtású járműben

 

37. ábra - Önzáró differenciál. Belső szerkezet

 

 

 

2.4. A kardántengely/tengelyek (38. ábra) a váltót (vagy az öszkerékmeghajtású járművek esetében az osztóreduktort) kötik össze a differenciállal/differenciálokkal. Persze, csak abban az esetben, ha ezek az egységek távol vannak egymástól (pl. a váltó elől, a meghajtás, tehát a differenciál hátul van). A rajtuk lévő kardáncsukló megengedi, hogy a tengely megtörjön egy bizonyos szögben. Amennyiben dupla kardánkeresztet alkalmaznak, a tengelyt homokinetikusnak nevezik (a tengely két vége mindig azonos sebességgel forog).

 

2.5. A féltengelyek  a differenciált kötik össze a kerekekkel, megengedve ezeknek a rugózáshoz vagy kormányzáshos szükséges mozgásokat, a meghajtó mozgással együtt. Csuklós végük van, ami lehet kardános, Rzeppa, tripódás, stb.

 

38. ábra - Kardántengely

 

39. ábra - Féltengelyek

 

 

 

3. A fékberendezés

 

A lábfék az összes kerékre hat, jellemző rá hogy hűségesen követi a vezető utasításait, maradéktalanul és nagy hatásfokkal. A fékberendezés hatékonyságára vall a rövid fékút. Rendszerint hidraulikus, de a tehergépkocsik és autóbuszok renszerint pneumatikus vagy hidropneumatikus fékrendszerrel vannak ellátva. A hidraulikus renszerek működése: a vezető egy főfékhengerrel, a motor által működtetett vákuumos szervo mechanizmus segítségével, fékfolyadékot pumpál a kerekeknél lévő munkahengerekbe, amelyek kopásálló betéteket szorítanak egy dobnak (dobfék) vagy egy tárcsának (tárcsafék). Ha a munkahengerekben lévő dugattyúk beragadnak, a fék nehezen kezelhető. Dobfék esetében, ha a fékdob és a fékpofák közötti hézag nagy (mert a betét folyamatosan kopik), a fékpedál üres járata is nagy, ellenkező esetben túl kicsi. Amennyiben a fékdob oválissá vált, fékezéskor a pedál pulzál. Ugyancsak a dobfékre jellemző, hogy ha a fékpofákat visszahúzó rugó elszakad (ez húzza vissza fékezés után a fékpofákat eredeti helyükre) , akkor a pofák tovább fékezik a dobot. Amennyiben az első kerekekről van szó, a kormány arra az oldalra húz, ahol, a fék blokkol. Ha levegő kerül a rendszerbe, a pedál rugalmassá válik, a rendszert szellőztetni kell. A fékberendezés rendellenességei korai gumiabroncskopáshoz vezethetnek, hibáit csak szakszervizben javítják. A kézifék a megállított jármű rögzítését szolgálja, hogy az ne tudjon elgurulni, rendszerint csak a két hátsó kerékre hat. Fontos, hogy indulás előtt a kézifék ki legyen engedve, ellenkező esetben a fékezett kerekek kiforrósodnak, az üzemanyag fogyasztás megnő.

                                                  

40. ábra - A fékrendszer. A legelterjedtebb az elől tárcsa, hátul dobfék megoldás.

 

 

41. ábra - Tárcsafék és működése. 1-féktárcsa, 2-féklapok, 3-dugattyú, 4-fékhengertest, 5-kerékagy

 

42 ábra - Dobfék és működése. 1-dugattyúk, 2-kézifék kallantyú, 3-fékpofa, 4-hézagállító, 5-kézifékkábel, 6-fékdob, 7-fékhenger

 

43. ábra -. Fékdob és fékpofa, dobfékhez.

 

44. ábra - Féktárcsa és féklap, tárcsafékhez

 

 

 

4. A kormányberendezés

 

Az alkotóelemei: kormánykerék, kormánytengely, kormányház (a legelterjedtebb a fogasléces, de lehet csigás is), tolórudak. A kormányház lehet szervórásegítésű, ebben az esetben vagy hidraulikusan, a motor által meghajtott szivattyú segítségével (a szivattyút villanymotor is meghajthatja), vagy elektromosan segítenek a kormányerők legyőzésében. A kormányberendezés elsőszámúan fontos, hisz ez szavatolja (a fékberendezés mellett) a forgalom biztonságát, ezért mindkettőt csak szakszervizben szabad javítani.

A kormányberendezés általában rásegítős, a legtöbb esetben hidraulikus rásegítőt használnak. Ennek része egy hidraulikus szívattyú (amit a motor hajt meg szíjjal vagy a kompresszor tengelyéről, de külön villanymotor is hajthatja), egy munkahenger és egy vezéregység, na meg a szükséges slagok, vezetékek.

Ha a renszerben levegő van, vagy alacsony a hidraulika olaj szintje, a rásegítő nem működik vagy rángat, a kormány nehezen kezelhető. Meg kell itt említeni az elektromos rásegítőt is.

A fogaskerék-fogasléc rendszer egyszerű, de csak személygépkocsikban és könnyű haszongépjárművekben használják.

Midkét rendszernél kottyanásokat lehet észlelni, amennyiben a fogas elemek illesztése nem megfelelő, vagy a tolórúdak végein található gömbcsuklók kopottak.

A kormányzókerekek szögei:

1. Kerékösszetartás-a kerekek párhuzamosságát hivatott biztosítani, mivel felfüggesztésük rugalmas. A nyitást/zárást mm-ben mérik, általában 3-12 mm tehergékocsiknál és autóbuszoknál, illetve 0,5-5 mm személygépkocsiknál és könnyű haszongépjárműveknél.

2. Kerékutánfutási szőg (a kerékcsap hosszanti dölése) biztosítja a kerekek egyenesbe való állását kanyarodás után, illetve az egyenes futást. Ha jobb/bal-oldalt eltérő értékű, a kormány félrehúz. Értéke 0,3-3 fok személygépkocsiknál és könnyű haszongépjárműveknél, ill. 1-5 fok la tehergékocsiknál és autóbuszoknál.

3. Csapterpesztés (a kerékcsap keresztirányú dölése) – semlegesíti a kerekeket ért hatásokat, pl. fékezésnél, ütések-rángatások az út felől, növeli a kerekek egyenesbe való visszatérésének hajlamát. Értéke 6-8 fok, általában 8 fok. Ha jobb/bal-oldalt eltérő értékű, a kormány félrehúz.

4. Kerékdölés- stabilitást biztosít kanyarodás közben, a kereket befele taszítja, a belső csapágyat terhelve, csökkenti az első tengely görbülési hajlamát. Értéke 0-0,5 fok személygépkocsiknál és könnyű haszongépjárműveknél, ill. 1-2 fok la tehergékocsiknál és autóbuszoknál.

 

45 ábra - A kormányberendezés: 1-kormánykerék, 2-kormánytengely, 3-kormányház, 4- tolórúdak

 

 

 

 

5. A jármű villamossága

 

Az egész rendszer lelke az akkumulátor (46. ábra), ami tárolja az elektromos áramot (egyenáramot, rendszerint 12 V), de nem generálja azt. Így akkor is van áram a rendszerben, amikor a motor nem működik. Amennyiben a motor üzemel, meghajtja a generátort (47. ábra) (ami tulajdonképpen egy váltóáramú generátor, azaz alternátor, tehát ezt az áramot egyenirányítani kell, dióda híddal), és így feltölti az akkumulátort, pótolva a belőle elhasznált energiát, egyúttal ellátva árammal a villamos fogyasztókat (lámpák, villamos motorok, duda, stb.). A motor fordulatszámának megfelelően, az alternátor kisebb vagy nagyobb feszültséget generál, az akkumulátort viszont stabil feszültséggel kell ellátni (ami a 12 v-os rendszerek esetében 14 V), így egy töltésszabályzót kell beiktatni.

Ha a töltő feszültség túl nagy, akkor az akkumulátor melegszik és a benne lévő elektrolit elpárolog, csökken a szintje, amit csak desztillált vízzel lehet és kell pótolni, addig, ameddig a szint a lapok fölött van kb. 10 mm-rel (1 cm). Az elektrolit egy kénsav és desztillált víz keverék, aminek töménységi foka változik, annak függvényében, hogy mennyire van lemerülve az akkumulátor. Helyesen töltött akkumulátor esetében ez a töménység 1,28, amit fokolóval mérnek (anemométer).

Ha a töltőfeszültség túl kicsi, az akkumulátor hamarosan lemerül és szulfatálódik. A lemerült akkumulátor tünetei: halkuló duda hang, a lámpák fénye bekapcsolás után elhalványodik, az önindító nem hajtja be a motort. A lemerülésnek nem csak az alacsony töltő feszültség lehet az oka, hanem a túlzott áramfogyasztás is (gyakori önindítózás, égve felejtett lámpák, stb.).

                                       

46 ábra - Az akkumulátor

 

47 ábra - Az alternátor

 

6. Az önindító

                                                     

A legnagyobb fogyasztó az önindító. Ez egy nagyerejű egyenáramú motor, tekercselt álló és forgórésszel, de újabban állandó mágneses kivitelű is van. Hogy ne legyen állandóan a motorra kapcsolva és forgatva, van egy behúzó tekercs, amely csak a slusszkulcs elfordításának pillanatában löki rá az önindító fogaskerekét a motor lendkerekén lévő fogaskoronára. A fogaskerék egy torpedó mechanizmussal rendelkezik, hogy szabadon fusson a tengelyén, ha a belsőégésű motor beindult és gyorsan pörög. (Bendix).

Az indítást elsősorban a jól feltöltött akku befolyásolja, de ha hideg van, az erősen megvastagodott olaj nehezíti meg az önindító dolgát.

                                                               

 

7. A gyújtás

 

A benzines motornak gyújtóberendezésre van szüksége, ami előállítja az üzemanyag megyújtásához nélkülözhetetlen szikrát. Egyébként ez idézi elő a legtöbb hibát is. Az alacsony feszültségi áramkör: akkumulátor plussz saruja, kontaktház, gyújtótekercs prímer, a megszakító platinái, a kondenzátor és a jármű teste. A magasfeszültségi áramkör: gyújtótekercs szekunder, központi huzal, elosztó, gyertya huzalok, gyertyák. A modern járművekben a szikra előállításárol egy számítógép gondoskodik.

A gyújtógyertya segítségével diagnosztizálni lehet a motor keverékképzését, műszaki állapotát.

1. Ha a gyertya száraz, tiszta és az alján lévő szigetelő porcelán téglásbarna színű - minden rendben

2. Ha a gyertya száraz, kormos, hamu rakódott le és a szigetelő porcelán fekete színű - túl dús keverék

3. Ha a gyertya nedves, olajos és a szigetelő porcelán fekete színű - motorhiba, a gyűrűket cserélni kell

4. Ha a gyertya száraz, tiszta, az elektródák elolvadtak és a szigetelő porcelánfehéres színű - a keverék túl szegény

5. Ha a gyertya szigetelése megrepedt - alacsony oktánszámú benzin, detonáns égés

A gyertyákat 10,000 km-ként ellenőrzik, ilyenkor beállítják a elektródák közötti hézagot. 30-35,000  km után a gyertyákat leselejtezik.

                                                           

 

48 ábra - Gyújtógyertya és állapotai

 

 

 

8. A kerekek

 

A felnit csavarokkal rögzítik a kerékagyhoz. A gumiabroncs lehet belső nélküli (Tubeless), vagy belsős változatú. Az abroncs külső felén több felirat található, ami a méretet, megengedett sebességet, rendeltetést pontosítja. Ilyen, pl. az M+S (mud and snow) felirat, ami téli gumit jelöl. Az abroncs leszerelését mindig a szelep mellől kezdik, a felszerelését a szeleppel ellentétes oldalon. A kerekeket ki kell centirozni (egyensúlyozni), ellenkező esetben, a kormányagyban is (esetenként) erős rázás érezhető. A kerekekre nézve, a legfontosabb tényező az abroncsokban uralkodó nyomás, ha ez túl kicsi, a gumi folyamatosan gyűrődik és melegszik, a jármű nehezebben gurul (és több üzemanyagot fogyaszt), a kormány kezelése nehézkessé válik (ha az első kerekekről van szó), ilyenkor az abroncsok futófelületének a szélei kopnak, mert a közepe betüremkedik. Az alacsony nyomás miatt, ami közlekedés közbeni folyamatos gyűrődést jelent, az abroncs mintázatának alján repedések jelennek meg. Ha a nyomás túl nagy, a futófelület közepe kopik, mert a nagy nyomás miatt a középső rész kitüremkedik, a szélekhez képest. A nyomást hidegen mérik, miután a jármű több időt állt. Ha a  kormányzó kerekekben különböző a nyomás, akkor a kormány félre húz.

A kerék lehet kormányzó kerék (rendszerint az első kerekek elfordításával kormányozzák a járműveket, a kormánykerék körbetekerésével, de a hátsó kerekek is lehetnek kormányzó kerekek, pl. a villástargoncáknál), meghajtó kerék (amelyet a motor hajt meg, így mozgatva a járművet), és szabad kerék (amit csak a jármű súlya terhel, sem kormányzó, sem meghajtó erők nem terhelik). A járművekbe a motort elől (orrmotoros) vagy hátul (farmotoros) építik be, és az első (első kerékmeghajtás) vagy a hátsó (hátsókerék meghajtás) kerekeket hajtják meg, ritkábban mind a két tengelyt, ezen esetben öszkerékmeghajtásról beszélünk (4x4). A meghajtás és a motorelhelyezés több kombinációját alkalmazza az autósipar, mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya. Napjainkban, személygépkocsikban a legelterjedtebb megoldás az elől, keresztben elhelyezett motor és az első kerékmeghajtás. A tehergépkocsikban, nagy teljesítményű limuzinokban (Mercedes, BMW) a klasszikus megoldást alkalmazzák, azaz motor elől, meghajtás hátul. A farmotoros, hátsókerék meghajtást inkább a Porsche alkalmazza, na meg a távolsági autóbuszok. A ritkább, központi elrendezést (motor a tengelyek között) a Forma 1-es autók és a vérbeli sportkocsiknál alkalmazzák, egyébként stabilitás és súlyelosztás szempontból ez a legjobb megoldás. Az első kerekek rendszerint, a futóműnek köszönhetően, lehetnek párhuzamosak, konvergensek (összeállók) a hátsókerék meghajtás esetében, illetve divergensek, (szétállóak) ha elsőkerék meghajtásról beszélünk.

A kerekeket a kerékagyakra szerelik, amelyeket golyós- vagy rollnis csapágyakkal illesztenek a tengelyekhez. Ha a csapágyak berágódnak, azt guruláskor morgó hang jelzi. Ilyenkor a hibás csapágyat cserélni kell, egyébként az leblokkolhat, így a kerék sem fog többé forogni.

 

                         

 

 

9. A futóművek

 

Ezek biztosítják a jármű kerekeinek az alvázhoz való kötését. Természetesen ez a kötés rugalmas kell hogy legyen, biztosítva a jármű rugózását és kényelmét, ezenfelül meg kell hogy engedje a rugózáshoz és (az első futómű esetében) a kormányzáshoz szükséges mozgások elvégzését. A jármű használata folyamán fellépő erőknek ellen kell hogy álljon, maradandó deformációk nélkül. Az első futómű biztosítja a kormányzó kerekek geometriáját (kerékösszetartás, utánfutás, csapterpesz). Az első futómű rendellenességei korai gumiabroncskopáshoz, nehézkés kormánykezeléshez vezetnek, vezetés közben a kormány oldalra húzhat. A kormányberendezés hibáit csak szakszervizben javítják. A rugók lehetnek laprugók, tekercsrugók vagy torziós rugók. A rugózásból adódó, hosszas lengés kiküszöbölésére valók a lengéscsillapítók, amelyek meghibásodása miatt a kerekek pattognak az úton, így foltokban koptatják a gumiabroncsokat.

 

                                                               

 

 

10. Kiegészítő és kényelmi berendezések

Az ABS (Antiblockiersystem)(blokkolásgátló) rendszer biztosítja a jármű kormányozhatóságát erőteljes fékezéskor, azáltal hogy megakadályozza a kerekek blokkolását. A Robert Bosch cég szabadalmaztatta a 30-as években…

Az ESP (Electronic Stability Program) (kipörgésgátló) rendszer biztosítja az uralmat a meghajtás fölött, megakadályozza a meghajtókerekek kipörgését.

Az AC rendszer (Air Conditioned) (légkondícionáló berendezés) hűti az utasteret, hidegebb levegőt biztosítva, mint az, ami a környezetből beáramlik. Bekapcsolása számottevően növeli az üzemanyag fogyasztást.

Airbag (légzsák) - megvédi az utasokat frontális és oldalütközésnél.

Retarder-Autóbuszokban és kamionokban található segéd fékberendezés, rendszerint tengelyfékként hat a kardántengelyre, működtetése villamos, surlódásmentes (elektromágneses fék).

 

 

B kategóriás mechanikakérdések

(a helyes válaszok vastag betűkkel)

 

1. Mi lehet az oka a motor túlmelegedésének?

a) a termosztát zárva maradt

b) a ventillátort vagy a vízszivattyút meghajtó szíj elszakadt

c) a termosztát nyitva maradt

 

2. Mi lehet az oka a motor túlmelegedésének?

a) a termosztát zárva maradt

b) a magas hőmérséklet, nyáron

c) az alacsony hőmérséklet, télen

 

3. Mi idézhet elő növekedett üzemanyag-fogyasztást?

a) a karburátor vagy a befecskendező rendszer rendellenességei

b) az ökologikus vezetés

c) ökologikus üzemanyagok használata

 

4. Mi a motorolaj szerepe?

a) keni a motor mozgó alkatrészeit, olajréteget képezve ezek felületére

b) megvédi a motor belsejét a rozsdától

c) biztosítja a motor könnyű összeszerelését

 

5. A motorolaj jellemzője:

a) a szín

b) a hőmérséklet

c) a viszkozitás és a tapadó képesség

 

6. Minek tulajdonítható a kipufogócsőből kiáramló kék füst?

a) a motor kopása által előidézett megnövekedett olajfogyasztásnak

b) a túl dús keveréknek

c) az olajteknőbe lejutó üzemanyagnak

 

7. Minek tulajdonítható a kipufogócsőből kiáramló fekete füst?

a) a motor kopása által előidézett megnövekedett olajfogyasztásnak

b) a túl dús keveréknek

c) az olajteknőbe lejutó üzemanyagnak

 

8. A gyújtógyertyák elektródáira rakodott hamunak a leggyakoribb oka:

a) a nagy olajfogyasztás, a motor kopása miatt

b) a túl dús keverék

c) az üzemanyag lejutása az olajteknőbe

 

9. Mi lehet az oka a motorolajszint növekedésének?

a) meghibásodott az olajszivattyú

b) meghibásodott a vízszivattyú

c) az üzemanyag vagy hűtő folyadék bejutása az olajteknőbe

 

10. Mikor kell lecserélni a fagyálló hűtő folyadékot?

a) évente

b) háromévente

c) soha

 

11. Mire kell figyeljen, ha fagyálló folyadékkal dolgozik?

a) arra, hogy ne kavarja vízzel

b) arra, hogy ne rázza fel, mert robban

c) arra, hogy ne érintkezzen vele, mert mérgező

 

12. Mi idézheti elő a töltéslámpa kigyulladását a műszerfalon?

a) meghibásodott az olajszivattyú

b) meghibásodott a vízszivattyú

c) elszakadt a generátort meghajtó szíj

 

13. Mihez vezet, ha a termosztát nyitva marad?

a) felforr a hűtő folyadék

b) elszivárog a hűtő folyadék

c) megnövekedett üzemanyag fogyasztáshoz

 

14. Mennyi a motorban levő hűtő folyadék üzemhőmérséklete?

a) 60-70 fok Celsius

b) 90-95 fok Celsius

c) 110-120 fok Celsius

 

15. A folyadék hűtésű hűtőrendszerek leggyakoribb hibája:

a) a ventillátor törése

b) a ventillátort vagy vízszivattyút meghajtó szíj elszakadása vagy nem megfelelő feszítése

c) a hűtő meghibásodása

 

16. Hogyan hajtják meg a hűtő rendszer ventillátorát?

a) szíjjal, mechanikusan

b) elektromosan, villanymotorral és termokontakttal

c) hidraulikusan

 

17. Hogyan lehet karbantartani a kenő rendszert?

a) az olaj időszakos, rendszeres cseréjével

b) az olaj szintjének ellenőrzésével, utántöltésével

c) a hűtő tisztításával

 

18. Az akkumulátor le van merülve, ha:

a) a lámpák bekapcsolásakor ezek fénye elhalványodik

b) a duda megnyomásakor ez nem szól, vagy gyenge hangot hallat

c) könnyebb a megszokottnál

 

19. A gyújtás lekapcsolása után a motor tovább működik. Minek köszönhető a jelenség?

a) öngyulladásnak

b) a túlzott hő miatt való beékelődésnek

c) az olajazás hiánya miatt való berágódásnak

 

20. A benzines motorok esetében az öngyulladást előidézheti:

a) a hibás gyújtásállítás

b) a túl alacsony oktánszámú benzin

c) a túl magas oktánszámú benzin

 

21. A benzin jellemzője:

a) a szín

b) az oktánszám

c) a cetánszám

 

22. A gázolaj jellemzője:

a) a szín

b) az oktánszám

c) a cetánszám

 

23. Milyen üzemanyagot használnak a Diesel motorok?

a) benzint

b) gázolajat

c) motorolajat

 

24. Milyen üzemanyagot használnak a szikragyújtású (Otto) motorok?

a) benzint

b) gázolajat

c) motorolajat

 

25. A motor leállását a túlzott felmelegedés miatt:

a) berágódásnak hívják

b) detonációnak hívják

c) beékelődésnek hívják

 

26. A motor leállását az olajozás hiánya miatt:

a) berágódásnak hívják

b) detonációnak hívják

c) beékelődésnek hívják

 

27. A motor mozgó mechanizmusát:

a) a dugattyú, a csapszeg, a hajtókar és a főtengely alkotja

b) a szelep és a vezérműtengely alkotja

c) a karburátor és a kipufogócső alkotja

 

28. A négyütemű motor szelepeit:

a) a vezérműtengely hajtja

b) a kardántengely hajtja

c) a kompresszortengely hajtja

 

29. Mi a tengelykapcsoló (kuplung) szerepe?

a) menedékesen rá-illetve lekapcsolja a motort a hajtáslánc többi elemeiről

b) megengedi a kanyarodást

c) alapjáratban tartja a motort

 

30. Mi idézheti elő a tengelykapcsoló (kuplung) gyakori meghibásodását?

a) a kuplung pedál nyomása, ha a jármű hosszú ideig áll járó motorral

b) a nagy sebességgel való közlekedés

c) az üresbe helyezett váltókarral való gyakori közlekedés

 

31. Mi idézheti elő a tengelykapcsoló (kuplung) gyakori meghibásodását?

a) a motor magas fordulatán való csúsztatás

b) az alacsony sebességgel való közlekedés

c) a leállított motorral való közlekedés

 

32. Mi idézheti elő a tengelykapcsoló (kuplung) gyakori meghibásodását?

a) a nagy terheléssel, hosszú csúsztatással való helyből indulások

b) az autópályán való közlekedés

c) a nem megfelelő üzemanyagok használata

 

33. Mi idézheti elő a kormánykerék nehéz kezelését?

a) túl nagy nyomás az első gumiabroncsokban

b) túl alacsony nyomás az első gumiabroncsokban

c) túl nagy nyomás a hátsó gumiabroncsokban

 

34. Mi lehet az első gumiabroncsok korai kopásának az oka?

a) az alacsony sebességekkel való közlekedés

b) a kormánykerék helyben való kezelése

c) az első futómű szögeinek hibás beállítása

 

35. Mit tesz, hogy megjavítsa az elromlott kormányberendezést?

a) szakműhelybe viszi a járművet és csak ott végezteti el a javítást

b) rábízza a javítást egy olyan ismerősére, aki ért az autókhoz

c) a kormányberendezés hibáit nem kell javítani, mert nem veszélyesek

 

36. Mi idézhet elő nagy kormánykottyanást?

a) a kormánytengely kopása

b) a gumiabroncsok kopása

c) a kormány tolórudak gömbfejeinek kopása

 

37. Mi lehet a hatása, ha a kéziféket nem engedi ki teljesen?

a) üzemanyagot spórol

b) több üzemanyagot fogyaszt

c) a kézifék által fékezett kerekek melegedése

 

38. Mi lehet az oka a fékpedál nehéz kezelésének?

a) levegő van a fékrendszerben

b) a fékdugattyúk berágódása a munkahengerekben

c) a kézifék kábel beragadása

 

39. Mi lehet az oka a fékpedál nagy üres járatának?

a) a fékpofák és a fékdob közötti nagy távolság

b) elszakadt a fékpofák visszahúzó rugója

c) szivárog a fékfolyadék

 

40. Mi lehet az oka a fékpedál túl kicsi üres járatának?

a) szivárog a fékfolyadék

b) elszakadt a fékpofák visszahúzó rugója

c) a fékpofák és a fékdob közötti túl kicsi távolság

 

41. A fék jó hatásfokkal működik, ha:

a) a féktávolság rövid

b) az úttesten látható féknyom rövid

c) a fékpedál üres járata nagy

 

42. Mi befolyásolja első sorban a gumiabroncsok élettartamát?

a) a fékberendezés állapota

b) a hőmérséklet

c) az abroncsokban uralkodó nyomás

 

43. Hogyan mérik a gumiabroncsokban uralkodó nyomást?

a) hidegen, miután a jármű állt

b) melegen, közvetlen vezetés után

c) megterhelt járművel

 

44. Mi a váltó szerepe?

a) az útviszonyoknak megfelelő áttételeket kapcsol a motor és a kerekek között és megengedi a hajtáslánc üresbe tételét (járó motorral, kiengedett kuplungpedállal is lehet állni)

b) biztosítja a hátramenetet, anélkül hogy megfordítaná a motor forgás irányát

c) biztosítja a hajtó nyomaték átadását a motortól a kerekek felé

 

45. Minek tudható be a Diesel motorok fekete füst kibocsátása?

a) az eldugódott kipufogó dobnak

b) az üzemanyag színének

c) a befecskendező rendszer hibájának

 

46. Minek része a termosztát?

a) a hűtőrendszernek

b) az olajzó rendszernek

c) a légkondicionáló rendszernek

 

47. Ha az azonos tengelyen futó kerekek fékei különböző hatásfokúak, akkor:

a) fékezéskor a kerekek blokkolnak

b) fékezéskor a jármű oldalra húzhat

c) ez a jelenség nem befolyásolja a jármű úttartását

 

48. Mi okozhatja a kerék blokkolását, vezetés közben?

a) az illető kerék csapágyainak berágódása

b) a fékpofák kopása

c) a fékdob ovalitása

 

49. Az alább felsorolt tulajdonságok közül, melyik jellemző a fékre?

a) az azonnali működés

b) a hű követés

c) lejtés

 

50. Mit tesz, ha a lábfék csak többszörös pumpálás után kezd fogni?

a) továbbközlekedik, mit sem törődve a jelenséggel

b) szakszervizbe vagy szakműhelyben megjavíttatja

c) megkéri valamelyik szakértő ismerősét, hogy javítsa meg

 

51. Mi lehet az oka annak, hogy a kormánykerék oldalra húz?

a) az aszimetrikusan elhelyezett rakomány

b) az első futómű szögeinek hibás beállítása

c) az első kerekek gumiabroncsainak alacsony nyomása

 

52. Mi lehet az oka annak, hogy a kormánykerék oldalra húz?

a) az első kerekek gumiabroncsainak túl magas nyomása

b) az első kerekek gumiabroncsainak különböző nyomása

c) az első kerekek gumiabroncsainak túl alacsony nyomása

 

53. Ha szükség pótkereket (virsli pótkereket) használ, akkor a sebessége nem haladhatja meg a:

a) 50 km/h-t

b) 60 km/h-t

c) 80 km/h-t

 

54. Hogyan használják a normál méretű pótkereket?

a) csak alacsony sebességnél

b) csak gumicsere esetén

c) csak annyit, amennyi okvetlen szükséges

 

55. Mi okozhat kormánykerékrezgést?

a) az első kerekek nincsenek kicentrálva (kiegyensúlyozva)

b) az első kerekek abroncsinak magas nyomása

c) a kormánykerék nincsen kicentrálva

 

56. Mi a szerepe az akkumulátornak?

a) hajtja a vízszivattyút

b) működteti az olajzó rendszert

c) elektromos áramot biztosít a fogyasztók számára, amikor a motor áll

 

57. Mi a termosztát szerepe?

a) hűti a motorolajat

b) hűti az utasteret

c) egyenletes hőmérsékleten tartja a hűtő folyadékot és a motort

 

58. A termosztát:

a) nyitja-zárja a motor levegő járatát

b) nyitja-zárja a hűtő folyadék áramlását a motor és a hűtő között

c) nyitja-zárja a motorolaj járatait

 

59. Az ABS (Antiblockiersystem) rendszer:

a) lezárja a differenciált

b) lezárja a jármű ajtóit

c) biztosítja a jármű kormányozhatóságát erőteljes fékezéskor

 

60. Az ABS (Antiblockiersystem) rendszer:

a) megelőzi a kerekek blokkolását fékezéskor

b) biztosítja a kerekek blokkolását fékezéskor

c) a meghajtást biztosítja

 

61. Mit biztosít az ESP (Electronic Stability Program) rendszer ?

a) uralmat a meghajtás fölött

b) uralmat a fékek fölött

c) uralmat a differenciál fölött

 

62. A lábfék biztosítja:

a) a jármű rögzítését, ha a jármű áll

b) a lassítást vagy a megállást, biztosan és nagy hatásfokkal

c) a meghajtó kerekek fékezését

 

63. Romániában az időszakos műszaki vizsgát (ITP):

a) az ARR (Autoritatea Rutieră Română) egységei végzik

b) a RAR (Registrul Auto Român) egységei végzik

c) a jogosított műszakiztató állomások végzik

 

64. Az időszakos műszaki vizsgát (ITP):

a) nagyjavítás után végzik

b) a törvény által előírt időszakokban végzik

c) havonta végzik

 

65. Milyen időközönként ajánlatos a jármű kerekeit egymás között cserélni?

a) 1000 km-ként

b) 10000 km-ként

c) 100000 km-ként

 

66. Mi a légzsák (Airbag) szerepe?

a) biztosítja a jármű rugózását

b) biztosítja az utasok védelmét frontális vagy oldalütközésnél

c) biztosítja az utasok védelmét hátütközés esetében

 

67. Mi a fejtámla szerepe?

a) biztosítja a fej állandó támasztását

b) biztosítja az utasok védelmét frontális vagy oldalütközésnél

c) megelőzi a nyakcsigolyatörést hátütközés esetében

 

68. Minek függvényében választják a benzin oktánszámát?

a) az áttétel függvényében

b) a differenciál áttételének függvényében

c) a motor sűrítési arányának függvényében

 

69. Mit jelölnek az Euro 1, 2, 3, 4 stb. szabványok?

a) fogyasztási szabványt

b) szennyezési szabványt

c) kényelmi szabványt

 

70. Mihez vezet az üzemanyag részleges elégetése?

a) több szennyezéshez

b) növekedett üzemanyag fogyasztáshoz

c) növekedett motorkopáshoz

 

71. Milyen benzint használnak a katalizátorral ellátott motorok?

a) adalékolt benzint

b) alacsony oktánszámú benzint

c) ólommentes benzint

 

72. Mivel ellenőrzik az olajszintet?

a) az olajnyomás mérő órával

b) az olaj hőmérsékletét ellenőrző órával

c) az olajpálcával

 

73. Mikor megfelelő az olajszint?

a) amikor az olajpálca MAX feliratán felül van

b) amikor az olajpálca MIN feliratán alul van

c) amikor az olajpálca MAX és MIN feliratai között van

 

74. Mikor megfelelő az akkumulátorban az elektrolit szintje?

a) ha 1 mm-rel haladja meg a lapok magasságát

b) ha 1 cm-rel haladja meg a lapok magasságát

c) ha 10 cm-rel haladja meg a lapok magasságát

 

75. Milyen időközönként cserélik a motorolajat és az olajszűrőt?

a) évente

b) havonta

c) a gyártó által előírt időközönként

 

76. Mit jelent a Tubeless felirat a gumiabroncs oldalán?

a) téli abroncs

b) belső nélküli abroncs

c) verseny abroncs

 

77. Mi lehet a gumiabroncsok túlmelegedésének az oka?

a) nagy sebességgel való közlekedés

b) a jármű túlterhelése

c) az alacsony abroncsnyomás

 

78. Mi lehet az azonos tengelyen futó gumiabroncsok eltérő kopásának az oka?

a) nagy sebességgel való közlekedés

b) a jármű aszimetrikus terhelése

c) a fékberendezés rendellenessége vagy a futómű szögeinek hibás beállítása

 

79. A gumiabroncsok kopása megnő, ha:

a) hirtelen gyorsulásokkal, lassításokkal vezet (agresszív vezetési stílus)

b) egyenletes sebességgel vezet (előzékeny vezetési stílus)

c) macskaköves utakon vezet

 

80. A láb kuplungpedálon való tartása, annak kiengedése után:

a) a meghajtó kerekek csapágyainak kopását okozza  

b) a nyomócsapágy kopását okozza

c) az alternátor csapágyainak kopását okozza

 

81. Hol kezdik a gumiabroncs felszerelését?

a) a szelep mellett  

b) a szeleppel ellentétes oldalon

c) bárhol

 

82. Fékezéskor a fékpedál pulzál. Mi lehet az oka?

a) a fékbetétek kopása

b) felforrt a fékfolyadék

c) a fékdobok oválisak

 

83. Hogyan fékez csúszós úton, ha a jármű nem rendelkezik ABS rendszerrel?

a) finoman, többszörös fékpedál lazítással

b) egy erőteljes fékpedál nyomással

c) többszörös erőteljes fékpedál nyomással

 

84. Hidraulikus fékrendszerrel ellátott járműben a fékpedál rugalmas és csak ismételt nyomásokkal keményedik meg. Mi lehet az oka?

a) a kompresszor meghajtója csúszik 

b) a fékbetétek piszkosak

c) a rendszerben levegő van

 

85. Mit akadályoz meg az ABS rendszer?

a) a kerekek kipörgését gázoláskor

b) a jármű kisodródását kanyarban

c) a kerekek blokkolását fékezéskor

 

86. Mi lehet az oka egy hidraulikus fékrendszer fékdobjainak melegedésének?

a) a kopott fékbetétek

b) a fékpofák túl távol vannak a dobtól

c) a fékpofák visszahúzó rugója eltörött

 

87. Mi lehet a gumiabroncsok túlzott melegedésének az oka?

a) túl nagy nyomás a gumiabroncsban

b) túl kicsi nyomás a gumiabroncsban

c) a nagy sebességgel való közlekedés

 

88. Minek a következményei a gumiabroncsok futófelületén megjelenő vágások, a profilvájatok alján megjelenő repedések?

a) a gyorshajtásnak  

b) a túl alacsony nyomásnak

c) a kerék egyensúlyozásának

 

89. Hol kezdik a gumiabroncs leszerelését?

a) a szelep mellett  

b) a szeleppel ellentétes oldalon

c) bárhol

 

90. Mi lehet az akkumulátor lemerülésének az oka?

a) az önindító gyakori használata

b) a töltésszabályzó hibás működése

c) a nagy sebességgel való közlekedés

 

91. Vezetés közben a kormány félrehúz. Mi lehet az oka?

a) az első kerekekben eltérő a nyomás

b) az első futómű geometriájának hibás beállítása

c) erős oldalszél

 

92. A gumiabroncs futófelületének egyenetlen, foltokban való kopása:

a) a nagy sebesség miatt történik

b) az alacsony nyomás miatt történik

c) a lengéscsillapítók meghibásodása miatt történik

 

93. A gumiabroncs futófelületének egyenletes, középen való kopása:

a) a nagy sebesség miatt történik

b) a túl alacsony nyomás miatt történik

c) a túl magas nyomás miatt történik

 

94. A gumiabroncs futófelületének egyenletes, szélein való kopása:

a) a nagy sebesség miatt történik

b) az túl alacsony nyomás miatt történik

c) a túl magas nyomás miatt történik

 

95. A magas üzemanyag fogyasztás, amely környezet szennyezést okoz:

a) a túlzott sebességnek köszönhető

b) a légkondicionáló berendezés használatának köszönhető

c) a nyitott ablakokkal való vezetésnek köszönhető

 

96. Mi gyújtja meg az üzemanyagot a benzinmotorban?

a) izzó gyertya

b) szikrás gyertya

c) az összesűrített levegő

 

97. Mi gyújtja meg az üzemanyagot a Diesel motorban?

a) izzó gyertya

b) szikrás gyertya

c) az összesűrített levegő

 

98. Milyen gumiabroncsokon jelenik meg az M+S felirat?

a) az all-season (univerzális) gumiabroncsokon

b) a téli gumiabroncsokon

c) a nyári gumiabroncsokon

 

99. Milyen vezetési stílus kedvez a környezetkímélő vezetésnek?

a) a nagy sebességgel való vezetés

b) az erőteljes gyorsításoktól mentes, törvényes sebességgel való vezetés

c) a motor magas fordulataival történő vezetés

 

100. A jármű légkondicionáló berendezésének használata:

a) növeli az üzemanyag fogyasztást

b) csökkenti az üzemanyag fogyasztást

c) nem befolyásolja az üzemanyag fogyasztást

 

101. Milyen típusú üzemanyag kedvező a környezetvédelem szempontjából?

a) az ólomtetraetillel adalékolt benzin

b) a magas oktánszámú benzin

c) az ólommentes benzin

 

102. Milyen benzint használnak a katalizátorral ellátott járművek?

a) ólomtetraetillel adalékolt benzint

b) alacsony oktánszámú benzint

c) ólommentes benzint

 

103. Magas sűrítés arányú benzinmotorok:

a) magas oktánszámú benzint használnak

b) alacsony oktánszámú benzint használnak

c) adalékmentes benzint használnak

 

104. Mit jelöl a benzin oktánszáma?

a) az üzemanyag tisztaságát

b) etalon arányt az izooktán és heptán keverékben, ami detonáció szempontból azonosképpen viselkedik, mint az adott benzin

c) a benzinben levő izooktán arányát

 

105. A benzines gépjármű katalizátora:

a) fokozza a jármű teljesítményét

b) csökkenti a káros anyag kibocsátást

c) csökkenti az olajfogyasztást

 

106. A személygépkocsik légkondicionáló berendezés kompresszorát:

a) mechanikusan hajtja meg a jármű motorja

b) villamosan hajtja meg a jármű önindítója vagy más villanymotor

c) villamosan hajtja meg az alternátor

 

107. A légkondicionáló berendezés:

a) melegíti az utastér levegőjét

b) hűti az utastér levegőjét

c) nem módosítja az utastér levegőjének hőmérsékletét

 

108. Milyen állású az első kerékmeghajtású járművek két első kereke?

a) divergens (szétálló) vagy párhuzamos

b) konvergens (összeálló) vagy párhuzamos

c) konvergens

 

109. Milyen állású a hátsókerék meghajtású járművek két első kereke?

a) divergens

b) divergens (szétálló) vagy párhuzamos

c) konvergens (összeálló) vagy párhuzamos

 

110. Mekkora a vezérműtengely fordulata a főtengelyhez képest?

a) annak fele

b) annak duplája

c) avval azonos

 

111. Hogyan fékez csúszós úton, ha a jármű rendelkezik ABS rendszerrel?

a) finoman, többszörös fékpedál lazítással

b) egy erőteljes fékpedál nyomással

c) többszörös erőteljes fékpedál nyomással

 

A vizsgán alkalmazott ökologikus vezetésre vonatkozó kérdések

(a helyes válaszok vastag betűkkel)

1. Hogyan növelheti a kényelmet az utastérben, ha helységben, torlódásban vezet, és védeni akarja a környezetet?

a) beindítja a légkondicionáló berendezést

b) kinyitja az oldalsó ablakokat

c) beindítja a légkondicionáló berendezést, és nyitva hagyja az egyik oldalsó ablakot.

 

2. Hogyan növelheti a kényelmet az utastérben, ha helységen kívül vezet, és védeni akarja a környezetet?

a) beindítja a légkondicionáló berendezést

b) kinyit egy oldalsó ablakot

c) kinyit két, azonos oldalon levő ablakot

 

3. Az ökologikus vezetés feltételezi:

a) az útvonal tervezését, hogy időt és üzemanyagot spóroljon

b) a sűrű forgalommal rendelkező, a munkálatok alatt levő, a rossz állapotú útszakaszok kerülését

c) a nagy sebességgel és erőteljes gyorsulásokkal való közlekedést, hogy rövidüljön az utazás időtartama.

 

4. A légkondicionáló berendezés használatának hatása:

a) a kényelem erőteljes csökkenése

b) az üzemanyag fogyasztás csökkenése

c) az üzemanyag fogyasztás növekedése

 

5. Mi a hatása a sebességkorlátozó berendezés használatának autópályán?

a) az üzemanyag fogyasztás növekedése

b) az üzemanyag fogyasztás csökkenése

c) semmilyen hatása nincs

 

6. Az ökologikus vezetés feltételezi:

a) azt, hogy havonta ellenőrizze a gumiabroncsokban a nyomást, hidegen

b) a gumiabroncsok cseréjét, minden 1000 km után

c) a gumiabroncsok egymás közti cseréjét, minden 10.000 km után

 

7. Mi az ökologikus vezetés meghatározása?

a) a bioüzemanyagok állandó használata

b) azoknak a viselkedési formáknak, a jármű ellenőrzésének és felügyeletének az összessége, melyek által üzemanyag megtakarítást lehet elérni, vagy a környezetet lehet megóvni

c) helységben a kerékpár, görkorcsolya vagy más, környezetet nem szennyező szállítási eszközök használata

 

8. Hogyan kell, vezessen, hogy elkerülje a környezetszennyezést?

a) gázpedál használata nélkül indítja a motort, majd azonnal elindul

b) elindítja a motort negyedik benyomott gázpedállal, majd helyben melegíti a motort, hogy üzemanyagot spóroljon

c) teljesen benyomja a gázpedált motor indításkor, majd agresszíven indítja a járművet, hogy annak motorja hamar bemelegedjen

 

9. A környezetkímélő vezetéshez ajánlatos:

a) mellőzni a fölösleges tárgyak szállítását az utastérben vagy csomagtartóban

b) mellőzni a tetőcsomagtartó állandó használatát

c) használni a szpoilereket és a kiegészítő lámpákat

 

10. A környezetkímélő vezetéshez ajánlatos:

a) csak akkor használni a légkondicionáló berendezést, ha rövid utat tesz meg

b) csak akkor használni a légkondicionáló berendezést, ha okvetlen szükséges

c) csak éjjel használni a légkondicionáló berendezést

 

11. Az üzemanyag fogyasztás megnő, ha:

a) bármilyen elektromos fogyasztót használ, amit a jármű generátora lát el árammal

b) a hűtőfolyadék nem tartalmaz fagyállót

c) a jármű nem rendelkezik szervokormánnyal.

 

12. Milyen helyzetben nő meg az üzemanyag fogyasztás?

a) ha a motor nem éri el az üzemhőmérsékletet

b) ha a kipufogó rendszerből kiáramló füst fekete színű

c) ha a motor szakadozva üzemel

 

13. Mikor ajánlatos megállítani a motort üzemanyag megtakarítás céljából?

a) vasúti átjáróknál való hosszú várakozáskor

b) piros színű jelzőlámpáknál, ha sokat kell várni

c) ha a rendőr jelzése megállásra inti

 

14. Mit tesz, hogy környezet-kímélően vezessen?

a) motorféket használ a lassításhoz

b) üresbe teszi a váltókart, amikor fékez

c) egyszerre használja a lábféket és a kéziféket, hogy hamarabb megálljon

 

15. A környezetkímélő vezetéshez ajánlatos:

a) alapjáraton járatni a motort hosszabb várakozásnál

b) megállítani a motort, amikor lejtőre közlekedik

c) állandó, ha lehetséges közepes sebességgel közlekedni

 

16. Mit jelent egy járművet ökologikusan vezetni?

a) elkerülni a környezet hangszennyezését, a hangosító berendezés halk működtetésével

b) előrelátni a kialakuló veszélyes helyzeteket, elkerülni az erőteljes lassítást vagy gyorsítást

c) a járművet állandóan tisztán tartani, biomosószerek használatát

 

17. A felsorolt okok közül, melyik idéz elő környezetszennyezést?

a) az üzemanyag részleges és helytelen elégetése

b) alacsony sebességgel való közlekedés

c) az üzemanyagszűrő meghibásodása

 

18. A környezetkímélő vezetéshez ajánlatos:

a) folyamatosan váltani a fokozatokat, hogy minél hamarabb a körülményekhez illő fokozatba kerüljön a jármű

b) a felső fokozatok használata, a motor alacsony vagy közepes fordulatán, helységben is

c) alacsony fokozatok használata, magas fordulatszámok mellett, hogy a motor kellő erővel rendelkezzen